art&design
2009. 10. 18.
Holokauszt-emléktáblát avattak Várpalotán
A holokauszt áldozatainak emlékére márványtáblát avattak az egykori zsinagóga bejáratánál Várpalotán vasárnap, s a ma képzőművészeti kiállítóhelyként funkcionáló épületben megnyitották a Jeruzsálem című fotókiállítást.
Szivünkben, emlékezetünkben kell őriznünk a holokausztot, hogy az ne történhessen meg még egyszer - mondta az emléktábla avatóján Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete. Hangsúlyozta, hogy idén van a 20. évfordulója az Izrael és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének, és "a viszony a két ország között minden területen nagyon jó". Aliza Bin-Noun külön kiemelte, hogy jók a politikai, a kulturális, a gazdasági és a turisztikai kapcsolatok is. Hangsúlyozta, hogy Izraelben "nagyon jó híre van Magyarországnak".
Ugyanakkor fontos emlékezni a történelemre is, hiszen Magyarországon nagy zsidó közösség élt, ám a II. világháború után nagyon sokan nem tértek vissza a deportálásból - mondta az izraeli nagykövet. Hangsúlyozta: nagyon fontos az emlékezés és az emlékeztetés, különösen azért, hogy a mai fiatalok ismerjék a 65 évvel ezelőtt történteket, beszélgessenek a túlélőkkel.
Németh Árpád, Várpalota polgármestere (Fidesz) elmondta: 1944-ig jelentős zsidó közösség élt a városukban is, amit az is bizonyít, hogy 1839-ben nagyon szép zsinagógát építettek Várpalotán, amely vidéken az ország egyetlen klasszicista zsinagógája. Emlékeztetett arra, hogy a több száz éven át Várpalotán élő zsidók "jó polgárai voltak a városnak és a hazának", szorgos kisipari és kereskedői munkájukkal nagyban hozzájárultak a település gazdasági gyarapodásához.
Újvári Gábor, a várpalotai Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke emlékeztetett arra, hogy 1944. júniusában 233 zsidó lakost deportáltak Várpalotáról, akik közül - ismeretei szerint - senki sem tért haza. Ma a városban öt zsidó család él - jegyezte meg.
Olti Ferenc budapesti egyetemi docens a mártírokra
emlékező beszédében hangsúlyozta azt is, hogy ma is mennyire káros hatásúak a kirekesztő eszmék. Szerinte a mai társadalom "éppen olyan immunhiányos az antiszemitizmussal szemben, mint volt 1945-ben". Mint mondta: ha megkérdeznénk 100 fiatalt, hogy mit tud a zsidóságról, biztosan több mint 90 százalékuk "szokványos és hazug, negatív sztereotípiákat sorolna fel".
Ezt követően Várpalota polgármestere ismét szót kért, s azt hangsúlyozta, hogy a "mai magyar közéletben a zsidóságra veszélyes antiszemitizmusnak nincsen alapja." Vannak "elszigetelt, szélsőséges csoportok, vannak antiszemita emberek, de valójában a mai magyar társadalom nem antiszemita, igen is büszke arra az örökségre, amelyet a zsidó vallású, zsidó származású polgártársaitól kapott". De az egész magyar társadalomnak össze kell fognia a szélsőségek, így az antiszemitizmus ellen is - vélekedett a polgármester.
Ezután Aliza Bin-Noun és Németh Árpád leleplezte az emléktáblát, amelyen ez olvasható: "A holokauszt 65. évfordulóján a várpalotai áldozatok emlékére állította a várpalotai Magyar-Izraeli Baráti Társaság. 2009."
Az egykori zsinagógában - ma Nagy Gyula Galéria - Aliza Bin-Noun megnyitotta a Jeruzsálem elnevezésű fotókiállítást. Beszédében hangsúlyozta: örül annak, hogy a város szépen kezeli az egykori zsinagógát és azt kulturális célokra hasznosítja. Aliza Bin-Noun reményét fejezte ki, hogy ez a kiállítás is kedvet csinál ahhoz, hogy egyre több magyar ember menjen turistaként Izraelbe.
Az emléktábla avatását megelőzően az izraeli nagykövet és Várpalota polgármestere a gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről is tárgyalt. Németh Árpád sajtótájékoztatón mondta el, hogy városuk gazdag ásványvízben, s felajánlotta, hogy szállítanának palackozott ivóvizet izraeli cégeknek. Aliza Bin-Noun válasza szerint "átgondolják ezt a lehetőséget", majd felajánlotta: segít abban, hogy a vízszolgáltató Bakonykarszt Zrt. részt vegyen Tel-Avivban a novemberi víztechnológiai világkiállításon.
Ugyanakkor fontos emlékezni a történelemre is, hiszen Magyarországon nagy zsidó közösség élt, ám a II. világháború után nagyon sokan nem tértek vissza a deportálásból - mondta az izraeli nagykövet. Hangsúlyozta: nagyon fontos az emlékezés és az emlékeztetés, különösen azért, hogy a mai fiatalok ismerjék a 65 évvel ezelőtt történteket, beszélgessenek a túlélőkkel.
Németh Árpád, Várpalota polgármestere (Fidesz) elmondta: 1944-ig jelentős zsidó közösség élt a városukban is, amit az is bizonyít, hogy 1839-ben nagyon szép zsinagógát építettek Várpalotán, amely vidéken az ország egyetlen klasszicista zsinagógája. Emlékeztetett arra, hogy a több száz éven át Várpalotán élő zsidók "jó polgárai voltak a városnak és a hazának", szorgos kisipari és kereskedői munkájukkal nagyban hozzájárultak a település gazdasági gyarapodásához.
Újvári Gábor, a várpalotai Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke emlékeztetett arra, hogy 1944. júniusában 233 zsidó lakost deportáltak Várpalotáról, akik közül - ismeretei szerint - senki sem tért haza. Ma a városban öt zsidó család él - jegyezte meg.
Olti Ferenc budapesti egyetemi docens a mártírokra
emlékező beszédében hangsúlyozta azt is, hogy ma is mennyire káros hatásúak a kirekesztő eszmék. Szerinte a mai társadalom "éppen olyan immunhiányos az antiszemitizmussal szemben, mint volt 1945-ben". Mint mondta: ha megkérdeznénk 100 fiatalt, hogy mit tud a zsidóságról, biztosan több mint 90 százalékuk "szokványos és hazug, negatív sztereotípiákat sorolna fel".
Ezt követően Várpalota polgármestere ismét szót kért, s azt hangsúlyozta, hogy a "mai magyar közéletben a zsidóságra veszélyes antiszemitizmusnak nincsen alapja." Vannak "elszigetelt, szélsőséges csoportok, vannak antiszemita emberek, de valójában a mai magyar társadalom nem antiszemita, igen is büszke arra az örökségre, amelyet a zsidó vallású, zsidó származású polgártársaitól kapott". De az egész magyar társadalomnak össze kell fognia a szélsőségek, így az antiszemitizmus ellen is - vélekedett a polgármester.
Ezután Aliza Bin-Noun és Németh Árpád leleplezte az emléktáblát, amelyen ez olvasható: "A holokauszt 65. évfordulóján a várpalotai áldozatok emlékére állította a várpalotai Magyar-Izraeli Baráti Társaság. 2009."
Az egykori zsinagógában - ma Nagy Gyula Galéria - Aliza Bin-Noun megnyitotta a Jeruzsálem elnevezésű fotókiállítást. Beszédében hangsúlyozta: örül annak, hogy a város szépen kezeli az egykori zsinagógát és azt kulturális célokra hasznosítja. Aliza Bin-Noun reményét fejezte ki, hogy ez a kiállítás is kedvet csinál ahhoz, hogy egyre több magyar ember menjen turistaként Izraelbe.
Az emléktábla avatását megelőzően az izraeli nagykövet és Várpalota polgármestere a gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről is tárgyalt. Németh Árpád sajtótájékoztatón mondta el, hogy városuk gazdag ásványvízben, s felajánlotta, hogy szállítanának palackozott ivóvizet izraeli cégeknek. Aliza Bin-Noun válasza szerint "átgondolják ezt a lehetőséget", majd felajánlotta: segít abban, hogy a vízszolgáltató Bakonykarszt Zrt. részt vegyen Tel-Avivban a novemberi víztechnológiai világkiállításon.
További írások a rovatból
Trafik címmel nyílt kiállítás Lobot Balázs műveiből a Printa edition galériában
Benkő Barnabás, Enyedi Zsolt, Hamerli Judit képzőművészek közös kiállításáról
Farkas Tiffany megnyitóbeszéde Ernszt András és Körei Sándor 'Longing for Gaia' című kiállításán
Más művészeti ágakról
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről
Sajtótájékoztató az Esterházy alkotóház alakulásáról