Herczeg T. Tamás elmondta, a közönség januártól még kevés változást fog érzékelni, hiszen a leköszönő igazgató, Seregi Zoltán által megtervezett évadot kell lebonyolítani.

A pályázatában megfogalmazottak szerint „elsősorban menedzserigazgatóként tekint saját szerepére", és a színház működését tágabb összefüggésekben értelmezi.

Békéscsaba az utóbbi időszakban jelentős fejlődési pályára lépett, megépült a gyorsforgalmi út, nemzetközi ipari beruházások indulnak, új gyárak létesülnek, és az oktatási kínálat is bővül, jogi képzés indul a városban - fejtette ki.

Álláspontja szerint a színháznak is alkalmazkodnia kell a város fejlődéséhez.

„Az intézmény feladata, hogy meghatározó szerepet töltsön be a városi és regionális kulturális életben, a közösségi és társasági élet kiemelt színtereként működjön."

Az igazgatói szerepet ezért nem kizárólag művészeti, hanem szervezeti és strukturális feladatként határozza meg, miközben rendezőként továbbra is részt vesz a színház művészeti munkájában - mondta.

Ennek jegyében az új vezetés első lépéseként kétpólusú irányítási modellt vezet be.

Tege Antal színész-rendezőt főrendezőnek nevezi ki, aki a művészeti működés szakmai felügyeletéért felel. A Békéscsabán népszerű művész a jövőben is színpadra lép, „de a korábbinál lényegesen kevesebb szerepben" - árulta el.

Elmondta, minden színházi alkotónak megvan a saját értékpreferenciája, ízlése, színházesztétikája. „Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben lesznek jelentősebb változások."

A magyar színházak a realista, naturalista színházesztétika szorításában működnek, de fesztiválokon, a színházi olimpián, vagy a határon túli színházaknál is látszik, „hogy máshol tart már a nemzetközi és a világszínházi ábrázolás" - fejtette ki.

Mint igazgatói pályázatában is kiemelte, a tervek szerint a jövőben bátran nyúlnának világirodalmi remekművekhez is, és a műsoron visszatérően szerepelnének Shakespeare, Csehov és Moliere darabjai kortárs színházi formavilágban, a jelen kérdéseire reflektáló, bátrabb esztétikai megközelítéssel.

Megfogalmazása szerint ezek a művek azért élnek ma is, mert az örök emberiről szólnak, és képesek a jelen közönségének is érvényesen, „rólunk" beszélni.

Mint fogalmazott, a „ciklus elején klasszikus szerzők vígjátékaival indulunk, és ebből a közönségbarát alapállásból szeretnénk fokozatosan elmozdulni az újítóbb, a realista hagyományok keretein túllépő formavilágú előadások felé".

Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a Békéscsabai Jókai Színház az ország egyik meghatározó színházi műhelyévé váljon.

Ennek érdekében fontosnak tartja a létrejövő művészi értékek "felhangosítását" is, kommunikációval, fesztiválok és szakmai találkozók szervezésével, valamint a véleményformálásban meghatározó szereplők Békéscsabára hívásával.

„Olyan színházat szeretnék, amit nemcsak szeret a közönség, hanem büszkék is rá" - húzta alá.

Elmondta, hogy a térségi, határ közeli adottságokra építve nemzetközi színházi fesztivál megszervezését is tervezik, amely évente három ország négy színházának adna bemutatkozási lehetőséget. Megítélése szerint egy ilyen esemény a békéscsabai közönség számára is hozhat új színházesztétikai impulzusokat.

A Városházi Estékről elmondta, hogy nem szeretnék a jegyértékesítést a bérletezési időszakkal átfedésbe hozni. Megerősítette, hogy bár újítások várhatók, az idő szűkössége miatt a pályázatában szereplő tematikus fesztiválok megvalósítása későbbre tolódik.

Hozzátette, „a Gyulai Várszínházzal továbbra is nyitottak vagyunk a feléledő együttműködésre", a Szarvasi Vízi Színházat pedig továbbra is segítik, és előadásokat is szívesen visznek oda, de az a teátrum már teljesen függetlenül működik a békéscsabaitól.

A Bárka irodalmi folyóiratot ezután is a színház adja ki; ott szeretnék az online felületet frissíteni, Elek Tibor főszerkesztővel „az első beszélgetések ebben a tekintetben előremutatóak".

Tavaly az általa rendezett, Munkácsy és Jókai fiktív találkozásáról szóló Idegenek és ismerősökkel több európai ország mellett New Yorkban és Isztambulban is jártak; az előadás a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre.

„Már most van egy meghívás, éppen szerződés előtt állunk, hogy a Kék róka produkcióval is megyünk a Művészeti Akadémiára" - árulta el.

A Színitanházról szólva közölte: a színészképzés leállt, ugyanakkor a technikusképzés megmaradt, ezért tervezi fölvenni a kapcsolatot a Békéscsabai Szakképzési Centrummal, „hogy egyéb háttérszakmákat érintő képzési típusokat be tudjunk indítani".

Hozzátette, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel is együttműködésben gondolkodik, hiszen ott egyetemi docensként oktat.

Fotó: Jókai Színház hivatalos oldala