A Betonba hímezve vallásos és profán olvasatot egyaránt megenged, mégis úgy tűnik, olyan kérdéseket feszeget, amelyek nem minden hithű keresztény értékrendjébe férnek bele. Halász Rita mint vallását gyakorló katolikus írta meg a regényt, és bevallása szerint számára nem volt kérdéses, hogy az érintett témák érzékenysége ellenére is meg kell születnie ennek a műnek. A történet felforgató, de véleménye szerint a lehető legjobb módon. Nem durvábban, mint egy az alvó híveket felébreszteni vágyó pap a prédikációjában. Lehet-e katolikusként Jézus-regényt írni? A beszélgetésben túllépnek pusztán a téma keltette aggályokon, és a befogadói oldal előítélete és határainak feszegetése felől is megközelítik a kérdést.

A regény három központi fogalomra épít: vallásosság, misztika és szerelem. Ezek a tapasztalatok összeérnek, egymás határain át-átlépve jelennek meg a cselekményben. Halász Rita egy modern szentet alkotott: a főszereplő Fruzsina női szentek történeteinek összefonódásából született meg. Feltevődik a kérdés, hogy mi ezeknek a misztikus történeteknek a kulcsa. A szerző komoly kutatómunkát végzett a szentek életéről, aminek rejtelmeibe a hallgatókat is bevezeti. Úgy látszik, fel lehet fedezni egy meghatározott mintázatot a szentek sorsában, amely modern keretek között rekonstruálható, ahogy a misztikus tapasztalatok és szexuális együttlét leírása is párhuzamba állítható.

A bibliai szentek ihletforrásként való funkcióján túl Halász Rita nagyon fontosnak találta, hogy nyisson Szűz Mária nézőpontja felé, aki mellékszereplőként jelenik meg az evangéliumokban, nincs lehetősége saját története kibontakoztatására, elmesélésére. (Csak később a hagyomány emeli prominens szereplővé.) Hogyan lehet hangot adni egy nőnek, aki megélte azt, ami minden anya legnagyobb félelme? Hogyan lehet rábírni, mesélje el, ami szavakkal elmondhatatlan? Halász Rita a regényében és a podcastadásban egyaránt igyekszik választ adni arra, miképp lehet két női sors egybejátszásával elmesélni a passiót és annak feldolgozását.

Enged a feminista olvasatnak a mű? Miért merül fel többször Roland Barthes neve? És hogyan kapcsolódik mindehhez a művészettörténet?

A Belív podcast legújabb, március 18-án megjelent részében választ kaphatnak, az adást ezen az oldalon tudják meghallgatni. A korábbi podcastok elérhetőek a PIM oldalán.