A tárlat egyik viszonyítási pontja a fiatal román művész, Ciprian Mureşan állítása: Communism never happened. A feliratot a művész a Ceauşescu-korszakban kiadott propagandalemezekből vágta ki, így a szöveg és a tárgy magába sűríti mindazt az ellentmondást, mely a térség történelmi és társadalmi tudatát, emlékezetét jellemzi.

Az elmúlt években a gyűjteménybe került művek többsége a közép-kelet európai közelmúlt, illetve változó jelen szövetébe ágyazódik, ahol folyamatosan és élesen vetődnek fel a művészi forma és egzisztencia, a történelmileg meghatározott művészi produktum kérdései.

Baranyay András önarcképei és Major Jánosról készült portésorozata, Pauer Gyula komplex Pszeudó-rendszere, Tót Endre demonstrációja Genf utcáin, az önmagát egy párizsi műgyűjtőnek eladó Kele Judit akciója, Maurer Dóra és Keserü Ilona művészete egyaránt a hetvenes évek neoavantgárd törekvéseiben látensen vagy kifejezetten megjelenő, rendszerkritikus, független művészi és politikai nézőpont megnyilvánulásai. E sorba tartozik a lengyel Zofia Kulik / KwieKulik fotósorozata és ennek digitalizált verziója, valamint Szentjóby Tamás Kentaur című 1975-ös, betiltott és 2009-ben felújított filmje is.

A kiállítás másik súlypontját a rendszerváltás után szocializálódott nemzedék friss művei adják. Az ezredforduló után keletkezett művek egy olyan társadalmi közeget képeznek le, ahol a folyamatos változás közepette szimultán van jelen a közép-kelet-európai múlt öröksége és a globális kapitalizmus jelenségei.

Kiállító művészek: Baranyay András, Csörgő Attila, Gerber Pál, Hajas Tibor, Kele Judit, Keserü Ilona, Kis Varsó / Little Warsaw, Kovách Gergő, Zofia Kulik / KwieKulik, Maurer Dóra, Matthias Megyeri, Ciprian Mureşan, Nádler István, Németh Ilona, Pauer Gyula, Rónai Péter, Kateřina Šeda, Szabó Ágnes, Tehnica Schweiz, Tót Endre, Mona Vătămanu és Florin Tudor, Várnai Gyula, Waliczky Tamás.

A kiállítást rendezte: Szipőcs Krisztina.