Portfóliók

Nem felejtem el, az időt mit veled töltöttem,

Sok szép kedves emlék sorakozik most mögöttem.

A tiszta ég felhőkbe burkolózik fölöttem,

Vad szelek járják féktelen táncukat köröttem.

Nem felejtem el, kedvességed mi felém áradt,

S szürke hétköznapjaimra fényes áldást ad.

De göröngyös útjaink immáron különválnak.

A lelkek találkoznak, aztán kétfelé szállnak.

Nem felejtem el, azt a tömérdek szeretetet,

Amivel az együttléteink alatt leptél meg.

Szívemben megőrzök minden egyes közös percet,

Továbbállok egyedül, már csak ilyen az élet.

Mint társat, többé én nem szerethetlek.

Egy valamit, ezért majd elfelejtek…