Tavaszköszöntő
Végre! Végre eljött a tavasz,
Egy fecske sárból házat tapaszt.
A fény melegíti az arcom,
Bizony, volt már néhány kudarcom.
Itt az idő újra kezdeni,
Új Reményekkel szeretkezni.
Az új Élet születőben van,
Rosszkedv, Üde erdőben elhagy.
Rügyeiket kibontják a fák,
Hangjukat hallatják a szarkák.
Rigók, örömmel énekelnek,
Kedves érzések ébredeznek.
Leülök a napmeleg fűbe,
Gondolatok szállnak az űrbe.
Megtöltve a végtelen teret,
Engem is átjár a szeretet.
Mily csodás érzés, lélegezd be,
Így leszek, természet gyermeke.
Megpihenek ölelésében,
És eggyé válunk a békében.


