Új kezdet
Friss, lágy eső mosta el a gondokat.
Napfény szövi át a zöldellő lombokat.
Ébredő leveleken a víz megcsillan,
Szemem vágyakozón távolba pillant.
Keresem, egyszer biztos megtalálom.
A világot mint törékeny álmot látom.
Csodák sejtelmes fátyla vesz körös körül,
Szívem a létezésre nyílva örül.
Eltölt, a nyugalmas békés boldogság.
Kacérkodik velem a félénk bolondság.
Fogócskázni hív megannyi kis pillangó,
A párját várja egy rikácsoló szajkó.
Minden, élettől telve ringatózik.
Belül a lélek dalától illatozik.
Csak úgy vagyok, maga a puszta létezés,
Önvalómba repít lassú lélegzés.


