Portfóliók

Sokáig meghatároz a múló pillanat,

Előttem a fakuló képek felvillannak.

Mint megannyi apró kis láthatatlan horgony,

Kapuját nem nyitja az elefántcsonttorony.

Óva intenek az újtól,

Féltve védnek a kudarctól,

Tudják is hogy, mi jó nekem…

De nélkülük nincs életem.

Pedig néha oly édes lenne a felejtés,

Nem lenne más, csak önfeledt, szabad nevetés.

Csak örülni szélnek, esőnek, napsütésnek,

Míg világ a világ, én csupán nem emlékszem.