Tétova
Nem tehetek róla,
Hogy minden egyes szóra,
Eszembe jut valami,
Belülről kiszakadni.
Itt is lehet sosehol,
Csak múljon már el a most,
Ami régről leláncol,
Mocsárból ha kitáncol.
Ha elmúlik a kétely,
Véget ér a métely,
Tudom, egy helyben állok,
Még valamire várok.

