Felhasználói adatlap
-- Lapis József --
felhasználói adatlapjaLapis József által feltöltött cikkek:
2021. 07. 04.
„A demokrata fenegyerek”, „a szabadelvű ököl”, „a köztársaság Hannibálja” – ma már így emlékezünk Beretva Károlyra, a sokat szenvedett mozgalmárra és népi hősre. Kevesen tudják, hogy Beretva sokáig irodalommal foglalkozott: tanár volt, kritikus, szerkesztő. Az azonban még a szakemberek számára is meglepő felfedezés volt, hogy hagyatékából ismeretlen verskéziratok kerültek elő – az alábbiakban e dokumentumokat tesszük közzé.
2021. 05. 28.
Beretva Károly, mielőtt kilépett volna nyolcadik emeleti lakásának erkélyére, óvatosan, nagy gondossággal helyezte föl a maszkját. A főváros légköre régóta nem volt önmagáé.
2021. 04. 21.
Helyzetjel
Beretva Károly kritikus, szerkesztő, a Klebelsberg Kunó Tudományos Főiskola és Gyakorló Egyetem ifjú tanársegédje ezúttal gyermekfelvigyázó tehetségével mutatkozik be az olvasónak.
2021. 03. 17.
Beretva Károly, a Klebelsberg Kunó Tudományos Főiskola és Gyakorló Egyetem ifjú tanársegédje a főépület előtt ácsorog, az üres campust fürkészi, és próbál minél többet kihozni cigarettája utolsó slukkjaiból. Kellemesen didereg a koratavaszi légben, kitárva hagyott télikabátja alatt csak egy pamutpólót visel. Észreveszi, hogy tanszéki kollégája, Máté a villamosmegállóból feléje tart. Langaléta adjunktus, mindig fölfelé emeli kicsit a fejét, így Beretva Károly jól ismeri Máté állcsúcsát, masszív ádámcsutkáját. Elegáns teveszőr kabátja belső zsebében kotorászik, Beretva ebből levonja azt a sajnálatos következtetést, hogy oda fog menni hozzá. Odajön. Egy doboz Camelt húz elő – mindig, csakis Camelt –, közben vigyorog.
2021. 02. 12.
Szeretem a fákat. Elsősorban ezért tartom kártékonynak Lénárt Gergely új verseskönyvét. Művészi súlya ugyanis nem éri el az érte kivágott fák súlyát. Beretva Károly kritikus itt megáll, felnéz a laptopjából. Hümmög, felkászálódik a fotelből, fölveszi az asztalról Lénárt Gergely verseskönyvét. Gyanú környékezi. Kinyitja a kolofón oldalon. „Ezért a könyvért egyetlen fának sem kellett meghalni, kizárólag újrahasznosított papírból készült.” Bezárja a könyvet, nagy sóhajjal visszaül, ölébe veszi a gépét, és elkezdi komótosan kitörölni a korábban leírt mondatokat.