bezár
 

irodalom

2018. 04. 07.
Feketelyuk Marosvásárhelytől Münchenig
Király Kinga Júlia: Apa Szarajevóba ment. Kalligram Kiadó, 2017
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Miről is szólhat ez az izgalmas borítójú könyv? – kérdezi magában a nyájas olvasó, kézben tartva Király Kinga legújabb regényét. Tessék megvenni, s majd kiderül! Kinyílik - mint a szeméremajkak: „Az ismeretlen erő, bármennyire is résen akartam lenni, nem hagyott nyugodni, magába szippantotta az ujjamat.” Ahogy Keller Jázmin ujját szívta be vaginája, úgy vonzza magához a regény olvasóit: egy apahiányos lány/nő keserves életébe vezet be bennünket arcpirító részletességgel.

A történetet a főhős (Keller Jázmin) prizmáján át követjük. A legmélyebb testi és lelki zugokba vezet be bennünket, meglehetősen vulgáris stílusban és zavarba ejtő plasztikussággal. Azonban ha ezt nem tenné, nem lenne értelme a könyvnek. Az alkotásnak tétje van. És Király ezt nem akarja alábbadni – nagyon helyesen. E nélkül nem válna ennyire egyértelművé a hiány. Az apa hiánya. És ezen keresztül az emberek szentségének a hiánya. Apja döntésében, vagy fogalmazzuk inkább úgy, hogy abban a helyzetben, mikor apja elhagyta a családot, megtagadta őket. És a lány ezt a megtagadást próbálja üggyel-bajjal helyrehozni saját magában. Jobb híján péniszek garmadájával, a szemünk láttára. Az előttünk zajló együtthálások csupán a kifejezés eszközei. Külön érdeme a könyvnek, hogy nem lesz csak egy elbeszélés, egy újabb zsánerkép, mely a XXI. századi ember szexuális ingerküszöbét hivatott még magasabbra emelni és a szintet még animálisabbra redukálni, hanem egy erdélyi lány önanalízise, abból kiindulva, hogy az apja kislánykorában elhagyta. A többi már az olvasó dolga, hol s hogyan csatlakozik a műhöz.  A sorok között olvasva igen sok minden vonatkozhat ránk, még ha az adekvát helyzet számunkra ismeretlen is.

A könyvborító és a cím is precíz munkára vall, a szöveg egésze mind a kettőben találóan tükröződik. Nyugodtan morzsoljuk a cím szavait, és érezzük meg a bennük rejlő feszültséget; rántsa le mindenki maga erről az eufemizmusról a leplet! És ha már elolvastuk a regényt, visszatekintve rideg tényként konstatálhatjuk az apa távozását.

Ami az után következett, az mind csak ennek a feketelyuknak a széle. Jázmin ezt a feketelyukat próbálja betömni, minden értelemben. Kislánykorában a történelem órán, az egyetemi professzorokkal, a Másikkal, Ask Burlefot nevű szeretőjével. És bár hiába duzzadnak a péniszek, az űr akkora, hogy egyik sem képes betömni. Ekkor jön a hívás az apától, és kezdődik a szimbolikus utazás Szarajevón át Münchenbe. Kicsit talán közhelyes ez az út-metafora, ugyanakkor intimitása és egocentrikussága eltiporja azt. Az úton lévő feketelyuk folyamatosan dobja ki a régi emlékeket, kiszámíthatatlan pillanatokban törnek fel, és röpítenek egyik síkról a másikra. Ugyanakkor mégsem okoz összevisszaságot, a szerző jó arányérzékkel szövi a regény fonalát. A marosvásárhelyi gyermekkort, az egyetemista éveket, a budapesti senyvedést, majd az utazás alatti sodródást és a müncheni szolgamunkát.

Jellemábrázolása meglehetősen naturalisztikus, éppen azért, hogy a főhős szeme helyesen törje a fényt. A szürke háttérből talán a nagymamáé a legkarakteresebb árnyalat:

„Gyere csak, fiam, mondta neki, majd fogta az egyik kempingszéket, maga elé húzta és belenyomta apámat. (…) A nagyanyám, mintha ott se lettünk volna – se szó, se beszéd – lekevert az apámnak egy óriási pofont. Akkorát, hogy az erőfeszítéstől kiköpte a protézisét.”

A figura groteszkségét a domináns viselkedése adja (mely általában komikus véget ér), misztikus történetei, babonái csak tetézik jellemét. Talán az ő viszonya a legintimebb Jázminnal. Nagymamai szerepnél többet azonban ő sem tud nyújtani.

Anyjával való viszonya igen felszínes marad, az együttéléskor szükséges kommunikációnál többet ritkán beszélnek, később a telefonálás pedig a folyton elhalasztott kínos gyötrelem. Bár a regény elsősorban az apával való viszonyra hegyeződik ki, az út legvégére (ez ugyan nyitott kérdés marad) anyjával is megbékél, ahogy a Másik, és Ask szála is elvarródik. 

Az egyes szám első személyben történő elbeszélés megemeli a legkisebbet, a legelhagyatottabbat, így megbillen a hierarchia, és a rend. A konok erdélyi nő - a nagymama, és a román származású édesanya társasága, az osztálytársak ellenséges hozzáállása nem képes felvillanyozni a kis Jázmin árnyékká vált életét. Persze ami megtörténhet egy gyerekkel, nagyjából vele is megtörtént, de mindig a partmentén, ahova az apja tette őt az által, hogy egyik napról a másikra, síléccel a vállán elhagyta. (Ez persze ennél bonyolultabb, de a lány akkori nézőpontjából csak ennyit értett.) Az egyetemévek alatti bujaság, majd a Másik mind ennek az öntudatlan partra vetettség állapotnak a velejárói. Ask Burlefot személye talán az utolsó stációja ennek a „szenvedéstörténetnek”. Ő már reflektál a főhősre, így a farkába harapó kígyó-analízisekbe külső nézőpont is bekerül, ami a kiúthoz segítheti. Vannak azonban helyzetek, melyekben egyedül kell helytállnunk, így mit hoz a „sors” keze? Ask-tól is megfosztja Jázmint, az utolsó lépéseket apjáig már egyedül kell megtennie. Romantikus fordulatot azonban ne várjunk, a főhős problémáira az idegen város rideg hétköznapi teendőkkel válaszol. A feketelyukat végül nem egy férfi tömi be, az csupán szertefoszlik a német városban.

Király Kinga Júlia regénye alapos írói munka, mely minden olvasót meg tud szólítani, ugyanakkor helyi értékében semmi esetre sem sorolható a ponyvák közé. Nyelvezetében visszaköszönnek erdélyi tájszavak, a szorongással teli emlékeket remek humorérzékkel oldja. Szívóerejéből a regény csak akkor enged, mikor a már nyálas olvasó a szöveg szövetének legbelsejébe hatolt… Jó élmény!

 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Gebauer Márton --


További írások a rovatból

irodalom

A csengésből a fülkagylódban A csengésből a fülkagylódban
Weeber Luca Borbála volt a Kötetlenül sorozat negyedik vendége
irodalom

Egyenlő távolságra mindenkitől Egyenlő távolságra mindenkitől
Berta Ádám: Magamat rajzolom középre, Cser Kiadó, Budapest, 2021.
irodalom

Hazugság és valóság, valóság és művészet, művészet és élet Hazugság és valóság, valóság és művészet, művészet és élet
Kritikaírással foglalkoztak az ELTE Press Műhely sorozat második rendezvényén
irodalom

Először az irodalom, aztán az élet Először az irodalom, aztán az élet
Változatok irodalomkritikára – Károlyi Csaba előadása

Más művészeti ágakról

Interjú Varga Judittal a siker lehetséges jelentéseiről, a zenei egyetemek szerepéről és a női zeneszerzők helyzetéről
Tiszeker Dániel: Nagykarácsony


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés