bezár
 

irodalom

2018. 06. 10.
Csoportkép egy osztálytalálkozóról
Mészöly Ágnes Rókabérc, haláltúra című regényének bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rendhagyó osztálytalálkozóra invitálta az érdeklődőket Mészöly Ágnes a Margó Irodalmi Fesztivál negyedik napján. A szerzővel új könyvéről Péczely Dóra, a Rókabérc, haláltúra szerkesztője, Molnár T. Eszter író, valamint Balogh Endre, a PRAE.HU főszerkesztője, a kiadó vezetője beszélgetett.

Nem egyszerű interjúhelyzetről volt szó, a könyvbemutató már a kezdetekkor egy kerekasztal-beszélgetéssé alakult, ahol mindenki kérdezhetett mindenkitől, körbejárva a krimi műfaját és a regény különleges helyzetét ebben a világban. Mindemellett az érdeklődők valódi osztálytalálkozón érezhették magukat, hiszen a közönség soraiból fel-felszólaló emberek igazi közösséggé kovácsolták a teremben ülőket. Kapcsolatuk mindenkit a történet résztvevőjévé tett. Nem csupán a regény szereplőinek megjelenítői voltak ők, hanem kivétel nélkül olyan emberek, akik javaslataikkal, szaktudásukkal valamit hozzátettek a kötet hitelességéhez. Ráadásul személyes kapcsolat is fűzi őket Mészöly Ágneshez: mindenki volt évfolyamtársa vagy osztálytársa a szerzőnek.

prae.hu

Péczely Dóra

És hogy egy osztálytalálkozón játszódó történet miért lett éppen krimi? Mészöly Ágnes szerint a válasz rendkívül egyszerű: mert imádja a műfajt. Ha nem így lenne, akkor mást írna. A krimi legnagyobb erősségének a lendületességet tartja, ez a Rókabércnél is nagyon fontos, Péczely Dóra ki is emelte, hogy a műnek rendkívül pörgős cselekménye van. Erről egy rövid részlet felolvasása után a rögtönzött Osztály is meggyőződhetett.

Természetesen, mint krimirajongónak, Mészöly Ágnesnek is megvannak az előképei, akiknek a hatása felfedezhető a műveiben, így ebben a kötetben is, azonban elhatárolódott attól, hogy kizárólag a standard krimi írókat – például Agatha Christie-t – nevezze meg, ő inkább az Albatrosz-könyveket részesíti előnyben. Azzal, hogy nem pusztán a „kötelező klasszikusokat” kell olvasni, Molnár T. Eszter is egyetértett, kiegészítve Mészöly Ágnest azzal, hogy ő azokat a regényeket kedveli igazán, melyek nemcsak a rejtélyről szólnak. Ezért is volt számára nagy élmény tavaly például a Lány a vonaton.

Molnár T. Eszter

Hogy milyen a krimi helyzete a kiadó oldaláról, az már egy komplexebb kérdés. Ahogy Balogh Endre rávilágított, az olvasói szokások, trendek változnak, 1999-ben, amikor elindították a Prae-t, az első számuk a sci-fi köré épült, ami akkor igen népszerű műfajnak számított, ez ma már nem feltétlenül van így. Ami viszont változatlan, hogy már a kezdetekkor megpróbáltak egy populáris közeget megszólítani, ugyanis mindig is volt egy tudományos érdeklődésű olvasóréteg, ami megtalálta a számára érdekes populáris termékeket, de mellette megjelent egy nagyon széles fogyasztói réteg is, akiknek ezek a termékek születnek. A popularitás egyik alapja a műfajiság, azaz a műfaj miatti ismeretség a művel. A műfajiságon túl aztán az egyik legfontosabb a szerzőnek az, hogy hasson. Ez pedig kizárólag úgy lehetséges, ha a könyv eljut az olvasóhoz. Kiadóként tehát törekedni kell arra, hogy a megszólított olvasóközönség hozzáférhessen a kötetekhez.

A Közönség

Ráadásul a krimi műfaja most látványos változásokon esik át. Bár már Agatha Christie-nél is megjelent valamiféle társadalomkép, az elmúlt években erősödött a társadalomra való reflexió majdhogynem elengedhetetlen eleme lett a műfajnak. Ezért is érdekes például Molnár T. Eszter Szabadesés című regénye, aminek extra különlegességét a német közeg adja. Mégis, talán a magyar krimi szempontjából a legfontosabb, és a beszélgetés résztvevői is ezt keresik a regényekben, hogy a mi problémáinkkal foglalkozzanak a művek, azokra a jelenségekre reflektáljanak, melyek bennünket vesznek körül.

Balogh Endre

Ebből a szempontból nem elhanyagolható a belehelyezkedés kérdése, amit Mészöly Ágnes a Rókabércben bravúrosan oldott meg. 14 különböző karakter narrálja végig a regényt fejezetről fejezetre, akiknek mind megvan az egyéni beszédmódjuk, stílusuk, szóhasználatuk. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, fontos, hogy a szerző a karakterek fejével gondolkozzon, bele tudjon helyezkedni a pozíciójukba. Molnár T. Eszter a saját regényének írásakor egészen odáig merészkedett, hogy életmódjában is közelített a hősének – egy negyvenes éveiben járó férfinak – az életstílusához, Mészöly Ágnes pedig szakemberek segítségét kérte – például a regényben megjelenő műtét hiteles leírását is orvos segítette.

Mészöly Ágnes

Bár a Petőfi Irodalmi Múzeum impozáns termének falai talán most találkoztak először krimi-bemutatóval, és a Margó Fesztiválon tartott osztálytalálkozó az Igazgató látványos kivonulásával ért véget, a résztvevők mégis azzal a tudattal hagyhatták el a könyvbemutató helyszínét, hogy közelebb kerültek a krimi műfajához, és érdemes ezeket a köteteket is feltenni a polcra a szépirodalmi művek mellé.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

Szerzők

-- Vass Antónia --

1990-ben született Székesfehérváron, az ELTE irodalom- és kultúratudomány mesterszakán végzett. Rendszeresen ír színházról és irodalomról különböző portáloknak, emellett fotózással is foglalkozik, leginkább színházi előadásokat fotóz. 2015-ben színikritikusi ösztöndíjat nyert, a Prae.hu-n 2016 óta jelennek meg cikkei.


További írások a rovatból

Tudósítás az ELTE Tolnai-emléknapjáról - első rész
Megjelent Tandori Dezső Egyetlen című kéziratának hasonmás kiadása
Blended Intensive Programme Pozsonyban
Szubjektív esszé egy koreai költészeti könyvbemutatóról

Más művészeti ágakról

Fodor Veronika kalandkönyvéről
Inspirációkról, hatásokról, feszültségekről és feloldásokról Nagy Ákos Lineaments II. című lemeze kapcsán
Johann Dionnet: Az avignoni szerelmesek


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés