bezár
 

gyerek

2018. 06. 29.
Hugonnai Vilma története egy világtrend része
Kertész Edina A lány, aki orvos akart lenni című gyerekkönyvének bemutatójáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hugonnai Vilma története egy világtrend része Igazán különleges és autentikus helyszínen, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyönyörű kertjében tartotta a Naphegy Kiadó június 16-án Kertész Edina új, Hugonnai Vilma életéről szóló könyve, A lány, aki orvos akart lenni bemutatóját. A szerzővel és a kötet illusztrátorával, Maros Krisztinával Szécsi Noémi beszélgetett a nőtörténet fontos állomásairól, a korról, melyben az első magyar orvosnő élt.

Szécsi Noémi úgy gondolja, a kötet nem csak önálló kötetként nagyszerű, de egy világtrend része is, hiszen most Anglia vagy Észak-Amerika bármely könyvesboltjában nézelődve biztosan találunk egy sarkot, ahol olyan képeskönyveket is kínálnak, amelyek nem csak hercegnőkről, hanem olyan híres, úttörő nőkről szólnak, mint például Frida Kahlo festő, Simone de Beauvoir író, vagy Rosa Parks, civiljogi harcos.

Bár az első magyar orvosnő életéről korábban már több kötet is napvilágot látott, most először írtak róla a kisebbek számára. A kifejező képekkel sűrűn illusztrált oldalak a nagyobb óvodások és kisiskolások számára is fogyaszthatóvá teszik a történetet. Szécsi Noémi fontosnak tartotta elmondani, hogy mivel a gyerekek kiskoruktól kezdve találkoznak orvosokkal, védőnőkkel, ápolókkal, gyakran tapasztalják, hogy szép számmal akadnak köztük nők is. Többek között emiatt is lehet számukra érdekes Hugonnai Vilma története, mert általa tudatosulhat bennük, nem volt mindig magától értetődő, hogy nők is dolgozhatnak az egészségügyi szférában.

A szerző, Kertész Edina két fiú anyjaként nem győzte hangsúlyozni, annak ellenére, hogy a mese főszereplője egy nő, Hugonnai Vilma életútja, és céljáért folytatott küzdelme ugyanúgy izgalmas és példaértékű lehet a kisfiúk számára is. Nagyobbik fia például egy lendülettel olvasta ki a kötetet, ami szintén ezt a gondolatot igazolja. Ezután a könyvben megjelenő, fontosabb motívumokról esett szó, mely fordulatokat érezte fontosnak leírni a szerző, és melyeket látta jobbnak kihagyni belőle.

Szécsi Noémi a következő kérdés felvezetéseként röviden összegezte az első magyar orvosnő életét. Vilma egy grófi családba született és a család nagytétényi kastélyában töltötte gyerekkorát, ahol öt testvérével együtt nevelkedett, anyjuk pedig súlyos betegségben, tüdőbajban szenvedett. Édesanyja betegeskedését látva a kislány Vilmában már megjelent a gyógyítás iránti vágy. Kiváló tanuló volt, ám az akkori szabályoknak megfelelően nem mehetett se gimnáziumba, sem egyetemre, így a nők számára kijelölt életpályamodellt teljesítette, tizenhat évesen férjhez ment osztálytársnője nagybátyjához, Szilassy Györgyhöz. Sokszor elvonult a család könyvtárszobájába, hogy tudásszomját orvosi könyvekkel és folyóiratokkal csillapítsa. Így bukkant arra a cikkre is, melyben arról írtak, a zürichi egyetem kitárta kapuit a nők előtt. Ekkor indult el Vilma is útjára, és elkezdte orvosi tanulmányait Svájcban, ahonnan a diploma kézhez vételét követően hazatért, hogy itthon gyógyíthasson. Itt azonban nagy bánatára azzal kellett szembesülnie, hogy diplomája mit sem ér, és nem praktizálhat orvosként. Ez 1879-ben történt, és 1897-től tanulhattak Magyarországon is a nők orvosnak. Az összegzés kapcsán a kérdező arra volt kíváncsi, hogy milyen szempontok szerint szelektált a szerző a rengeteg információ között, melyeket kutatásai során gyűjtött az első magyar orvosnő életéről.

Kertész Edina elmesélte, nem részletes monográfia írása volt a cél, inkább érdekessé, izgalmassá szerette volna tenni Hugonnai Vilma életét a kisebbek számára is. Voltak motívumok, melyek különösen kedvesek voltak számára, mert emberközelivé tették Vilma karakterét. Ilyen volt, amikor Vilma hazaérve megtudta, hogy nem dolgozhat orvosként, ezért szégyenében két hétig csak gubbasztott a lakásában. Az illusztrátorral, Maros Krisztinával egyébként olyannyira kutattak a témát illetően, hogy még Hugonnai Vilma első férje, Szilassy György leszármazottainak otthonában is jártak, ahol az első magyar orvosnő „okleveles szülésznő” feliratú táblájának eredeti változatát is megmutatták nekik. A könyvből kimaradtak bizonyos történések, melyek a narratíva szempontjából is irrelevánsak voltak, de egyébként sem illettek volna a gyerekkönyv keretei közé. Ennek megfelelően nem tér ki rá, mi történt Hugonnai Vilma édesanyjával a hosszú betegség alatt, vagy arra, hány gyereket szült az első magyar orvosnő, és ezek közül hány maradt végül életben.

Mivel a történet nem egy elképzelt világban játszódik, hanem egy konkrét történelmi korban, Maros Krisztinának sokszor okozott fejtörést a tárgyak korhű ábrázolása. Például ez a látszólag egyszerű mondat is rengeteg kutatást igényelt az illusztrátor részéről: „Vilma eladta az összes ékszerét, az értük kapott pénzt gondosan elrakta, és dobogó szívvel felszállt a Zürichbe tartó vonatra.” Nagyon kevés kép és információ állt rendelkezésére az akkori vonatkocsikról, ugyanakkor az ábrázolás mindvégig megkövetelte a hitelességet és következetességet.

Szécsi Noémi arra is felhívta a közönség figyelmét, milyen érdekesen változtak Hugonnai Vilma történetének különböző interpretációi, milyen hatással voltak ezekre a különböző történelmi korok, melyekben létrejöttek. Egy 1944-ben megjelent kötetben, Nagy Lenke: Nyitva az út! című könyvében Vilma hazaszeretetére, hazafiasságára helyezték a hangsúlyt, míg Kertész Erzsébet Vilma doktorasszony című kötetében – mely a szocialista érában jelent meg – az anyaság és a dolgozó nő dilemmáját emelte ki. E gondolatmenet kapcsán Szécsi Noémi arra volt kíváncsi, Kertész Edina az első magyar orvosnő történetének mely aspektusát tartotta fontosnak megjeleníteni A lány, aki orvos akart lenni című kötetben.

A szerző azt szerette volna, ha az olvasók rácsodálkoznak arra, hogy van, aki harminc éven keresztül küzd a céljaiért, Hugonnai Vilma elképesztő kitartását akarta bemutatni. Ahogy szerinte azt sem árt tudniuk, hogy a 19. században a nők nem feltétlenül voltak annyira szerencsés helyzetben, mint manapság. A történet illusztrátora, Maros Krisztina úgy véli, Hugonnai Vilmánál jobb főhőst nem is lehetett volna találni, heroikus küzdelme céljai megvalósításáért a népmesék főszereplőire emlékeztette.

Mint az a bemutatón folytatott beszélgetésből kiderült, az orvosnők megjelenése a 19. század nőtörténetének egy igen érdekes fordulópontja is egyben. Már az '50-es évektől megjelentek a női orvoslás külföldi alakjai, mint például Elisabeth Blackwell vagy Mary Walker. Utóbbi egyébként az amerikai polgárháborúban is gyógyított. Róluk akkoriban már olvashattak a magyar nők is a Nők Lapja című magazinban, amely emancipációval foglalkozott, így innen tájékozódhattak a nők tanulásával, politikai jogaikkal kapcsolatos kérdéseket illetően. Nagy valószínűség szerint maga Hugonnai Vilma is ebből az újságból szerzett tudomást a külföldi orvosnők színre lépéséről.

Összegzésként Szécsi Noémi elmondta, szerinte egy gyerekkönyvnek vagy ifjúsági regénynek az is előnyére válhat, ha felébreszti a kíváncsiságot a főszereplő személyével kapcsolatban.

Végül a jelenlévők megtekinthették a múzeum kurátora, Kempf Helga vezetésével a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum állandó kiállítását, ahol az ókori Egyiptomtól a legújabb korig tekinthetők meg orvostörténeti tárgyak, eszközök, és Hugonnai Vilma kézírásos jegyzeteit is meg lehetett tekinteni.

nyomtat

További írások a rovatból

gyerek

Elfolyó testek, csokoládé és Hamlet
Ingyenes gyermekprogramok a FERVERE fesztiválon
Dániel András: A nyúlformájú kutya. (Tilos az Á Könyvek, 2018)
Beszélgetés Kárpáti Tiborral - Margittai Zsuzsa interjúsorozata kortárs magyar gyerekkönyv-illusztrátorokkal

Más művészeti ágakról

Joyraj Bhattacharjee: Ghya Chang Fou – Bengáli dark film a Mersz Klubban
színház

Tapsoljunk kivilágos virradatig! Tapsoljunk kivilágos virradatig!
Operett-előadás a Vidéki Színházak Fesztiválján
Interjú Nemes Jeles Lászlóval, az Oscar-díjas Saul fia és a Velencében bemutatott Napszállta rendezőjével
30. JAK-tábor, 4. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés