bezár
 

film

2018. 11. 08.
Az ifjú animátorok keltetője, és persze Ruben Brandt
2018. október 24-27., Primanima Elsőfilmes Animációs Fesztivál
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Október 24. és 27. között rendezték meg hetedik alkalommal a Primanima Elsőfilmes Animációs Fesztivált Budaörsön. A fiatal animációs filmesek bemutatkozását szolgáló mustra barátságos, intim légkört vont a laikusként becsöppenő látogatói köré is egy pillanat alatt.

A 7. Primanima Fesztivál zárónapján engem is családias és családbarát légkör fogadott Budaörs központjában. Olyan érzéssel sétálgattam egyik programról a másikra, mintha az itt lévő emberek mind ismernék egymást. Szünetekben a széksorok között kisgyerekek rohangáltak, rajtuk kívül a jellemző korcsoport a húszas-harmincas éveikben járó fiataloké volt. A bensőséges hangulathoz hozzájárult a belvárosi pezsgéstől kissé félreeső helyszín, amely garantálta, hogy csak azok jöjjenek el, akiket tényleg vonz az animációs filmek világa.

A fesztiválnak két főhelyszín adott otthont egymástól kényelmes és rövid sétára: a Jókai Mór Művelődési Központ (JMMK) és a BABtér (Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív Tér).

gyerek

A programokat jól ütemezték: a délelőttöt a gyerekeknek és a nekik szóló animációs filmeknek szentelték animációs játszóházzal és a Primanima 2018-as legjobb gyerekfilmjeinek vetítésével. A délután a JMMK-ban A kenyérkeresővel, míg a BABtérben a rövidfilmek ismétlésével vette kezdetét.

15 órától a Közgáz Vizuális Brigád négy rövidfilmjét tekinthette meg a közönség. Pálos György, a brigád egyik tagja bevezetőjében azt emelte ki, hogy a KVB alkotásai baráti társaságokban vagy azok együtt gondolkodása alapján készültek, és a filmek mindegyikéhez egy nagyszerű kudarc tapad. Az első film, a Tiszta fekete az ózdi romák illegális vasbányászatát és életkörülményeit dokumentumfilmként tárja fel. A második – a Rozika nem fél – egy olyan lányt ábrázol, aki a környezete által teremtett normáktól teljesen eltér. A következő film, a KVB TV megmutatja, milyen az, amikor a TV-ben szereplő és a TV előtt ülő emberek között nem csak egyirányú a kapcsolat. Az utolsó darabja ennek a blokknak a Piroska és a farkas volt, amely egy Pálos György kisgyermekeivel készült élőszereplős home video.

ruben

Ruben Brandt, a gyűjtő

A nap fénypontja kétségkívül az öt órakor kezdődő Ruben Brandt, a gyűjtő vetítése volt, amit a My baby left me című, szintén Milorad Krstić rendezésében készült kísérőfilm vezetett fel. Ez a program vonzotta a legtöbb embert, előkerültek a pótszékek, az igazi moziélményhez már csak a friss popcorn hiányzott, már akinek.

A film után közönség elé lépett a technikai rendező, Sipos Levente, ő számos részletet árult el a műről. Többek között elmondta, hogy az alkotók célja egy olyan film készítése volt, ami a művészetről szól, de mégsem unalmas. Több száz képzőművészeti referencia tűnik fel a vásznon, de az ezekhez szükséges jogosítások megszerzése nem volt zökkenőmentes. A művészek jogutódjaitól kellett engedélyeket szerezniük, hogy az alkotások a film stílusának megfelelően, átdolgozva kerülhessenek be, de ez sajnos például egy Miro kép esetén nem jött össze, míg a Picasso alakok csak átdolgozás nélkül szerepelhettek a filmben.

sipos levente

Sipos Levente és Szabó Zsuzsanna

Sipos Levente azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy a munka másik nehéz része a csapat összeállítása volt. Milorad Krstić, a szlovéniai születésű, de szerb származású, Magyarországon élő rendező – az ötletgazda is egyben – 50 állandó és 60 külsős kollégával dolgozott együtt, ez a csapat végül 200 főre egészült ki a hangért felelős munkatársakat is beleszámolva. A fő animátorok a Macskafogón is dolgozó művészek voltak, és a jelentek a hangokkal együtt készültek. Megtudtuk azt is, hogy a Sony Pictures mellett már egy kínai forgalmazó is megvásárolta a film jogait. A költségvetés 1 milliárd forint volt, és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával jöhetett létre ez a produkció, amelynek a gyártási ideje két és fél évet ölelt fel. A film eredetileg angol szinkronnal készült, de magyar színészek – többek között Kamarás Iván, Hámori Gabriella – közreműködésével, a magyar szöveget Závada Péter fordította. A Ruben Brandt, a gyűjtő november 15-től látható a mozikban a Mozinet forgalmazásában, érdemes jegyet váltani rá.

díjátadó

Az este kezdéseként levetítették a korábbi napokról készült összefoglaló videókat, bemutatták a fesztivál előtt és alatt tartott workshopokon született alkotásokat, és sor került a díjkiosztó ceremóniára. (A díjazottakról itt olvashatnak a prae.hu művészeti portálon.) Az eseményt pedig egy hajnalig tartó buli zárta az Iszlai Sound Piknik és a Jam Session & Dj Dóri közreműködésével.

nagydíj

Take me please, a Primanima Nagydíj nyertese

Fotók: Primanima Facebook oldala és honlapja, Mozinet

Főoldali kép: Ruben Brandt, a gyűjtő

nyomtat

További írások a rovatból

A múltban gyökerező társadalmi krízisek a Verzió dokumentumfilmjeiben
A 15. VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválról
Zurbó Dorottya: Könnyű leckék

Más művészeti ágakról

irodalom

Díjeső a Szépírók Társaságánál Díjeső a Szépírók Társaságánál
Újra van Szépíró-díj
irodalom

Hol vagyunk, hol nem mi vagyunk Hol vagyunk, hol nem mi vagyunk
És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete, szerk. Szederkényi Olga, Budapest, Cser Kiadó, 2018
irodalom

huszonegyedik #0 huszonegyedik #0
Tizenkilencedik: John Ruskin és William Morris
Műhelykonferencia a magyartanításról – 2. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés