bezár
 

film

2020. 10. 11.
Nincs megváltás
Burhan Qurbani: Berlin, Alexanderplatz
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Az elkövetkező évtized nagyívű, orákulumi bölcsességű filmje, a Berlin, Alexanderplatz a megtévedt német kisember helyett afrikai menekült hőssel mondja el újra a régi történetet, mégsem válik szociodrámává. Transzcendens szenvedéstörténet ez, amelynek végén nem vár megváltás. Burhan Qurbani filmjét a Sehenswert – Szemrevaló Filmfesztivál műsorában vetítették, és hamarosan látható lesz a X. Mozinet Filmnapokon is, mielőtt jövő januárban bemutatnák a magyar mozikban.

A film alapjául szolgáló Alfred Döblin-regény a német ajkú irodalom Kafka, Musil és Brecht nevével fémjelzett hagyományában illeszkedik, eképp a totalitás igényével szól, hősei komplexek és esendők, története az emberiség nagy narratívái közé tartozik. A 20. századra a nagyváros szürkésfekete masszájává dagadó munkásosztály monumentális analízisét színpadok és a filmvászon is adaptálta már. A legfontosabb előzmény Rainer Werner Fassbinder megkerülhetetlen, majdnem tizenhat órás alkotása. A csontig hatoló emberi szenvedés nagy német rendezőjének hőse egy jámbor és oktalan, sodródó szerencsétlen, akinek van valami homályos elképzelése arról, hogy tisztességesnek „kell” lenni, a lehetőségek szűkössége és a magafajtát saját céljaira felhasználó, lassan fasizálódó korabeli társadalom azonban hermetikusan elzárja tőle a „tisztességesek” világát.

Berlin, Alexanderplatz - jelenet a filmből

2020-ban a Berlin, Alexanderplatz hőse viszont eredetileg már nem is Franz, hanem Francis, Bissau-Guinea-i menekült férfi. Hasonlóan a regény börtönviselt munkásemberéhez, Francis számára Berlin a második és egyben utolsó esély, amit nem játszhat el. Döblin és Fassbinder Franzához képest ez a férfi küzd a sodródás ellen, maradt még benne valamiféle nagyság (ezt a groteszk álarcosbál-jelent nyomatékosítja), a sorsa mégis elkerülhetetlen. Fátum játszik ebben a történetben, nem a véletlen vagy a cselekvő akarat – ezt a fátumot azonban, ahogyan később látni fogjuk, mi teremtettük, és mi is tartjuk fent napról napra. 

Burhan Qurbani rendezése döbbenetes erejű, velejéig filmszerű film, nem csupán tessék-lássék fontoskodó, látványorientált spektákulum. Bátran állítható, hogy a Berlin, Alexanderplatz a modern európai film esztétikai örökségéhez csatlakozik, amennyiben a szimbolikus jelekben bővelkedő, többrétegű filmképpel dolgozik, epizodikus szerkezetet használ (mely adódik a regény örökségéből is természetesen, s egyben egy profán passió stációiként is áll előttünk), benne refrénszerűen visszatérnek a belső, pszichés állapotok ábrázolására szolgáló, mentális képsorok. Egy meghatározó ponton viszont radikálisan eltér a modern művészfilm jellegzetességeitől: főszereplője nem a környezetétől elidegenedett individuum (amely az ötvenes-hatvanas évek európai filmjében jellemzően városi középosztálybeli értelmiségi hősöket jelentett a gyakorlatban), hanem egy szociokulturális közege által determinált ember, akinek valóságérzékelése éppúgy, mint megválthatatlansága a társadalom kívüli, kilátástalan létezéséből fakad.

Berlin, Alexanderplatz - jelenet a filmből

A keresztény fogalomkör többszörözötten, jelentős nyomatékkal működik: a szenvedéstörténet itt a bukásokból és újra felállásokból áll, s hol alapvetően segítő szándékú, hol elveszejtő mellékszereplők lépnek a hős mellé az útja során, egészen az utolsó, végső elbukásig. E passió végén azonban Francist nem várja megváltás. Eddigre elvesztette a nevét, az identitását, a hitét önnön tisztességességében, az életben, amelytől „többet várt volna egy vajaskenyérnél”. Nem krisztusi alak, szenvedése nem heroikus, hanem üres és értelmetlen. Az ökör motívum, mellyel Francist azonosítja a film, a zsidó-keresztény kultúrkörben az újszövetségi keresztény nép jele, eképpen a kiválasztottság szimbóluma, egyszersmind áldozati állat, a megfeszített Krisztus jelképe is. Annál nagyobb erővel hat a tény, hogy ennek az áldozatnak nincs értelme, füstje nem száll az égre, nem vált meg senkit, de még magát Francist sem.

Berlin, Alexanderplatz - jelenet a filmből

Jelzésszerűen megjelenik a filmben az identitáskérdés, pontosabban az identitáselvesztés és -elvétel gesztusa, a normalizálódás (értsd: a fehérré válás) lehetetlen kényszere, hiszen 2020-ban hősünk eredetileg Francis volt, csak később egy oktrojált, gúnnyal terhelt identitásváltással válik belőle Franz. Ezen a ponton veszíti el saját maga számára is önnön identitását. A film azonban gondosan tesz róla, hogy már a kezdetektől minél inkább erőforrásként, masszív hústömegként, fiatal, fizikai erőtől duzzadó testként tekintsünk rá, ezt a (gazdasági) potenciált pedig válasszuk le névről és személyiségről. A kamera hosszan időzik Francis testén, miközben két kézzel alagutat váj a földben, a munkásszállón zuhanyzik, vagy a legkülönfélébb nőkkel szexel. Utóbbi sokszor, groteszk kéjjel ismétlődik a filmben, a szemünkbe vágva a tényt: íme, itt van a személyiségét parciális ösztönökre, létezését a fizikai túlélésre redukált, önmagát mint erőforrást folyamatosan újratermelő, kitaszított tömeg, ahogyan a finomkodó fehér középosztály látja, ha az útja az Alexanderplatz által határolt munkásnegyed szélén visz el.

Berlin, Alexanderplatz - jelenet a filmből

Az aktualizálás nem kívülről erőltetett modernizálás, a korszerűség illúziójának öntetszelgése, hanem a globális világ (hovatovább: globális kapitalizmus) szembesítése önmagával. Ez a mi korunk, ez a mi Európánk, mely emberalatti létezésben tengődő tömegek munkájára épít. A nincstelenek számára a regény idejéhez képest száz év elteltével sincs jövő, kilátástalanság és szenvedés az osztályrészük – minden kétes „fejlődés”, amit az európai kultúrszellem fel tud mutatni 2020-ban, annyi csupán, hogy nemzetállamaink, ha tetszik, „kiszervezték” a szenvedést, importálják azt a periféráról, az éhínségek és polgárháborúk sújtotta harmadik világból. Döblin irodalmi jóslata a náci Németországban manifesztálódott, Burhan Qurbani filmje nem kevésbé orákulumi: azt mutatja fel a számunkra, hogy a jövő a centrum és periféria lakóinak véres feszültségével lesz terhelt.

Berlin, Alexanderplatz, német-holland-francia-kanadai színes film, 2020, 183 perc. Rendező: Burhan Qurbani. Forgatókönyv: Burhan Qurbani, Martin Behnke. Főszereplők: Welket Bungué, Jella Haase, Albrecht Schuch, Joachim Król. Német és angol nyelven, magyar felirattal. Magyarországon forgalmazza a Mozinet. Bemutató: 2021. január 7. Korhatár: 18 éven aluliak számára nem ajánlott!

 

Képek forrása: Mozinet Kft.

 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, társadalmi témájú esszéket, alapítója a kortárs magyar divatot szemléző Sikk Projekt portálnak, illetve a gasztronómiai és belföldi turisztikai témákkal foglalkozó Kalandjárónak. Érdeklődési területe a feminista kritika, a narratológia és a rituális művészetek.


További írások a rovatból

Michel Franco: Új világrend
Portré a lángoló fiatal lányról
Viktor Kosakovskiy: Gunda
A nemzetközi versenyprogram filmjei a 9. Friss Hús Budapesti Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon

Más művészeti ágakról

irodalom

Arra összpontosít, hogy tisztességes mondatokat állítson elő Arra összpontosít, hogy tisztességes mondatokat állítson elő
Beszélgetés Kutasy Mercédesz műfordítóval
színház

Shakespeare, amikor magyar és abszurd Shakespeare, amikor magyar és abszurd
Hamlear a Gyulai Várszínházban
színház

A színházi nevelés felelőssége A színházi nevelés felelőssége
Ahogy teccik a Gyulai Shakespeare Fesztiválon
színház

Ennél hangosabban nem lehet kiáltani Ennél hangosabban nem lehet kiáltani
A Mefisztó bemutatója az Átriumban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés