bezár
 

art&design

2021. 06. 09.
Balatont álmodom, s melléje magamat
Gondolatok Bodolóczki Linda „Nekem a Balaton” című kiállításának képeiről
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Szép épületek és kávézók közt elrejtve találjuk a Ráday utcában a 2003-ban nyílt Art9 Galériát. Már nagy ablakaiból láthatjuk Bodolóczki Linda festményeinek élénk színeit, amelyek kevert technikával kiegészülve az érzelmek világába vezérelnek minket. A nyárindító kiállításon a Balaton mindenki által jól ismert részletei köszönnek vissza, de nem tradicionális tájképekként. A kiállítás 1960-as évekbeli slágerből vett címét önkéntelenül is dúdoljuk magunkban, miközben körbejárjuk a termet, így az élénk színekkel együtt egy nosztalgikus, személyes hangulatot teremt meg.

Bodolóczki Lindát vad színhasználat, és az egymásnak ellentmondó geometrikus absztrakt illetve gesztusfestészet jellemzi.  A kiállítás kurátora, Muladi Brigitta művészettörténész úgy jellemzi „módszerével a kortárs festészet nemzetközi trendjében a »festészet utáni festészetben«, ezen belül az »új absztrakcióban« is otthonosan mozog.” Művészetétben letisztult, szinte kubista felületeit, kirobbanó színeit keveri az absztrakt expresszionizmus egy vállfajával. Bodolóczki stílusát nehéz meghatározni, hiszen teljesen ellentétes módszereket ütköztet a képein belül és egymás közt is. Az viszont általánosságban elmondható róla, hogy stilizált, absztrahált tájképeket alkot. Több különböző technikát alkalmaz, geometrikusan megszerkesztett felületeket használ együtt véletlenszerű, kiszámíthatatlan gesztus elemekkel, és a hard edge határozott formáival.

Ahogy a megnyitóbeszédből megtudhattuk, pár éve költözött el a fővárosból, itt pedig hosszabb szünet után ihletet kapott és újból rátalált a festészetre. Azóta foglalkoztatja a Balaton és a táj problémája, és keres rá különböző ábrázolási megoldásokat. Tehát a Balaton-felvidéket képein részekre bontja, melyeket külön-külön tölt ki teljesen eltérő színekkel és technikákkal. Ezeket a variációkat láthatjuk a kiállításon.

Balatonfüred, akril, vászon, 100x130 cm, 2021.Bodolóczki Linda: Balatonfüred, akril, vászon, 100x130 cm, 2021. Fotó: Varga László

A kiállításon látható első kép, a Balatonfüred (2021) nem épp az általunk megszokott módon mutatja a kikötőt. A mű jól ábrázolja érdeklődését és stílusbeli kettősségét. A móló és a part szabályos, geometrikus, letisztult kék színű felületek, a túlpart vonulata sárga alapon kék csíkokkal kitöltött, amelyek szabályos távolságot tartanak egymástól. Ezzel ellentétesen az égen és a víz felszínén a gesztusfestészet véletlenszerű elemeivel találkozhatunk. A víz mély rózsaszínes-magentás felületén a szín különböző árnyalatainak foltjai, placcsanásai, a festék elfolyása látható. Az ég még ennél is kaotikusabb, a sötétebb szín felett világos zöld foltok, afelett pedig égszínkék formák, csöppök, vonások figyelhetők meg. A túlpart és a móló a táj „fix részei”, nem változnak az állandó természeti és környezeti hatásokra, ezért a geometrikus absztrakt alkalmas az ábrázolására. Ezzel ellentétben, a víz és az ég folyamatosan változó időjárástól és napszaktól függően, így a gesztus festészet jobban illik hozzájuk. Eötvös Károly szavaival élve: „Az ég s a Balaton vize együtt sír és együtt nevet, együtt derül és együtt borul, együtt mosolyog, együtt haragszik.”[1] A tájjal párhuzamba lehet állítani a belső érzelmeket, hiszen a tájképek szolgálhatnak ezek kifejezésére is. A legegyértelműbb példák a vihar és a harag, az eső és a szomorúság kapcsolata. Mivel a képek fókuszában nem az időjárás meghatározhatósága áll, a színekre, formákra és foltokra kell hagyatkoznunk, hogy érthessük. Míg a kiállítás címe egyértelműen egy slágerből származik, a választott részletben más is szerepel. Megtudhatjuk belőle, hogy ez a festő Balatonja, azt ábrázolja, amit számára jelent. Több más művész is megmutatta már, hogyan látja a Balatont, köztük Szinyei Merse Pál és Egry József is. Mindketten a fonyódi villasoron alkottak, ahol rengeteg fontos ember megfordult. Nem messze, Balatonbogláron pedig Galántai György üzemeltette 1970-73 között a kápolnaműtermét, ahol az új magyar avantgárd lelt hazára – itt többek között Lakner László is kiállított. Az előző évszázadban a déli-partra volt inkább jellemző a művészeti élet, így a Badacsony látható az itt készült művek nagy részén. Viszont mostanában inkább az északi parton találkozhatunk kortárs művészeti kiállításokkal és eseményekkel, mint például a Pintér Galéria által szervezett badacsonyi Kortárs Balatonnal, a káptalantóti Káli Cool Közért Bárral vagy Lovason a Gartennel.

A Balatonfüred mellett szerepel a Tihanyi-félsziget (2020) című kép, amely főként vidám, világos színekből épül fel. A mű két részre osztható, felül az ég fehér alapján egy hatalmas, Napszerű sárga folt látható, a tájelemek kékek, a Balaton rózsaszín és lila, egységes kitöltéssel. Itt nem szerepelnek foltok, az ég és víz felülete nyugodt. Az alsó részen sötét alapon szokatlan, oda nem illő kék pöttyök, felettük narancssárga csíkok bontják meg a kép egységes színeit. Bodolóczki Linda festményein a színek azonban sokszor nem is annyira térnek el a valóságtól, mint első ránézésre gondolnánk. A messziről nézett táj kékje nem szokatlan, a vizet pedig gyakran rózsaszínként ábrázolja, ahogy napnyugtakor és pirkadatkor láthatjuk. Más képein a víz a megszokott kék színt veszi fel, mint például a Nivegy-völgyön (2021). A kevésbé egyértelmű forma egyből érthető lesz azok számára, akik akár csak képen is, de látták már a völgyet.

Talán ezen a képén érezhetjük legjobban a stílusa ellentétességét. A völgy a legkülönbözőbb élénk színű csíkokból áll, a víz türkizkék, az ég viszont fehér alapon szürke és fekete erőteljes foltokkal jelenik meg. Mintha két külön képet néznénk, zűrzavar, sőt, káosz érzetét kelti. Kényelmetlenül érezheti magát előtte az ember, hiszen az egyetlen érzelem, amit le tud belőle olvasni, az a teljes összezavarodottság.

Míg az alsó rész kicsattanóan vidám, addig a felső rész kétségbeesettséget sugároz. A kép egészében nézve mondhatni kellemetlen a szemnek. A mellette szereplő Zánka (2020) viszont élénk sárgájával és rózsaszínével, halvány foltjaival egy nyugodt, vidám strandnapra emlékeztet – nem meglepő módon utalva a város örökségére, hangulatára.

A kiállítás két teremből áll, az előbb említett képek mind az elsőben láthatók. Itt öt nagyobb méretű kép szerepel. Ha beljebb megyünk, egy kisebb terembe, ott másik nyolc, főként kicsit kisebb méretű kép látható. De itt is szerepel még egy nagyobb mű, melynek címe a minden balatoni (de akár pesti) által jól ismert gúnyos mondat, Azért is jó a déli part, mert onnan látható az északi (2020). Azok számára, akik jól ismerik a déli partot, egyből felismerhetővé válik a művön a balatonboglári móló. Megjelenik rajta a lehető legtipikusabb része a Balatonnak: az északi part vonulatai, köztük a kiemelkedő Badacsony, a képen ezek napsárga színt kaptak. A móló a kövekkel a már szinte megszokott kék, a víz pedig foltos magenta. Az oldalt belógó növényzet szabálytalan formáját kék alapon szabályos csíkok töltik meg. Az ég kék és zöld különböző árnyalatainak pöttyeiből, pontokból áll össze. A kép szinte minden részletét más technikával vitelezte ki.

A legtöbb kép ebben a kis teremben A-0-s számozású címet kapott, azaz ezek a művek már sokkal inkább az absztrakt expresszionizmus felé mutatnak. Bodolóczki jobban elrugaszkodott már a konkrét tájtól, csupán a felhőket és a vizet sejthetjük meg rajtuk, mert már a címük sem köti őket helyhez. Például az A-001-es című alkotáson már csak az alsó kék-zöld rövid ecsetvonásokból ismerhetünk rá az absztrahált tóra, de a kép többi része már teljesen nonfiguratív. Szabályos geometriai alakzatok mellett újból élénk, véletlenszerű fröccsenéseket láthatunk. Nemcsak a technika ütközik, de sokszor a színek is meglepő, szokatlan párosítást kapnak.

A kis kiállítótér talán nem a legalkalmasabb ekkora művek bemutatására, mert volt olyan kép, ami lényegesen magasabbra került helyszűke miatt, így kevésbé volt látható. Az időzítés viszont tökéletes és az, ahogyan a művész a közös ismeretre játszik rá, nosztalgiát és vágyakozást idéz elő – a nagyon színes és általánosságban vidám balatoni képek a lehető legjobbak a nyár indítására egy hosszú, nehéz időszak után. A téma ugyanakkor felhívhatja a figyelmünket a Balatonnal kapcsolatos negatív hírekre, eseményekre, mint a partszakaszok beépítése, az algásodás és a tó szennyezése. Bodolóczki képein úgy játszik a táj struktúrájával, hogy közben konzerválja a mostani, még ép Balatont, ahogy ismerjük, de ki tudja, meddig marad még ilyen.

 

A reprodukciókat Varga László készítette, a főoldalon és a Facebookon látható enteriőr fotókat Bodolóczki Linda.

Nekem a Balaton
Bodolóczki Linda egyéni kiállítása 2021. június 11-ig tekinthető meg az Art9 Galériában. Bodolóczki Linda Facebook oldala ezen a linken érhető el.
Helyszín: Art9 Galéria • 1092 Budapest, Ráday utca 47.

* A cím Gárdonyi Géza A Balaton című verséből egy részlet.

[1] Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül, 2006, 36. old

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Hont Jázmin --

Művészettörténet mesterszakos hallgató az ELTE Bölcsészettudományi karán.


További írások a rovatból

art&design

Traumapanoráma Traumapanoráma
Lázár Kristóf: You can’t take another ache inside your body című kiállításának megnyitóbeszéde
art&design

Fekete-lyukba szervezett turistaút Fekete-lyukba szervezett turistaút
A DOOM című kiállítás a Horizont Galériában
art&design

A köztes térben létezni A köztes térben létezni
Interjú Szegedi-Varga Zsuzsannával pályakezdésről, kortársakról és saját projektekről

Más művészeti ágakról

Ujj Zsuzsi és Darvas Kristóf estjéről
Láng Orsolya: Személyes okok, Prae Kiadó, 2021


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés