bezár
 

irodalom

2021. 08. 04.
A könyvtáraktól a bosszúpornóig
A Gombaszögi Nyári Tábor irodalmi sátrának programjairól
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
A Gombaszögi Nyári Tábor a felvidéki magyar fiatalok tábora, ahol a számtalan közösségépítő program mellett a művészetek is szerepet kapnak. A zenei produkciókon, kézműves foglalkozásokon, színházi előadásokon túl irodalmi programokon is részt vehettek a táborozók a Grendel-sátorban, mely a felvidéki irodalom új találkozópontja lett, s melynek főszervezője Mucha Dorka volt.

A Vadalmából, a Gombaszögi Nyári Tábor 2021. július 14-i lapjából idézve: „Hosszas fejtörés után idén végre megújult Gombaszög irodalmi sátra, és nem másról kapta a nevét, mint felvidék egyik legnagyobb magyar írójáról, Grendel Lajosról. A név pedig kötelez, hozzá méltó arculatot és programot kellett összehoznunk! Az egyik legnagyobb célunk az volt, hogy sokszínűek legyünk, minden olvasónak tudjunk egy kicsit kedveskedni, minél több emberrel és szakmai szervezettel dolgozzunk együtt.”

Egyházi Dóra, Herczeg Rita, Smidt VeronikaElsőként a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (SZMKE) elnökével, Egyházi Dórával ismerkedhettünk meg, aki mesélt küldetésükről, s a könyvtárakban rejlő lehetőségekről. Az egyesület egyik célja, hogy segítsék és összefogják a felvidéki magyar könyvtárosokat. Az immár 110 taggal rendelkező SZMKE olyan képzéseket, programokat szervez, melyek segítségével a magyar olvasóközönség gyarapodhat s fejlődhet.

Interaktív játékokon keresztül közelebb kerülhettünk a könyvtáros szakmához is.  A sztereotípiákat lebontva egy teljesebb képet kaphattunk tevékenységükről, hisz ők nemcsak „könyveket rendezgetnek”, hanem többek közt gyerekprogramokat is tartanak s profi módon motiválnak az olvasásra, és ha szükséges, lelki támogatóvá, baráttá válnak…

A felvidéki könyvtárügyekről folyó kerekasztal-beszélgetésen, Smidt Veronika és Herczeg Rita könyvtárosok példaként említették a japán hagyományokra visszatekintő Papírszínházat, mely a kicsik fantáziavilágát gazdagítva vezeti be őket a könyvek, az olvasás világába. „A kamaszokat már nehezebb megfogni, de nem lehetetlen, ha az őket foglalkoztató témákhoz segítünk nekik megtalálni azokat a műveket, melyek számukra érdekesek lehetnek. Fontos, hogy felmérjük az igényeiket.” Az író-olvasó találkozók, könyvbörzék is természetesen népszerűek, és növelik az olvasók táborát. Sok könyvtár elkezdett házhoz is szállítani, ami elsősorban az idősebb korosztálynak nyújt hatalmas segítséget, de rajtuk kívül is egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel.

A Grendel-sátor vendégei között köszönthettünk kortárs írókat és költőket is, többen közülük felvidéki származásúak, mindannyian nagyon közvetlenek és nyitottak voltak az érdeklődők felé. A beszélgetéseket Mucha Dorka moderálta.

Bartalos Tóth IvetaBartalos Tóth Iveta nemrég megjelent könyvéről mesélt. Az élet lejárt szavatossággal rövidprózákból álló kötet, mely generációs problémákról, valós élethelyzetekről szól. A könyv az olvasók közösségi támogatásával jelent meg, s felnyitja szemünket olyan kérdésekre például, hogy mit is jelent az a „töréspont” az életben, ami után csak egyhangúan telnek a napok…

„Ez egy olyan pont, amely után az ember nem építkezik, nem gyógyul, hanem leél egy életet”, és lassan, Márquez szavaival élve, „kikopik a világból”. „A könyv megírásához a motivációt számomra az adta, hogy szerettem volna hétköznapi, egyszerű történeteken keresztül bemutatni, mennyire benne tudunk ragadni hozott, eltanult, örökölt viselkedésmintákban, amelyek a láncainkká válnak, ha nem ismerjük fel őket.”

Az írónő felhívja a figyelmet az önismeret fontosságára – egyik üzenete, hogy ne azon rágódjunk, hogy mit fognak szólni rólunk mások, hanem valóban éljük bátran a saját életünket! Manapság „ha meglátunk egy fényképet egy közösségi portálon, vajon ebből mennyi a póz a fotó kedvéért és mennyi a valóság?” „Ha úgy érzed, hogy sok rajtad a máz, ami lehúz, akkor azt le kell mosni…!” Mindemellett ne söpörjük szőnyeg alá a problémáinkat, hisz az „elfojtás mindig visszaköszön”. A szerző az írói munka mellett fontosnak tartja egy felvidéki női közösség megszervezését is, melyben őszintén lehet megosztani egymással a problémákat, fájdalmat.

Durica KatarinaAz irodalmi sátor vendége volt Durica Katarina is, aki pozsonyi származású, jelenleg Brüsszelben él, ő A rendes lányok csendben sírnak és a Városi rókák című könyvek szerzője. Művei nehezen megközelíthető, sötét világba adnak betekintést. Nehéz sorsú lányok, prostituáltak életébe, akik különböző utakon jutnak el ebbe a „bugyorba”, melyből nehéz kitörni, de nem lehetetlen. Megtudhattuk, hogy Katarina miért választotta éppen ezt a tabutémát: „ami feldühít, ami napokig foglalkoztat, azt egyszerűen le kell írnom...” Sokaknak fogalmuk sincs róla, hogy ezek a lányok miként kerülnek ebbe a helyzetbe. Lekezelően beszélnek róluk, és nem is gondolnak bele abba, hogy nem önként választják ezt az utat, hanem belekényszerülnek egy ördögi körbe, aminek kiváltó oka lehet egy diszfunkcionális család, emberkereskedelem vagy a bosszúpornó. Vannak olyan férfiak, megbízott „ügynökök”, akik fiatal lányokra vadásznak, furfangosan behálózzák őket, és az elkészített, kicsikart szexuális felvételekkel zsarolva kényszerítik őket erre a tevékenységre.

A szerző elmesélte, hogy szerencsére léteznek olyan segítő emberek, szervezetek világszerte, akik védett házakat hoznak létre, ahol a lányok futtatói nem érhetik utol őket. Ezeken a helyeken lassan újra tudják kezdeni az életüket. Van számukra fény az alagút végén.

A Városi rókák című könyv tavaly év végén került kiadásra a Piros Hó Kiadónál, amit az Duricza alapított. Bár üzleti titkok nem hangoztak el, betekintést kaphattunk abba, milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a kiadója megvalósulhasson. A könyvből színpadi darab is készült, melyet idén októbertől már élőben is megtekinthetnek a Vígszínházban az érdeklődők.  

Nagy LeaA Petőfi Irodalmi Ügynökség jóvoltából lehetőségünk nyílt beszélgetni Nagy Leával és Kürti Lászlóval is. Nagy a sátor legfiatalabb meghívott vendége volt. 2000-ben született, és több művészeti ágban is jeleskedik. Jelenleg a festészet és a költészet egyenrangú és fontos szereplői az életének  régebben pedig balett-táncosnak készült. Elmesélte, hogy számára ezen művészeti ágak miként vannak kölcsönhatással egymásra, ha az egyikben elfárad, akkor töltekezik a másikból, így ezek folyamatosan „frissítik egymást”. Művészetekre nyitott családban nőtt fel, s szívta magában már pici korától kezdve a kortárs költők verseit. Bevallása szerint, nagy hatással volt rá Fenyvesi Ottó és Ladik Katalin munkássága. Lea önálló köteteit is hallhattuk s megcsodálhattuk részletekben, a Légörvény és a Kőhullás című művek borítóin saját alkotásai, festményei láthatóak, s a könyvekben található illusztrációkat is maga készítette. Mesélt arról is, hogy milyen fontos szerepe volt költői kibontakozásában mesterének, Petőcz Andrásnak, akiben nagyon megbízott.

Kürti LászlóKürti László költeményei személyes, vallomásos jellegéről beszélgetett és hogy milyen pszichológiai kapcsolódások állnak művei hátterében. Tanulságos volt a műhelymunkákkal kapcsolatos érdekességeket is hallani tőle, hogy szerinte a versírás mestersége igenis tanulható, nagy szorgalommal, gyakorlással (és persze ihlettel) csodákat lehet létrehozni. A versformákban rejlő lehetőségekről is megtudhattuk, hogy például a pécsi írótábor ódon és emelkedett hangulatú helyszínéhez leginkább egy szonett illik, más helyekhez, például bárokhoz vagy fesztiválokhoz a szabad vers jellege passzolna. Elmesélte, hogy munkásságára nagy hatással volt Jónás Tamás, Kemény István és Térey János.

Dr. Horváth Júlia BorbálaDr. Horváth Júlia Borbála, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának vezetője egy délutáni foglalkozáson közös gondolkozásra invitálta a résztvevőket. Hogyan kapcsolódik össze szociográfia s irodalom? Milyen lehetőségeket rejt egy-egy szociográfiai kutatás? Hogyan lehet részt venni a kutatómunkában? Az interaktív beszélgetésen többek közt ezen kérdésekre is válaszokat kaphattunk. Borbála fő érdeklődési köre olyan határon túli településekre vezet, ahol a magyar nyelvet beszélik – nemrég megjelent Dunai história, Az aranyföveny című szociográfiai regénye, mely egy utazás során mutatja be a szétszakított magyarság küzdelmeit és azt, miként lett a Kárpát-medence nemzetünk hazája. Beszélt későbbi terveiről, egy szociográfiai „alkotótábor” létrehozásáról, terepmunkákkal s dokumentálással, valamint izgalmas, olvasmányos szövegek létrehozásával egybekötve.

Krusovszky DénesA Grendel-sátor záró gondolatait Krusovszky Dénestől hallhattuk. A vele folytatott beszélgetést Czinki Ferenc, a Szépírók Társaságának elnöke moderálta. A szerző többek közt beszélt az Akik már nem leszünk sosem című könyvének élénk fogadtatásáról, s arról, hogy a művével kapcsolatos vitákat és eltérő véleményeket méltányolja, pozitívan fogadja. Mesélt az alkotás folyamatáról, az idővel való játékról  nagyon foglalkoztatja az idő problematikája a regényekben.

A beszélgetés érdekes témája volt még a vastüdőben fekvő szereplő választása. Megtudhattuk, hogyan jutott eszébe pont egy ilyen, manapság kevésbé ismert megoldás...

Nehéz egy cikkben összesűríteni azt a rengeteg élményt s tanulságos beszélgetést, aminek részese lehettem, s a kreatív foglalkozásokról még nem is meséltem… de ha bárki szeretné személyesen is megtapasztalni mindezeket, jövőre találkozzunk a Grendel-sátorban!

Fotók: Bolla Dávid

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Farkas Eszter --

Farkas Eszter jelenleg magyartanárként és fejlesztőpedagógusként dolgozik.


További írások a rovatból

irodalom

Csak az irodalom segíthet Csak az irodalom segíthet
Bemutatták A ránk bízott kert. Ökoköltészet – világirodalmi antológiát, Prae Kiadó, 2021
Helga Flatland: Egy modern család című regényének bemutatója
Bemutatták Ingo Schulze Jóravaló gyilkosok című regényét

Más művészeti ágakról

színház

Ítélkezés nélkül Ítélkezés nélkül
Az AlkalMáté Trupp Jordán Adél című előadásáról
Interjú Győri Noémivel tanulásról, kapcsolatépítésről, kihívásokról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés