Ahogy azt az Országos Rajzfilmünnep honlapjáról tudni lehet, „a fesztivál célja a magyar vonatkozású rajz- és animációs filmek sokszínű értékeinek közvetítése. Partnereik magyar és nemzetközi filmstúdiók, archívumok, animációs képzési helyek és filmforgalmazók, akikkel együtt a rajzfilmek széles palettáját mutatják be az érdeklődők számára”. A program lebonyolítása a helyszíni szervezők, vagyis a közművelődésben dolgozó szakemberek feladata, mert ők azok, akik a meglévő kínálatból összeállítják a levetítendő műsort. A rendezvényhez a nyilvános filmvetítést biztosítani tudó intézmények csatlakozhatnak: művelődési házak, könyvtárak, iskolák, óvodák, mozik, művészeti egyesületek, könyvesboltok, kávézók és közösségi terek. Magyarországon és Erdélyben 2024-ben összesen 230 település 300 helyszínén 1300 vetítést tartottak, számos kísérőrendezvény mellett. Abban bíznak, ez a szám idén csak emelkedni fog.

A szakmai tanácskozást M. Tóth Géza, az Országos Rajzfilmünnep, és egyben a KEDD Animációs Stúdió alapítója, az utolsó szekció moderátora és Szabó Gergő, az Országos Rajzfilmünnep programigazgatója nyitotta meg és köszöntötte a résztvevőket. A konferencia során három szekcióban, kilenc előadást hallhattunk, melyeket kerekasztal-beszélgetés zárt le, amennyiben azt az időkeret megengedte. Az első szekciót Kollarik Tamás filmes szakember, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója moderálta. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Médiahatóság követeként már számos, sikeres konferenciaelőadáson vannak túl a médiatudatosság témakörében. A jelen szekció is ebbe a sorozatba tartozik. Az első előadó, Veszelszki Ágnes nyelvész és kommunikációkutató a manapság oly gyakran szóba kerülő mesterséges intelligencia veszélyeit sorolta fel.

Veszelszki Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális oktatásban a mesterséges intelligencia korlátok nélküli alkalmazása nagy veszélyeket rejt magában. Ezt az állítását számos kutatási eredménnyel és példával támasztotta alá.

Pusztai Virág vizuáliskultúra-oktató a nézés aktusának évezredes alakulását vázolta fel a barlangrajzoktól a digitális kommunikáció és oktatás világának térhódításáig. Míg Pusztai Virág az elmélet, Varsányi Ferenc animációs rendező a gyakorlat felől közelítette meg előadása tárgyát. Az első szekció harmadik prezentációjában saját példáján keresztül izgalmas részletekbe avatta be a hallgatókat és mesélt saját pedagógus szerepeiről. A hetvenes években az országban elsők között vezetett gyermekanimációs szakkört egy ifjúsági- és művelődési házban. Később a Pannónia Filmstúdióba szervezett gyerektáborokat, amelyről archív filmfelvételeket mutatott be.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen a nyolcvanas évek végén egy filmrendező osztály számára oktatta az animációs technikák alkalmazhatóságát. A kilencvenes évek második felében, a kétezres évek elején „kézzel rajzolt effekt”-kurzust tartott a Pannóniafilm Kft. belső képzésén Jankovics Marcell igazgatása alatt. A Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) hat évig oktatott animációs filmkészítést, míg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) tizennégy évig színészvezetést és előhangfelvételt magyar és külföldi diákok számára.

Varsányi Ferenc gyakorlati jellegű előadásához Patrovits Tamás animációs filmkészítő és művésztanár előadása kapcsolódott tematikusan. Az ő előadása a délután során hangzott el. Patrovits Tamás a Primanima Animációs Filmfesztivál és a Budaörsi Animációs Bázis és Kreatív Tér, a BABtér igazgatója is egyben. Kisfilmekkel alátámasztva mutatta be a budaörsi, immár tíz éve működő animációs alkotóműhely történetét és mindennapjait. 2009-ben a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban animációs szakképzést indított el kollégáival, amely népszerű lett, ennek kiteljesedéseként 2016-ban a budaörsi Zichy Kastélyba költöztek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tevékenységükhöz szervesen hozzátartozik az először 2012-ben megrendezett budaörsi fesztivál is, a nemzetközi Primanima Animációs Filmfesztivál, amelyet idén október 15. és 18. között szerveznek meg 13. alkalommal.

A második szekciót Csáji László Koppány, író, kulturális antropológus, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója moderálta. Az első két előadás során két sikeres vállalkozói formára láthattunk gyakorlati megközelítéseket.  

Egészen sajátos élmény volt meghallgatni Somlai-Fischer Ádám médiaművész, a Prezi egyik alapító-fejlesztőjének előadását. Beavatott a világsikert arató magyar találmány, az internetes prezentációkészítő szoftver alapgondolatába és sikertörténetébe.

Talán sokunknak jelent újdonságot, hogy egy mérnöki alapgondolkodás jelenti a térhatás megformálásának lehetőségét. Pantl Péter, a MOL Csoport kommunikációs és marketingigazgatója a MOHU szemléletformáló tevékenységére hozott példákat. Rávilágított arra, hogy ma már egyre többen tekintjük természetesnek, hogy visszavigyük az ötvenforintos palackokat az üvegvisszaváltóba. A konferenciához illeszkedően itt azokat az animációs tartalmakat villantotta fel, amelyeken keresztül a környezettudatos gondolkodás eljut a nagyközönséghez.

Csóka-Medina Miklós, a KEDD Animációs Stúdió technológiai és innovációs vezetője előadásában az érthető tudás átadását vizsgálta. A mellett érvelt, hogy a technológiai fejlődés következtében az animációs műfaj elkészítésének lehetősége elérhetővé vált az átlagember számára is. Egy jó animációs film segítségével a tudás megfoghatóvá válik, amelyben a mesterséges intelligencia is sokat tud segíteni. Továbbá bemutatta azt a rövidfilmjét, amely az érthető tudás átadhatóságának animációs megfogalmazása. A szekciót kerekasztal-beszélgetés zárta, melynek során az MI-rendszerek táplálásának módjáról és metaforaalkotó képességéről is szó esett.

A még nem említett két előadás a Rajzfilmünnep aktuális témafelvetéséhez szorosabban is kötődött. Az MMA-MMKI képviseletében az intézet vezetője, Csáji László Koppány és a pályázatkezelési és támogatási osztály vezetője, Kővári-Szeli Dorina szólalt fel. Ők az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramjának nyolc évfolyamából az animációs alkotókat mutatták be, hangsúlyozva irodalmi adaptációkra építkező munkáikat. Csáji László Koppány igazgató összefoglalta az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram animációs filmalkotóinak arányszámait és jelentőségét, és egyben mindenkit arra biztatott, hogy a márciusban esedékes újabb pályázati időszakban bátran jelentkezzenek, és akár másodszorra, harmadszorra is próbálkozzanak, ha eddig nem kerültek be. Kővári-Szeli Dorina osztályvezető frappáns, teljességre törekvő összegzést adott az egyes animációs alkotók ösztöndíjhoz köthető tevékenységéről számos filmbejátszás kíséretében. Így Varga Zoltán animációs szakíró és kutató elméleti munkássága mellett, bemutatta a gyakorlati alkotók, így Kőszegi Tamás, B. Nagy Ervin, Szoboszlay Eszter, Gelley Bálint, Mózes Gergely, Vácz Péter, Bucsi Réka, Chilton Flóra, Lovrity Anna Katalin, Pittmann Glória, Buzási Gyopár Orsolya és Kovács Márton vonatkozó tevékenységét.

A konferenciát Gózon Ákos, tudományos és kulturális újságíró, az Élet és Tudomány és a Természet Világa főszerkesztője, az MMA Kommunikációs Főosztály vezetőjének találó összefoglalása zárta. Több példával támasztotta alá a rövidfilm gyakorlati jelentőségét az ismeretterjesztésben.

David Attenborough ars poeticája, hogy „a film nem tanítóbácsi”, illetve, hogy a rövidfilm az „kérdezzen és kérdésre ösztönözzön”.

Ebből az előadásból megismerhettük a KEDD animációs stúdióval közösen készített, kisgyermekeknek szóló, a villamos definiálását bemutató animációt. Továbbá kiderült az is, hogy a köztévé Delta című műsorának mesterséges műsorvezetője, Bíró Ada milyen általános jellemzőkkel bír.

A konferencia zárásaként a szervezők a választható blokkok közül az egyes oktatási helyek csokorba szedett kínálatára hívták fel a figyelmet, melynek célja a klasszikus animációs alkotók mellett az új tehetséges generáció tevékenységének bemutatása. A szerteágazó és sok témát érintő szakmai nap tágította a jelenlévő közművelődési szakemberek értelmezési horizontját, illetve rávezette figyelmüket aktuális kérdésekre. Biztos, hogy ezek után még nagyobb lendülettel fognak neki a Rajzfilmünnep sikeres megrendezéséhez.