A Debreceni Egyetem könyvtárát megtöltötték a szerkesztés és az újságírás világa iránt érdeklődő hallgatók. Az esemény házigazdája, Bodrogi Ferenc után Balogh Endre köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta a Prae kiadói családot és a szerkesztőséget. Horváth Florencia bevezetésként ismertette, hogy mivel a Prae gyakornoki programján való részvétel budapesti, személyes jelenlétet igényel, így nem mindenki számára elérhető, ezzel a programmal pedig az volt a cél, hogy a debreceni fiatalok is betekintést nyerhessenek a portálszerkesztési folyamatokba.

Baluja Petra, a prae.hu portál Színház rovatának vezetője bemutatta a rovatban megjelenő cikkek sokszínűségét. Bevallása szerint a közös munka során rendkívül fontos

a nyitottság, az elemzőképesség, a kritikai gondolkodás, az objektivitás és az empátia.

Ezt követően az első feladat következett, amihez négy csoportba rendeződtek a résztvevők, és minden csapathoz csatlakozott a szerkesztőség egy-egy tagja. Különböző, a színházi léthez kapcsolódó idézetek kapcsán fejtették ki véleményeiket a résztvevők. Tíz perc közös gondolkodás után minden csapat megosztotta elképzeléseit. A vidéki előadások téma gyakran megosztónak számít, elsőként mindenkinek az utazásra szánt idő és költségek jutnak eszébe. Fontos tényező, hogy a színésznek mennyire számít, hogy egy helyi vagy országos lapban jelenik-e meg róla cikk. Felmerült, hogy a színésznek be kell kerülnie egy nagyobb körforgásba, annak ellenére, hogy egy-egy jelentős rendező vagy színész miatt sokan akár több száz kilométert is utaznának. A drámairodalmi aránytalanságokról két csoport is megosztotta elképzeléseit. Egyetértettek abban, hogy a nőknek sokszor több nehézséggel kell szembenézni, főleg a 40 és 60 év közötti korosztály képviselőinek. Megállapították, hogy

a különböző generációk hozzáállása ehhez a témához igen változó, a fiatalok sokkal nyitottabbak,

kevésbé tartják problémásnak, ha például Júlia karakterét egy középkorú színésznő alakítja. A nézői elvárások lehetséges befolyása is szóba került. A harmadik csoport a színészet és anyaság kapcsolatáról értekezett. Kiemelték annak a nehézségét, hogy a családalapítás és a karrierépítés megfelelő időrendi sorrendje nem mindig egyértelmű. Az is említésre került, hogy szülés után mennyire van lehetőség zökkenőmentesen visszatérni a színpadra.

Miután új árnyalatokat kaptak a jelenlévők elképzelései a színház világáról, Molnár Zsolt mutatott be egy elemzési szempontrendszert, a Philter-módszert. Kiemelte, rendkívül fontos, hogy az előadást eseményként kezeljük, ne pedig tárgyként.

A Philter-módszer számára az előadásközpontúság esszenciális.

Hat részre bontott elemzési szempontrendszer alapján működik (színháztörténeti kontextus, dramaturgia, rendezés, színészi játék, látvány és hangzás, hatástörténet), tétje a színházértés gyakorlatára való ráhatás. A Philter-módszer használatát egy feladattal ismerhettük meg, részleteket néztünk a Mohácsi János rendezte 1916. Csárdáskirálynő című előadásból, majd az idézetekhez hasonlóan közösen elemeztük a látottakat. A dramaturgia kapcsán említésre került, ahogy a dalok, a prózai részek és a történések reflektálnak egymásra, valamint, hogy

az énekelt részek jelentős mértékben összekapcsolódnak a darab érzelmi töltetével, míg a prózai betétek inkább racionalizálnak.

A rendezést elemezve elhangzott, hogy Mohácsi számára fontos lehetett, hogy hazai és egyben nemzetközi kontextusba helyezze az előadást, több helyen megjelennek a magyar elemek mellett az egyéb európai ruhák is. A hat szempontot boncolgatva a beszélgetés végére egy előadáselemzést alkottunk közösen, és kibontakoztak előttünk a lehetséges okok, amiért debütálása idején vegyes érzelmekkel fogadták Mohácsi rendezését.

Rövid szünetet követően a Prae legutóbbi, Taylor Swift-tematikájú lapszámának bemutatójára került sor. A beszélgetés moderátora és egyik résztvevője, Fodor Péter Urbán Andreával írt tanulmányt Oldás és kötés: szerepek tükörtermében – Taylor Swift: I Can Do It With A Broken Heart címmel. Fodor elárulta,

egy Taylor Swift lapszám gondolata régóta formálódott már,

ennek elődjeként tekinthetünk a Prae 2015-ben megjelent Lady Gaga lapszámára. A lapszám tanulmány blokkját egy-egy szépirodalmi egység veszi körül, amelyekben főleg női szerzők közölnek írásokat. A beszélgetés első pontja a Harry Jenkinstől származó „tudós rajongó” kifejezés mögött álló szerepkör volt. Barkóczi Eszter véleménye szerint

fontos megtalálni, hogyan tekinthetünk objektíven rajongóként egy művészre és alkotásaira.

Borbíró Alettát az énekesnő sikerét okozó tényezők érdekelték különösen, nem mondaná magát rajongónak. Urbán Andrea szerint a rajongásnak is vannak különböző szintjei, bevallása szerint mindig igyekszik kritikus szemmel tekinteni a dalokra. Fodor több tanulmányt is írt Urbánnal közösen, véleménye szerint az alkotás és szerkesztés során egy női szemszög nem elhanyagolható, és sokszor segítségül szolgálhat a gondolatok megfelelő megfogalmazásában. Kiemelte, hogy

a Swift-univerzum maga termeli ki a dalszöveg-értelmezéseket, belső jel- és utalásrendszerre épül.

Urbán hozzátette, hogy az írás során ezeknek az utalásoknak szerettek volna keretet adni.

Taylor Swift munkásságának megközelítése különbözőképpen épül be a kutatói profilokba. Urbán főleg lírával foglalkozik, amely során a szoros olvasat annyira fontos, akár a Swift-szövegek elemzése során. Borbíró számára nem ismeretlen a popkultúra kutatása, Krúbi és Dzsúdló szövegeivel is foglalkozott már. Az alanyiság megjelenésére és az alteregó építésére egy mediatizált közegben fókuszál leginkább. Barkóczi számára egyértelmű volt, hogy irodalmi megközelítéssel nyúl a dalszövegekhez, amelyek meglepően sok irodalmi utalást és intertextualitást tartalmaznak. Zavarónak tartja, hogy a rajongók sokszor csak a nagyon egyszerű utalásokat fedezik fel a szövegekben, ezt szerette volna ellensúlyozni tanulmányában (Én vagyok az albatrosz – Irodalmi hagyomány, intertextualitás és kulturális utalásháló Taylor Swift dalszövegeiben). Fodor elárulta, hogy viszonylag későn és váratlanul kedvelte meg az énekesnő munkásságát. Különösen az lepte meg, hogy Swift a poszt-COVID időszakában volt képes egyre növekvő sikerre.

Zárásként Swift sikerére terelődött a beszélgetés. Urbán szerint az egyik kulcspont, hogy a dalszövegek a legtöbbször tartalmaznak olyan elemeket, amikkel tudnak azonosulni a hallgatók. Barkóczi számára kérdéses, hogy az énekesnő az Eras Tourral érte-e el karrierjének csúcsát. Hozzátette, hogy a turné és a Folklore album egy már meglévő hírnévre épült rá. Véleménye szerint meglepő, ahogy „Swift egy 20 éve tartó figyelmet kikönyökölt magának, amiből nem is enged”. Borbíró szkeptikusabb hangvétellel vélekedett erről a kérdésről, érthetetlennek tartja a siker okait. Szerinte Swift kikerülhetetlen, szinte „mindenhol ott van”. Hozzátette, hogy

a mai fragmentált világban üdítő lehet egy olyan karakter, aki kis elmozdulásokat hoz az egyes korszakokban,

hiszen Swift vagy törékeny nőként, vagy femme fatale figuraként jelenik meg a rajongók előtt.

A lapszámbemutatót kötetlen beszélgetés követte, valamint lehetőség nyílt a résztvevőknek Kovács Edward A másik éj című könyvét dedikáltatni a szerzővel.

Fotók: Horváth Florencia, Babos Zonga Rebeka