A legújabb lapszám egy Kiss László-verssel indít. Az Új lakás egy férfiról szól, aki szeretne elköltözni a menyasszonyával a belváros zűrzavarából, harmóniát és idillt keresnek. Azonban hiába csendes az új lakás és környék, a múlt hangjai hangosak.

Ezt követően tárcákat olvashatunk. Szív Ernő Pisti című prózája Örkény groteszk stílusát idézi meg. Fel is tünteti az alcímben (Örkény forever), hiszen az író egyik híres egyperces novelláját, a Leltárt vette Szív Ernő alapul. 

Csabai László tárcája, a Madarak egy volt házaspár – érezhetően régóta tartó – dilemmáját mutatja be. Mindkét fél előre megálmodta, hogy találkozni fognak egymással a közértben, így is lett. Egyértelműen tart köztük egy ideje a „huzavona”, mert a férfi rutinosan kérdezi, hogy átmehet-e az exfeleségéhez, pedig időközben párja van. Ahogy egymást megszokták és ismerték az évek alatt, nem válik semmivé csak úgy.

Csabai László a két személyt érkező- és távozó madarakkal állítja párhuzamba.

Kőrössi P. József A kályhásról, akinek a fia egyszer már kirabolt című műve egy rablás spirálszerű története keretes szerkezettel. 

Péntek Gábor Gondolatok a focipályán történő sarkazásról című egypercesében két fiatal szerelmes beszélget egymással, a fiú áradozik barátnőjének a sarkazás csodálatos mivoltjáról a fociban. Annyira önfeledten mesél a fiatalember, hogy még a barátnője is fellelkesül.

A tárcákat Kállay Eszter és Seres Lili Hanna versei követik. Kállay a seb, amit etetni kell című költeménye arról közvetít, miért fontos az, hogy részünkké váljanak a sebeink, akkor is, ha egyáltalán nem szeretnénk. 

A Daria címet viselő vers a lírai én nővére iránti aggodalmáról és odaadásáról szól. Minden pillanatot igyekszik kihasználni, ugyanis a nővér veszélyes körülmények között él.

Kállay harmadik verse is az előző kettő nyomvonalán halad: kiemelt szerepet kap a test, ami arra szolgál, hogy emlékezzen helyettünk akkor is, amikor mi már nem vagyunk rá képesek.

A negyedik vers a tárcák után az ismert mítoszt parafrazeáló Prométheuszt kioltják Seres Lili Hannától. A szövegben Prométheuszt nem engedik be egy közgyűlésre, mert nem tulajdonos, hanem bérlő. A vers zárlatában már üvöltenek vele, toloncolják kifelé. 

Az Ex-Librisben Csepeli György ajánl négy könyvet. Elsőként Rostás Zoltán Bukaresti magyarság – alulnézetből című művét, ami a Bukarestben élő magyar kisebbség társadalmi helyzetét és történetét taglalja. A szerző évtizedek alatt készített interjúkon keresztül vizsgálja az ottani helyzetet. Byung-Chul Han Mi a hatalom? című könyvében azt foglalja össze, hogy mi a hatalom természete, mik a filozófiai értelmezései? Arra jut, hogy a hatalom az élet kiiktathatatlan jelensége. Mindenki vágyik rá, mégsem lehet mindenkié. Borsi-Kálmán Béla Lendületben című kötetében négy esszét gyűjtött össze, a szövegek közös nevezője a geopolitika, valamint a Szovjetunió felbomlása utáni helyzet.

Az e heti ÉS-kvartett témája Barnás Ferenc Most és halála óráján című regénye volt.

Károlyi Csaba beszélgetett Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel az Írók Boltjában február 25-én. Károlyi megjegyezte, hogy Barnásnak ez a hatodik regénye.  A regény 34 pontot kapott a 40-ből. Szolláth azért adott kilenc pontot a tíz helyett, mert nem érzi kiemelkedőnek azt, ahogyan Barnás a nyelvet használja a könyvében. Ezt leszámítva viszont teljesen beszippantotta a regény. Érdekesnek találta a halál, a szenvedés, az együttérzés és a félelem témáinak együttesét.

Említette, hogy a cím rájátszás az Üdvözlégy imára.

Visy szerint rengeteg kérdést vet fel a regény, például: létezik-e együttérzés, lehet-e együtt szenvedni az emberiséggel? Megállapítása szerint „Barnás regényeinek mindig tétje van, mélyre megy, komoly dolgokat hoz elő.”

Károlyi – aki szintén 9 pontot adott – szerint egyszerre személyes és személytelen a mű. Egyetért Szolláth Dáviddal abban, hogy vannak csúnya mondatok és ismétlések Barnás könyveiben, de ettől a témafeldolgozás alapossága miatt el lehet tekinteni. Deczki adta a legkevesebb, hét pontot. Felbosszantotta magát a főszereplőn, mert az nem tesz semmit az életéért, céljaiért, csak várja, hogy minden az ölébe hulljon. Ennek ellenére megjegyezte, hogyha semmi sem bosszantja fel az embert abban, amit olvas, nem feltétlen gondolkozik rajta. A továbbiakban szóba került, hogy rendben van-e akkor a regény, ha a befogadó nem szimpatizál a főszereplővel. Értekeztek még a címválasztásról és a történet sajátosságairól.

Az Élet és Irodalom című hetilap kapható az újságárusoknál és Budapesten az Írók Boltjában.