Az e heti számban Varga Imre két versét olvashatjuk először. A Kitessék egy olyan világot ír le, ahol a sötétség, a pusztítás és a káosz uralkodik, ahol egy versnek, egy szónak „küzdenie kell” azért, hogy eljusson az emberekhez. Itt még a gyermek is öngyilkosságra kényszerül, csak hogy figyelmet és szeretetet kapjon. Halálával azonban az emberiség maradék reménye és jövője is odavész. A múlt keresztjén című versben pedig a lírai én „élet-takarékos” üzemmódba kerül. Érzi a halál közeledtét, a jelen elvesztegetését. Végül kénytelen ráébredni, hogy az egyetlen, ami megmarad belőle, az egy sírkő és a meg nem élt életének múltja.

A tárcatár elején Csobánka Zsuzsa Emese szerepel Illúziók és misztériumok: áramlás című írásával. Elgondolkodtató darab a fájdalomról, az öngyűlöletről és a megtörtségről. Egy lisszaboni életképen keresztül azonban megértjük, hogy ha hagyjuk átfolyni a lelken a megtisztító esőt, az én elfogadása, a megbékélés és az újjászületés lehetségessé válik.

A Storms Frideczky Katalin alkotása, ahol szintén fontos szerepet kap az elmúlás és az öregedés. Az első részben két szerelmes fiatal bonyodalmainak, majd kibékülésének lehetünk tanúi az idilli balatoni környezetben, melyet egy vihar sem képes megszakítani, sőt. A következőkben nézőpontváltás után arról olvashatunk, hogy évtizedek múltán a pár egy sörfesztiválra látogat el, ahol ismét megzavarja őket egy zivatar.

A két vihar között két élet telt el, a szerelmet azonban semmilyen eső sem moshatja el.

Kiss Noémi Halottak napja és Szentmargit legendája című alkotásai szorosan összekapcsolódnak. Az előbbiben megtudjuk, hogy a szereplőink egy kis család, akik az őszi szünetet a Dunánál töltik vidéken. A mise előtt temetőbe látogatnak. Az ezt megelőző hosszú séta alatt egy, a gyermekek számára nosztalgikus helyszínre érnek, ahol a fára felaggatva rátalálnak egy régi, megviselt, megcsonkított babára, melynek a lángok úgy sebezték meg az arcát, hogy szakállnak tűnik. Ezt követően az édesanyjuk mesél nekik Szent Kümmérisz történetéről. A Szentmargit legendája című írásban szereplőink részt vesznek a misén, majd megismerjük Szent Ágnes legendáját is. Így párhuzam keletkezik a szőrös nők, a tragikus női sorsok között, illetve megjelenik a „szoknyás Krisztus” figurája is.

A Papírváros 5 – betegen-szilánk Zalán Tibor írása, ahol nagyvizit készülődik egy pszichiátriai intézetben. A főszereplő egy szenvedélybetegséggel küzdő férfi, aki mit nem adna egy dupla whiskyért. Az intézmény azonban inkább tűnik börtönnek, ahol a főorvos és a nővérek a börtönőrök. A szöveg szemtelen folyása és a gyakori nézőpontváltások visszatükrözik a mentális állapot széttöredezettségét.

Győri László Himalája című lírai műve az invazív embert helyezi a középpontba, aki minél magasabbra akar törni. Viszont amíg az elérhetetlen világok meghódítására figyel, addig sem folytatja a világban tett öldöklést és mérhetetlen pusztítást. Az új korszak eljövetele azonban determinált, az új terek meghódítása elkerülhetetlen, míg a múlt romjai helyrehozhatatlanok.

Az Előnyös körülmények Lesitóth Csaba verse, ahol a rendszer kegyetlenül darálja be az egyént, ezzel világítva rá a világban uralkodó mérhetetlen közönyre. A víz mellett mindig ott a tűz, így nem véletlen, hogy a vers legfontosabb és egyben leggyakrabban visszatérő mondata a „valami rongy ég!”. Ez egyfajta jelzőtűz, amely a szöveg során újra és újra füstjelekkel próbálja üzenni: baj van.

A lángok elemésztik az egyént, a mások iránti empátiát, gondoskodást, hogy a gépezet által kiszabott szerep betölthető legyen. Ilyen körülmények között a beletörődés tűnik az egyetlen opciónak.

A könyvkritikák közt a Követési Távolságban Hegedűs Claudia Csehovi kontemplációk alatt Claire Keegan A csendes lány című kisregényével foglalkozik. A 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg a könyv, amit Nemes Anna fordított. A kritika szerzője kitér Keegan két alkotására, az Antarctica novellagyűjteményre, majd a magyarul Ilyen apróságok címmel kiadott művére, melyek kellően megalapozták az elismerést. Az említett kisregény egy kislányról szól, aki a rokonoknál kénytelen tölteni a nyári szünidőt, melynek oka Írország bizonytalan gazdasági helyzete 1981-ben. A múlt azonban nagy titkot hordoz: a befogadó házaspár saját gyermekének elvesztését, amely árnyékként vetül a jelenre. Hegedűs Claudia dicséri a könyv szerzőjének redukcióhoz való érzékét, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a némaságból atmoszféra jöhessen létre:

A csendes lány attól remekmű, ahogyan – a kihagyásos szerkesztésmóddal – Claire Keegan elrejti a nyilvánvalót, ennélfogva az olvasóra bízza az élet apró-nagy talányainak kibontását.”

Erdész Ádám Ex Librisében négy írás kapott szerepet, melyek mindegyikénél fontos a múlt, annak megközelíthetőségének változatossága. Köztük van Gyáni Gábor A polgári és parasztpolgári Magyarország című kötete, ami olyan társadalomtudományi tanulmányok gyűjteménye, melyek a magyarországi modernizáció ellentmondásaira és a polgárosodásra fókuszálnak. Halmos Károly Az arany emberei című gazdaságtörténeti elemzése Jókai Mór népszerű regényét veszi kiindulópontnak.

Található még három kritika. Huszár Ágnes Bolgár György Apáink című könyvével foglalkozik. Középpontba helyezi az apafigura hiányának következményeit nemcsak pszichológiai, de történelmi távlatokban is. Bedecs László Alek Popov szatirikus stílusban megírt, politikai és társadalmi témákat érintő könyvéről, a Turáni küldetésről ír. Kácsor Zsolt pedig Uri Asaf Amíg árnyékot vetek nevezetű, naplójegyzetekből álló alkotásáról számol be, ahol Midász király alakja is felbukkan a nyelv mint művészet vonatkozásában.

Jól látszik, hogy az e heti Élet és Irodalom nem éppen a mosolykeltés művészetét gyakorolja, inkább a kíméletlen szemfelnyitásét. Az aktuális lapszám kapható az Írók Boltjában és az újságárusoknál.