Víg Mihály és Hunyadi Károly 1979-ben alapította a Balaton zenekart, ami az azt követő években a korszak egyik legismertebb magyar underground zenekarává vált. A frontember, Víg Mihály a magyar alternatív kultúra egyik meghatározó alakja: a Balaton mellett a Trabant és az Európa Kiadó köreiben is kulcsszerepet játszott. Szélesebb közönség számára Tarr Béla filmjeinek zeneszerzőjeként vált ismertté.

Aki a koncert napján hétre érkezett a kapunyitásra, sokat kellett várnia, cserébe a beállás és a koncert előtti percek kifejezetten mulatságosak voltak, ahogyan Víg körbejárt a tömegben. Nem csak saját ismerőseivel lépett kapcsolatba, vicceket mesélt, integetett, bohóckodott a számára ismeretlen tömeggel is, és a koncerten a dalok között sem tett másképpen. Amikor a közönség bekiabált, nevetve visszaszólt, folyamatosan figyelt a hallgatóságra, ami leginkább baráti társaságokból állt – fiatalok és idősek egyaránt képviseltették magukat, itallal a kezükben hangolódtak a koncertre.

Az előadás során rengeteg dal hangzott el, ám a zenekarnak van is miből válogatnia: megalakulásuk óta zenélnek kisebb-nagyobb megszakításokkal, azóta pedig több válogatás és közönség előtt rögzített lemez is napvilágot látott. Nem minden daluk saját szerzemény, felcsendült a Hungária zenekar Kaszinó twistje és az Illés Ne gondold, hogy tiéd a világja is. Amivel igazán kiemelkednek a magyar rockzenekarok közül, az dalaik szomorú hangvétele: zenéjüket melankólia jellemzi, a nyolcvanas évekre jellemző rockzenei aláfestéssel.

A koncertet egy Ady-feldolgozás, A föltámadás szomorúsága nyitotta, a 2021-ben megjelent Ady című albumról, ami huszonhárom, nagyrészt a költő verseiből készült feldolgozást tartalmaz. Ezt a Torony az éjszakában című Ady-versből készült dal követte.

Víg koncertjein nem kifejezetten énekel, inkább szaval. Pont ezért olyan volt, mintha nem is értek volna véget a dalok, az átvezetés általában valamilyen vers, rigmus volt, melyet addig ismételgetett, amíg a hangszerek újra meg nem szólaltak vagy el nem csendesültek. Egyszer két dal között például János vitézt szavalt, máskor szóviccel szórakoztatta a közönséget.

A Pajor Tamás vezette, hasonlóan a nyolcvanas években aranykorát élő Neurotic zenekar több dalát is halhattuk: a Brék és a Cigit kérek. „A mozi, a mozi, a mozi, a mozi, a mozi, a mozi, / a mozi műsor után kutatsz” – énekelte Víg. A Neurotic dalainak átvétele mellett más is összeköti a két zenekart: 1981-ben együtt zenéltek az akkoriban kultikus helynek számító Kassák-klubban.

Mások dalainak színpadra vitele nem ritka a Balatonnál, az említett számok rendszeresen elhangzanak koncertjeiken. Az előadás felénél egy hosszabb cigiszünet következett, a közönség tagjai eközben könnyedén elbeszélgettek egymással, majd ezután minden onnan folytatódott, ahol félbehagyták.

Saját dalok közül a Nem vagy te Néró és a Levert vagy is felcsendült. A Ketten a parketten vicceskedő dalszövegét az Eljön váltotta, melyben a lírai én negatív számvetését hallhatjuk: „mert e földön még az Isten is csak szenved, / kegyelmében csak az ördögnek enged.” Elhangzott még a Bizonytalan randevú és az Újra ölt is.

A Balaton töretlen népszerűségnek örvend, hiába majdnem ötvenéves fennállásuk. Víg személyisége a mai napig magával ragadja a közönséget, és még többórás koncertjein is képes fenntartani az érdeklődést.