Szereplők: Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Tóth Krisztina, Garaczi László, Kemény István,Varga Mátyás, Babiczky Tibor



Házigazdák: Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója és Sárközy Bence, a Magvető Kiadó főszerkesztője

Közreműködnek: Martin Márta és Szombathy Gyula színművészek, valamint a Tóth Viktor és Weisz Gábor duó 

Időpont: május 31. kedd, 19 óra
Helyszín: Radnóti Színház (1065 Budapest, Nagymező u. 11.)

Jegyek válthatók a Radnóti Színházban:
Szervezés: VI. Nagymező u. 11. Tel: 322-1071
Pénztár: VI. Nagymező u. 11. Tel: 343-6792; 321-0600/112

Június 3. péntek

19.00 – Puskin, kávézó: Pixel – Tóth Krisztina új novellaregényének bemutatója
A beszélgetés után Tóth Krisztina dedikál.
Moderátor: Pikó András

20.30 – Puskin, Körhinta terem: Szerelemről és más démonokról (rendezte: Hilda Hidalgo), filmvetítés és könyvsorsolás (Gabriel García Márquez kötetei)


Június 4. szombat

16.00 – Puskin, Körhinta terem: Nem vénnek való vidék, filmvetítés és könyvsorsolás (Cormac McCarthy Magyarországon megjelent kötetei)

18.00 – Puskin, díszterem: Kémjelentés – Spiró György új novelláskötetének bemutatója
A szerzővel Sárközy Bence, a Magvető főszerkesztője beszélget. 
A beszélgetés után Spiró György dedikál.

20.00 – Puskin, Körhinta terem: Kvartett (rendezte: Vecsernyés János), film


Június 5. vasárnap

15-18.00 – Puskin, kávézó: Szép Versek – Maratoni felolvasás a kötetben megjelent szerzők bevonásával 

Közreműködnek: Acsai Roland, Ayhan Gökhan, Babiczky Tibor, Bajtai András, Csobánka Zsuzsa, Deres Kornélia, Dobai Bálint, Fehér Renátó, Géczi János, Gerevich András, Győrffy Ákos, Hartay Csaba, Juhász Ferenc, Kalász Orsolya, Kántor Péter, Karafiáth Orsolya, Kele Fodor Ákos, Kemény Lili, Krusovszky Dénes, László Noémi, Nemes Z. Márió, Payer Imre, Pollágh Péter, Sajó László, Simon Márton, Sopotnik Zoltán, Szabó Marcell, Szálinger Balázs, Szöllősi Mátyás, Takács Zsuzsa, Ughy Szabina, Vörös István és mások

18.30 – Puskin, Körhinta terem: El Kazovszkij felolvasóest 
Résztvevők: Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója, Margócsy István irodalomtörténész
Moderátor: Király Levente, a Magvető Kiadó szerkesztője

20.30 – Puskin, Körhinta terem: Koccanás (rendezte: Török Ferenc), film

Vörösmarty tér – Líra Könyv /Magvető standja

Június 2. csütörtök
16.30 – Rakovszky Zsuzsa
17.30 – Parti Nagy Lajos

Június 3. péntek
14.00 – Térey János
15.00 – Varga Mátyás
16.00 – Cserna-Szabó András
17.00 – Kemény István, Bartis Attila

Június 4. szombat
11.00 – Győrffy Ákos
12.00 – Takács Zsuzsa, Kántor Péter
13.00 – Garaczi László
14.00 – Babiczky Tibor
15.00 – György Péter
16.00 – Boldizsár Ildikó
17.00 – Parti Nagy Lajos, Závada Pál
18.00 – Esterházy Péter 

Június 5. vasárnap
11.00 – Darvasi László
12.00 – Dragomán György, Szabó T. Anna
13.00 – Varró Dániel
14.00 – Nádasdy Ádám
15.00 – Tóth Krisztina
16.00 – Grecsó Krisztián
17.00 – Spiró György
18.00 – Bodor Ádám, Krasznahorkai László 


Liszt Ferenc tér – Írók Boltja 

Június 4. szombaton
15–16.00 a Körkép és a Szép versek szerzői dedikálnak
16–17.00 a Magvető Kiadó könyvheti szerzői dedikálnak

Rakovszky Zsuzsa: VS

A beteljesületlen vágy kínjánál csak a beteljesült vágy csömöre kínosabb.

Sándor gróf – ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta – és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető. A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. „lelepleződése” után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere. A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez. 

Olvasson bele!

Spiró György: Kémjelentés

„Ezeknek fogalmuk sincs arról, hogy ki mindenkit ne olvassanak.”

Nehéz műfaj a novella: egy-két oldalon teljes világot ábrázolni, a bonyolult emberi viszonyokat tömören leírni, az olvasó érzelmeire erősen hatni, s ehhez egyszerűen, képszerűen és drámaian fogalmazni. Nincs két egyforma novella, mindegyiknek saját szabályai vannak akkor is, ha a szerző történetesen azonos; minden egyes novellát addig kell kalapálni, amíg korábban nem sejtett törvényei napvilágra jönnek. A novella legyen igaz is, legyen mese is: essen egybe az olvasó tapasztalataival, de legyen csábítóan különös a formája, a cselekménye pedig – bármennyire rövid is – fordulatos. Legyen megjegyezhető a történet, mint egy-egy pontos verssor, és toluljon fel az olvasó emlékeiből, ha kilátástalan helyzetbe kerül. Nehéz műfaj, ezért is próbálkozik vele az ember újra meg újra. Nagy írók sokszor segítettek rajtam: magányomat és tanácstalanságomat enyhítette, amikor váratlanul felmerült bennem egy-egy rég olvasott, egykor talán csak félig értett novella látomása, és a szerzővel lelki közösségbe kerülvén beláttam, hogy más is megélte már ugyanezt. 

Olvasson bele!

Tóth Krisztina: Pixel

„Fájdalmasan szomorú kapcsolatok krónikája”

Napjaink egyik legolvasottabb írónőjének új könyvében az egymásra épülő fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egész, egyedi színű, izgalmas fejezetek, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze. Állandó közelítés és távolítás, kicsinyítés és nagyítás váltakozása rajzolja meg szemünk előtt ezt a sajátos és nagyon is élő szövegtestet.

Olvasson bele!

Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról

„Egy minden hájjal megkent szöveg”

A legkövérebb magyar ember az egészséges táplálkozásról és a méregtelenítés csodájáról beszél, miközben sűrűn öblögeti torkát a saját Bt.-je által forgalmazott ,,csodaszerrel", az Emese Acapulco Diabetikus Gyógyíróval. Az ő abszurd monológja ez a hamisítatlan Parti Nagy Lajos szöveg, melyben csak úgy röpködnek a csodás szókreálmányok és frenetikus mondatok. Közben, még ha akár amúgy kákabélűek is volnánk, úgy érezzük: reng a tokánk és rázkódik a hasunk a nevetéstől.

Olvasson bele!

Zsámboki Mária: Tűnő árnyékom közepében

„Történetek a múló aranykorról”

Ezek a finoman lebegős, gazdag színvilágú novellák egy kiváló író munkái, aki ritkán látható arányérzékkel tudta megformálni történeteit a varázslatos gyerekkorról, a családi titkokról és a felnőtt nővé érés kínjairól, örömeiről. 

Olvasson bele!

Varga Mátyás: parsifal, parsifal

„kár lenne / érted, de nem tudsz / még ölni. érted?”

„…jönnek, mennek, mintha emberek volnának” – mondja az angyalokról a hálátlanságról című vers zárlata. Ilyen mintha-lények mindenestül a parsifal, parsifal a szereplői. Minthaságuk, tünékenységük, kisbetűsségük hívja új életre a Grál-legendát: a vér, a test, a vágy és a szentség történetét, melyben a túlontúl emberi lovag istenkereső céllal jut el végül leglényegibb önmagához. A versek ideje azonban nem Artur király lovagjainak kora, még ha a nevekben vissza-visszacseng is; fontosabb, hogy a kudarcokkal tarkított kaland és keresés örök legendája beleoltódik a mindenkori ember hétköznapi történetébe. Hétköznapi szeretésbe, csalódásba, vágyakozásba. Mert ahogyan Varga Mátyás ezt megelőző, hallásgyakorlatok című kötetében, itt is a minimál-mozzanatok visznek bennünket oldalról oldalra tovább, minimál-perspektívából, hogy végül ez a végtelenül pontos kicsiség nőjön hatalmassággá. 

Olvasson bele!

Babiczky Tibor : A jóemberek

„Magunkból gyúrtunk ördögöt.”

A „jóemberek” az ír mitológia alakjai, akik „túl rosszak ahhoz, hogy a mennyországba kerüljenek, és túl jók, hogy a pokolba.” A cím magyarázata azért is lényeges, mert a több mint négy év költői termésének legjavát közlő köteten erősen érezhető az angolszász líra hatása. Ritka kortárs irodalmunkban és az irodalmunk történetében egyaránt, hogy ennyire meg tudjon termékenyülni, bele tudjon oltódni ez a hatás a magyar költészeti hagyományokba, ahogyan az Babiczky lírája esetében tapasztalható. Vörösmarty, Arany vagy a maiak közül Rakovszky – viszonylag kevesen találták maguk számára otthonosnak az angolszász költészetet. Az öt ciklusba rendezett versek között a balladák, mintegy a kötet gerincét képezve, komor sűrűségükkel húzódnak végig a gyűjtemény egészén; titkuk legtöbbnyire valamely rémtett vagy gyilkosság, azaz maga a bűn. A sűrűséget oszlató líraibb darabokkal pedig levegőhöz jut az olvasó az újabb alámerüléshez. 

Olvasson bele!

El Kazovszkij: Homokszökőkút

„Egy öntörvényű zseni titkos versei”

A Kossuth-díjas képzőművész mindig azt hangoztatta, hogy őt elsősorban nem is a festészet érdekli: ,,nekem vér helyett az ereimben is nyelv folyik." Oroszul írt verseit azonban soha nem publikálta, halála után viszont megnyíltak a lezárt fiókok. Egy szokatlanul őszinte hangú szellem szól belőlük, miközben megrendítően emberi a sorok közül kiérződő vágy egy, a gondokat vele megosztó társ után. A verseket a mai magyar költészet kiemelkedő alkotói fordították.

Olvasson bele!

Körkép 2011

A kortárs magyar irodalom nagy múltú, meghatározó antológiájába 22 mai szerző, 2010-ben lapokban, folyóiratokban megjelent kisprózáját tartalmazza.

Szép Versek 2011

A Szép Versek immáron negyvenhét éve megjelenő kortárs magyar költészeti antológia, melyben idén is sok-sok költő még több verse olvasható. 

Olvasson bele!

Rivalda 2011

A 2010-es év színházi bemutatóiból választotta ki Fábri Péter rendező, Hegedűs D. Géza színművész–rendező és Radnai Annamária dramaturg azokat a darabokat, melyeknek szövegét leginkább méltónak találta az utókorra hagyományozni.

Újra megjelenik:

A szerző lemur-trilógiájának harmadik kötete, az Arc és hátraarc című kisregény a 2010-es Könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadónál; most a trilógia (korábban a Jelenkor Kiadónál publikált) első két kötetét is közre adjuk.