bezár
 

art&design

2011. 06. 25.
Bizottság a Műcsarnokban
Impressziók egy sajtótájékoztatóra
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Bizottság a Műcsarnokban Alászállunk. Csigalépcsőn vezet utunk a Műcsarnok alagsori előadótermébe, a Bizottság elé. Időben vagyunk, a meghallgatás még nem kezdődik, ezért az előtérben a Google-rajzpályázat díjnyertes munkáit vizsgálgatjuk. Közben azon kezdek töprengeni, vajon feLugossy László, Wahorn András, ef Zámbó István, vagy Bernáth(y) Sándor miféle keresőfeliratot kerekített volna? Egy biztos: a Bizottság nehezen lenne két kövérkés magánhangzó köré csoportosítható. „OO” helyett legfeljebb – már csak a vegyes hangrend okán is – „A.E.”
Az A. E. Bizottság zenekar feltehetően nem jön létre, ha nincs a szentendrei, autodidakta képzőművészeket tömörítő Vajda Lajos Stúdió. Az „autodidakszis” előzménye a képzőművészeti felsőoktatásba való be nem bocsáttatás, még előbb a szovjet harckocsik érkezése, vagy sokkal korábban az Urál felé zötykölődő leplombált marhavagon, benne bizonyos Vlagyimir Iljics Uljanov nevű utassal. És tovább a mezopotámiai cseréplevelekig, a növényevő dinoszauruszokig. De mivel a Bizottság létrejött, sőt a nyolcvanas évek egyik legmarkánsabb zenei formációjává nőtt, tagjai közül pedig sokan képzőművészként is működtek és működnek, ezért ülünk a Műcsarnok alagsori előadótermében, és várjuk, mi fog történni. 
Lábos akkor és most
Két oszlopban székek, középütt projektor. A vetítővásznon régi fotó. A fotón fehér terítővel fedett asztal mögött, kőfal előtt a Bizottság tagjai, az asztalon fazék. Élőkép: az asztal stimmel, rajta fekete terítő, fazék (piros) és mikrofonok. A székek üresek. Még. Az érdeklődők és a sajtó munkatársai közben megérkeznek. Előttünk még a nyár, de mindnyájunkat az ősszel nyíló Bizottság-kiállítás híre hozott ide. A körülöttünk sürgő operatőröket Mispál Attila filmrendező instruálja. A tárlat létrejöttét ugyanis egy készülő film dokumentálja, ehhez forgatnak. A teremben szinte mindenki a bejáratnál kapott Bizottság-jelvényt viseli. Hasonló díszeleg Sebők János Magyarock 2. című, alapvető kötetének borítóján is.
 
A fények kialszanak, a projektor ezúttal mozgókép vetítésébe fog. A vásznon (egyelőre még csak ott) a Bizottság tagjai mesélnek az egykorvolt időkről. Szó esik kulturális hiánygazdálkodásról, a szabadság illúziójáról, zseniális szimbiózisról. Említtetik a Fekete Bárányok-koncert, ahol a Beatrice, a Hobo Blues Band és a P. Mobil előtt fellépő Bizottság zenekar szélesebb közönség előtt elsőként mutatkozott be. ef Zámbó István vígan nosztalgiázik, a Bizottság-koncertekről mesél, ahol – részben az obskurus szövegvilágnak, részben meg a rossz hangosításnak köszönhetően – senki nem tudhatta, miről is énekel a zenekar. Wahorn előveszi a fészerből színesre pingált, recsegő szintetizátorát, és az okok képtelen, felesleges voltáról filozofál. (Írásunk erre fentebb reflektál…) Újra sötét. Leple alatt a zenekar tagjai és a kiállítás kurátorai lopóznak az asztalhoz. Öltönyt, nyakkendőt és Bizottság-jelvényt viselnek. Szabásmintát mutatnak a kultúrának.
ef Zámbó István
Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója, a „Sírba visztek” – A Bizottság a Műcsarnokba megy című, ősszel nyíló kiállítás egyik kurátora beszél elsőként. A Bizottságot a műfaji határok ironikus áthágásával születő, fontos művészeti jelenségként mutatja be. A készülő tárlatról szólva elmondja, hogy az par excellence a zenekar tagjainak képzőművészeti munkáit kívánja bemutatni. Szeretnék, ha a megnyitóig új művek is születnének. ef Zámbó István veszi át a szót, aki arról tájékoztat, hogy ugyan szűkösnek érzik a felkészülésre kapott három hónapot, de persze örömmel vállalták a Műcsarnok felkérését. A tárlatra számos, eddig be nem mutatott dokumentummal és műtárggyal készülnek, a végeredmény azonban számukra is meglepetés lesz – teszi hozzá a képzőművész-zenész.
feLugossy László
feLugossy vontatott hangon, hosszú szóközöket hagyva közli, hogy 1978-ban kezdtek foglalkozni, egy akkor még nem Bizottságnak nevezett zenekarral, ami igen népszerű lett barátaik, majd a széles közönség körében. Wahorn szikáran közli, hogy Bizottság nincs. Nem is lesz. Volt. Aztán sírást imitál. Készman József, a kiállítás másik kurátora elmondja még, hogy a tárlat mellé számos kísérőrendezvényt is terveznek. Hetente filmklubok, irodalmi, zenei, és múzeumpedagógiai programok várják majd az érdeklődőket. Október közepére egy konferenciát hirdetnek, ami tematikailag a nyolcvanas évek underground-művészeti életét kívánja centrumba állítani. Várhatóan megjelenik majd egy új zenei CD, és újra kiadják a Jégkrémbalett című Bizottság-filmet is. Már izzad a tenyerünk.
 
A „Sírba visztek” – A Bizottság a Műcsarnokba megy című kiállítás 2011. szeptember 3-tól – november 13-ig lesz látható Budapesten, a Műcsarnokban.
 
A fotókat készítette: Barakonyi Szabolcs.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Vass Norbert --


További írások a rovatból

art&design

Hogyan halunk meg váratlanul Hogyan halunk meg váratlanul
Mesterem, Slavko Matković*, a Bosch+Bosch csoport alapítójának emlékére
Serge Bloch - Davide Cali: Moi, j’attends / I Can’t Wait / Alig várom
art&design

Arcátlan Arcátlan
Klímariadó! - 19. ARC Közérzeti Kiállítás
art&design

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről

Más művészeti ágakról

irodalom

Egy szamosújvári polgár karikatúrája Egy szamosújvári polgár karikatúrája
Törös Tivadar Áfgánistán Vártán levelei című tárcagyűjteménye elé (Romanika Kiadó, Budapest, 2019.)
irodalom

Fantomsorsok Fantomsorsok
Bjarte Breiteig: Fantomfájások, Noran Libro, 2019
Interjú Erdély Mátyással az operatőri hivatásról, a siker kérdéseiről, a kamera mögött álló művész hazai és külföldi lehetőségeiről
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Lebegő identitás Lebegő identitás
Háttérbeszélgetés Pilinger Erzsébettel, a budapesti Knoll Galéria vezetőjével, a galéria és az alkotók viszonyáról, művészek és közönség közti közvetítésről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés