bezár
 

irodalom

2012. 03. 05.
A világ legnyitottabb zárkózott embere
Alexander Brodyval Nagy József beszélgetett az Európa Szalonban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A világ legnyitottabb zárkózott embere Elég zűrös évnek indult a kétezeregy, majdnem elmentem egy jósnőhöz, hogy mondja már meg, mi lesz. Aztán megkaptam Alexander Brody könyvét, Húszezeregy éjszaka – Álmok és mesék a valóságból, és megoldódott. Elég rendesen rákaptam, néztem minden nap, napról napra jó sok idézet, próbáltam kiolvasni a jövőmet, persze mindig a következő nap volt érdekes.

Tegnap is felcsaptam, mit mond február 28. alatt. A szavak tiszteletet parancsolnak, a gondolatok csodálatot ébresztenek, de csak az érzések kényszerítenek szeretetet. Időnként ellenőriztem, hogy végül is passzolt-e. Most passzolt. Alexander Brodyval Nagy József újságíró beszélgetett az Európa Szalonban 2012. február 28-án este hattól, Európa Pont, Millenáris. 

Magyar Királyi Államvasutak, I. osztály, kedvezményesárú éves bérletjegy az 1913. évre Bródy Sándor úr, Az Újság munkatársa részére
, a fényképen szép férfi, kicsit Rózsa – nekem Oszter – Sándoros, ez a háttér. Brody szerint holnap kellett volna jönni, híres, tehetséges, kiváló rokona szerepel ugyanis itt, Bródy János. A február 28-at azért választotta, mert ez édesapja születésnapja, a 114., majd kiderült, hogy a szervező, Nagy Gabriella édesapjának is. Nem biztos, hogy minden bizonytalan, jutott eszébe egy Pascal-idézet, majd rögtön utána Montaigne, Másokat idézek, hogy magamat jobban ki tudjam fejezni.

Nagy József megmutat egy könyvet, negyvennyolc ilyen kötetet írt tele Brody aforizmákkal, haladjunk is ezek mentén, mondja, én meg arra gondolok közben, hogy a végén elkérem megszagolni. Ez volt ugyanis a kedvencem a
Hét évtized illataiból, az Il Bisonte disznóbőr szaga.

Brody Jolsvai Andrást idézi,
Egyszer élünk, és ez már az, mert csak hat szóból áll, azért ez az első, és mert nem érdemes kihagyni dolgokat az életben, aztán Tom Stoppardot, Az élet hazárdjáték, iszonyúan kedvezőtlen esélyekkel. Ha fogadó lennél, nem tartanád. A jó lapokat itt nem csak Bródy Sándor és Hunyady Sándor jelentették, a híres rokonok. Édesapja volt az egyetlen a testvérek közül, aki nem író volt, hanem üzletember – a legigazibb úr, akit valaha ismert a saját fián, Sandyn kívül –, a Lovaregylet elnökeként lovakat hozott Magyarországra Amerikából. Brodyt arra figyelmeztette, hogy magának nagyon sok oka van szerénynek lenni. Édesanyja olyan volt, mint egy kisgyerek, sírni és nevetni tudott ugyanabban a pillanatban, például, amikor apja feltartott egy erdélyi cserepet, és elejtette. Festőművész volt, emellett jól főzött, az összes művész mind odajártak kajálni hozzánk. Más szülőket, mint szülőt nem ismertem, számomra ők kielégítőek voltak. Magáztak engem, maga marha – úgy viselkedtek velünk, ahogy elvárták, hogy mi viselkedjünk velük.

Amikor 1948-ban fölmerült, hogy külföldön tanuljon tovább, apja megkérdezte tőle, hogy maga akar-e menni Moszkvába, mondja, nem, hova akar menni, mondja, Amerikába, ott legalább volt egy nagybátyja, amott meg csak az orosz irodalom, ami vonzotta.
Az ember akkor lépi át a gyerekkor határát, amikor rájön: nem segít rajta, ha a problémáit megosztja mással, így Cesare Pavese – amikor elhagyta a vonat az Ügetőt, ő átlépte ezt a határt.

A Princetonra került, három év alatt végzett, diplomatának készült,
forszírozta a nyelveket: több nyelv, több személyiség. Kínai szakra jelentkezett, mert optimista volt, a pesszimisták oroszul tanultak. Reggelenként dolgozott, vajat és a tojást szállított például Einsteinéknek is. A folytatás Mikszáthtól, A frázisok korában élünk, és a frázisok nemzete vagyunk. Érdekes, ha az ember magyarként él külföldön, sosem szabad az országot szidni, mondja Brody. Nem politizál, a román Ciorannal ért egyet, Az ember nem egy országban él, hanem egy nyelvben. Ez a haza, és semmi más. A magyar nyelv és a barátai, ami ide kötik, ez ugyan nem politikai megnyilvánulás, de ebben hisz.



 

Egy saját idézet, Három dolog, amit az emberek rendszerint túlbecsülnek: saját fontosságukat, saját képességüket, saját jogaikat. És három dolog, amit az emberek rendszerint alábecsülnek: mások fontosságát, mások képességét, mások jogait. Az első munkáját úgy szerezte, hogy nem akarta igénybe venni barátja apjának segítségét, aki egy hirdetési cég főnöke volt, hanem elment a világ egyik legnagyobb reklámcégéhez, a Young & Rubicamhoz, és bekopogott. Negyvennyolc évig dolgozott náluk, a cég történetének legfiatalabb alelnöke lett. A '70-es években százhetven irodájuk volt, úgy ébredt föl reggelenként, hogy nem tudta, melyik városban van. A cipőjét, óráját hajszálra ugyanúgy tette az ágy mellé, mert ekkor lehetett az az érzése, hogy tudja, hol van, pedig fogalma sem volt. Soha nem vezette az embereket, hanem azt akarta, hogy kövessék. A reklámszakmába azt kell felvenni, aki kíváncsi, például egy pályáztatásnál kérte, hogy a jelentkezők rajzoljanak japán bogarakat. Egyetlen srác rajzolt a bogaraknak vágott szemet, ezért őt vette fel. Az ideának mindegy, hogy kitől jön, az embereket pedig úgy jutalmazta ötleteikért, munkájukért, hogy ismerte őket, tudta, mire vágynak, párizsi utazás, gyereknek bicikli, és azt adta ezzel közelebbi kapcsolatot tudott teremteni, mint pusztán pénzzel. I. Erzsébet egy lovaggá avatás alkalmával mondta, légy hű, légy bátor, légy szerencsés, Brody szerencsésnek tartja magát. Mindenki szeretné, ha szeretnék, de fontosabb, hogy tiszteljék, ha mindkettő megvan, akkor minden megvan.

Most három, a nőiségbe vezető idézet:
Páratlan az, akinek van párja (saját), Egy nő, aki szerelmes, mindenre képes. Ugyanúgy, mint egy nő, aki nem szerelmes. (Roberto Gervaso), A nemek közötti háború az egyetlen, ahol mindkét oldal rendszeresen együtt hál az ellenséggel (Quentin Crisp). Már az elején a slusszpoén: egyáltalán nem vagyok szerelmes típus, négyszer nősültem, és fölsorolja mind a négyet, mindhez kedves, rövid kis történet, sorban a neveik, és, hogy ki német, félig japán, dél-amerikai, bostoni, és, hogy kitől van Sandy és Thyra. Hogy magyar felesége legyen, még nem adta fel, addig fiatal az ember, amíg ezt elhiszi magáról. Nem szokott szerelmes leveleket írni ugyan, de a hasonlatot mégis Ciorantól hozza, Egy írónak nem az anyanyelvén írni olyan, mintha egy szerelmeslevelet szótárral írna. Angolul, németül jól, aztán jön a magyar, francia, olasz, és így a többi – de egy nyelvet se beszél helyesen. Legnagyobb szerencséjének tartja, hogy sok nyelvet ismer, legnagyobb szerencsétlenségének is ugyanezt. Verseket olvasott, úgy őrizte meg a magyart. Hazajött, és nem tudott szavakat, például azt, hogy maszek, mit jelent. Kedvenc szavai egyben az Alibi hat hónapra antológia-sorozat címei, melyet Torma Tamás és Nagy Gabriella szerkesztenek. Egyszer egy ebédnél született az ötlet, legutóbbi a Gyermekkor volt, most a Könyvhétre a Sziget készül. Mindig az utolsó és az éppen következő a kedvence, de a Lovakat szerette leginkább. A lovakkal kapcsolatosan itthon sokszor a nevét akarták, de csak, hogy könnyebben el tudják adni az Ügetőt, galopp-pályát külföldi érdekeknek. Még ismerte Bethlen Istvánt, Rassay Károlyt, Bródy Ernő pedig a nagybátyja volt, innen számára az adott szó fontossága. Ezek az emberek azért voltak a politikában, mert azt hitték, kötelességük. És egy kis anekdota szintén a régből: Gömbös kedvenc étele a halászlé volt virslivel.

Az utolsó háború az emberek közötti távolság leküzdése
, mondja Brody, és a gyerekeiről beszél, a fiáról, aki nem tett különbséget holy és hapa, bőrszínek között, a lányáról, aki táncbajnok, de csak annyit ír a jelentkezésébe, hogy szeret táncolni. Mi a boldogság? Egy jó szivar és egy jó étkezés – netán egy jó szivar és egy jó nő, vagy egy rossz nő? Attól függ, mennyi boldogsággal vagy képes megbirkózni. (George Burns) Bent persze nem, de kint a tornácon szivarozhat, a kutyája mellette, közben nézik a tengert, bár a felesége szerint nem szereti a kutya a szivarszagot. Brody húszéves kora óta szivarozik, mutass egyetlen, nem szivaros képet magadról, kéri időnként a felesége. Hunyady Sándort példaképnek tekinti, ha valaki jót akar olvasni, egyszerűt, az őt olvassa, de nem csak a könyveit szerette, hanem azt, ahogy velük, gyerekekkel bánt. Az első szivart is tőle kapta ötévesen, csak az apja rajtakapta, pedig kaphatott volna több szippantást is. Különleges ember volt, nagyon magányos, visszafogott, A bolygó fénye című könyve róla szól. Jobban szerette őt olvasni, mint nagyapját, Bródy Sándort, aki pedig nagy hatással volt a fiatalokra, akit ma nem talál annyira korszerűnek, mint Hunyadyt.

Én vagyok a világ legnyitottabb zárkózott embere, nem szeretek dolgokat megosztani bizonyos területekről, Gibraltár, és a többi. A legszebb emlékünk mindig arról van, ami még nem történt meg –
eddig Brody, innentől Harrington – Jobb kettővel több nőt szeretni az életben, mint eggyel kevesebbet, aztán megint ő, sorolja fel a nőket, Greta Garbót, aki a legszebb nő volt, és abban az évben született, mint az édesanyja. Tynan szerint Amit az ember a nőkben lát, amikor részeg, azt Greta Garbóban józanul is látja. Audry Hapburnt, aki a szomszédja volt, úrinő, és összességében csodálatos. Diane Keatont, akit ha Woody Allen jónak talált, akkor neki is megfelelt. Grace Kellyt, aki teniszben volt a partnere – róluk nyugodtan beszélhet, mert akiről nem beszél, ők az igazán érdekesek. És a barátok, Magay Dani, Keresztes Attila, Sákovits Öcsi, Dömölki Lili. Brody szerint az embert az emlékei tartják életben. Nem hiányzik neki más, mint a holnapot megérni, az elég, nem vágyik semmire, csak szeretne a barátaival lenni, és a magyar nyelvet beszélni még jó sokáig. Két idézettel búcsúzik ma estére, Lichtenberggel, Természetesen nem tudom megítélni, jobb lesz-e, ha a dolgok változnak, de azt mondhatom: változniuk kell ahhoz, hogy jobbak lehessenek, végül Gandhi: Légy az a változás, amit látni szeretnél a világban.
Fotó: Vécsei Rita Andrea
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Vécsei Rita Andrea --


További írások a rovatból

irodalom

Nem mindig boldog, ha épp süt a Nap, és boldog tud lenni a sötétségben is Nem mindig boldog, ha épp süt a Nap, és boldog tud lenni a sötétségben is
Bemutatták Horváth Márk legújabb könyvét, Az antropocént
irodalom

A hétköznapok esztétikája és a fantasztikus irodalom A hétköznapok esztétikája és a fantasztikus irodalom
Beszélgetés Keserű József új monográfiájáról
Bemutatták Ingo Schulze Jóravaló gyilkosok című regényét
irodalom

A békától a kavicsig minden az idő része A békától a kavicsig minden az idő része
Interjú Lipcsey Emőkével

Más művészeti ágakról

Ujj Zsuzsi és Darvas Kristóf estjéről
gyerek

Hátha találunk megoldást Hátha találunk megoldást
Interjú a SQUAD – A banda - drogprevenciós tinimusical író-rendezőjével, Janik Lászlóval
Shannon Murphy: Amíg tart a nyár
színház

A szóvillantó titán A szóvillantó titán
Interjú Kelecsényi Lászlóval Latinovits Zoltánról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés