bezár
 

színház

2013. 04. 08.
Londoni színházlátogatás helyett mozijegy
Shakespeare's Globe: Sok hűhó semmiért
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az Uránia repertoárja egyre színesebb: a patinás mozipalota szemmel láthatóan mindent megtesz, hogy az elszegényedéssel és artfilmek népszerűségének csökkenésével magyarázható bevételkiesést valamivel pótolja. Immár jelenleg futó londoni színházi előadásokat is láthatunk a nagyvásznon, elsőként a Sok hűhó semmiért című Shakespeare-t.

Szkéné színház

A rendezvény jól illeszkedik az Uránia igen szerteágazó kínálatába. A hagyományos filmvetítéseken kívül több fesztiválnak adnak otthont, koncerteket engednek be, színházi előadás bukkan fel a műsorban (visszakanyarodva az épület eredeti rendeltetéséhez), nem is beszélve az opera- és balett közvetítésekről, amelyekre a Művészetek Palotájában található hasonló projekttel ellentétben még jegyet is könnyebben lehet kapni. Hagyományos prózai előadás satellite sugárzása sem új dolog itt: nemrég az Oscar-díjas Danny Boyle Frankensteinje szerepelt nagy sikerrel a "repertoáron". Nyilván ezt a pozitív fogadtatást igyekszik meglovagolni az új, hat alkalmat magában foglaló sorozat. Lássuk, a színházi közvetítés mit is kínál!

Itt a közvetítést rögvest idézőjelbe is tenném, hiszen a londoni Shakespeare’s Globe (innentől egyszerűen csak Globe) mindhárom előadása felvételről megy, igaz, szerencsére HD felbontásban és remek (talán kissé hangosra is kevert) hanggal. Példának okáért a nyitódarab, a Sok hűhó semmiért 2012-es és teljes egészében el is érhető a youtube-on. Még mielőtt azt gondolná a sorokat olvasó, hogy ezzel el is van intézve és le van beszélve, hozzáteszem, hogy a szezon ezt követő előadásaihoz már nem juthatnak hozzá ilyen könnyen, de a Globe-osok DVD-n rendelhetőek.

Az Uránia nagy dobása új sorozatában nemcsak a Globe külföldi turisták és diákcsoportok által fenntartott rendezései lesznek (a Sok hűhó semmiért után következik a Minden jó, ha vége jó, valamint Marlowe Dr. Faustusa), hanem a National Theatre, azaz az angol Nemzeti Színház nagyfelbontású, valóban élő közvetítései is. Ez remélhetőleg sokakat megmozgat majd, hiszen ezek az előadások Budapestre hozzák a külföldi (legalábbis a Csatornán túli) trendet ugyanúgy, mint a fentebb már említett Metropolitan közvetítések New Yorkból. A produkciók hozzáférhetőségét még jelentősebbé teszi, hogy angol nyelvterületen kívül eddig máshol nem lehetett élőben követni az NT előadásait. A The Audience ráadásul még premier is, a főszerepét pedig Helen Mirren játssza, aki A királynő után ismét II. Erzsébetet formálja meg.

Valahol érthető a szervezők döntése, hogy az eseményt a Globe műsorával próbálják meg "bejáratni". Legyen ugyanis bármilyen az itt látható előadások értéke, még a műveltebb színházlátogatók is, ha nekik szegezik a kérdést, mely londoni játszóhelyeket ismerik, biztosan állítóható, hogy a Globe neve meg fogja előzni még a Royal Albert Hallét és a Her Majesty’s Theatre-ét is. Köszönhető ez az oktatásnak is, hiszen az emberek már középiskolában megtanulják, hogy mik a shakespeare-i, helyesebben a reneszánsz színház ismérvei. Maga a színház léte is egy ebből kiinduló remek marketingfogásnak köszönhető, hiszen az eredeti Globe a nagy londoni tűzvészben hamuvá lett, a kilencvenes években építették újjá. Utólag visszanézve hihetetlen, hogy ez a hatalmas turistatömegeket vonzó épület mindössze 1997 óta létezik. Igaz, korabeli ábrázolásokból indultak ki, nem kell sokat gondolkodnunk, hogy belássuk, hiába épült meg egy tölgyfaerdő élete árán autentikus stílben a Globe, nem sok köze van ahhoz, ahol a 16. század közönsége a könnyed szórakozást kereste.

Az itt látható produkciók zöme arra jó, hogy időutazáson vegyünk részt egy irodalomkönyv oldalain. A Sok hűhó semmiért eme igényünket maximálisan kiszolgálja: a színészek valóban összekacsintanak a nézőkkel; az olcsóbb helyek valóban állóhelyek a fedetlenek udvaron – a felvételen is szinte kivétel nélkül minden néző esőkabátot visel; a jelmezek valóban a múltat imitálják, de díszlet nincs és az egész tényleg egy csúcsra járatott tömegtermék. Amit érdemes még megemlíteni, hogy ugyan az előadás nagyon gyors és dinamikus, tisztelik a szerzőt annyira, hogy ne húzzák meg nagyon a szöveget – a játékidő így elég hosszú, nem csoda, hogy főleg komédiákat tartanak a repertoáron. Jelen előadás élvezetéhez igen fontos lenne, hogy a néző ne a nagyon eltalált Kenneth Branagh filmhez hasonló élményt várva üljön be a vetítésre, annak az adaptációnak a színvonalát ez az előadás nem éri el.
A vetítés technikai része remekül működik, mind a kép, mind a hang kifogástalan. A felirat ötletes, viszont kétszer a magyar helyett az eredeti angol sorok maradtak bent. Nagyon kellemes élményt nyújt Stephen Warbeck (a Szerelmes Shakespeare-hez is ő írt zenét) dallamai és a dinamikus rendezés. Ez utóbbi tökéletesen bizonyítja, hogy nem szükséges hatalmas színpad, vagy tolakodó direktori megoldások: a szereplők jó instruálásával és megfelelő mozgatásával gyakorlatilag egy mindössze két oszloppal és kisebb pódiummal rendelkező játéktér is elég a teljes élményhez.

Ha a Globe a szerző műveinek fellegvára szeretne lenni, ahhoz a minőségi színjátszás elengedhetetlen; míg az adathordozóra kerülő estén a Beatricét alakító Eve Best és a Benedettót megformáló Charles Edwards a komikus színjátszás magasiskoláját adják, addig sajnos a Don Juant játszó Elliot Levey ripacskodása súlytalanná teszi a konfliktust. A Herót alakító Ony Uhiara teljesítménye is igen-igen harmatos. A vágói munka ellenben kiemelkedő, össze sem mérhető sok hazai színházi közvetítéssel. Némely pillanatban azt is gondolhatnánk, hogy egy remek tévéjátékot nézünk, és néhány szemet gyönyörködtető átkötő képet is kapunk a Globe belsőjéről.
Az Uránia Globe-előadásait tehát elsősorban azoknak ajánlom, akik gondolkodtak már azon, hogy egy londoni utazás keretében ezt a színházat látogatnák meg az angol főváros sok-sok teátruma közül, de valamilyen okból eddig nem volt lehetőségük megvalósítani tervüket. Azoknak, akik inkább a jelen idejű, aktuális mai angol színházra kíváncsiak, gyorsan váltsák meg jegyüket a National Theatre közvetítéseire. Mert ahogy a sokszor puffogtatott frázis mondja: aki lemarad, az kimarad.

William Shakespeare: Sok hűhó semmiért
(Much Ado About Nothing)

Rendező: Jeremy Herrin

Látványtervező: Mike Britton
Zeneszerző: Stephen Warbeck

Beatrice: Eve Best / Naomi Frederick
Benedick: Charles Edwards
Claudio: Philip Cumbus
Hero: Ony Uhiara
Borachio/Friar: Joe Caffrey
Conrad: Marcus Griffiths
Verges: Adrian Hood
Dogberry: Paul Hunter
Leonato: Joseph Marcell
Margaret: Lisa McGrillis
George Seacoal/Messenger: David Nellist
Don John/Sexton: Matthew Pidgeon
Antonio/Hugh Oatcake: John Stahl
Don Pedro: Ewan Stewart
Ursula: Rhiannon Meade

A Shakespeare’s Globe előadása felvételről

2013. március 26.
Uránia Nemzeti Filmszínház,
nyomtat

Szerzők

-- Baráth József --


További írások a rovatból

színház

Legyetek jók, ha tudtok. Zenés játék a Magyar Színházban
A Hullámtörés című dráma a Radnóti Színházban
A Füsziről és a Roma Hősök Fesztiválról Balogh Rodrigóval beszélgettünk
Nyitónap a Horizont Táncfesztiválon

Más művészeti ágakról

Fodor Veronika kalandkönyvéről
Inspirációkról, hatásokról, feszültségekről és feloldásokról Nagy Ákos Lineaments II. című lemeze kapcsán
Az A.P. Art Galéria Echoes című tárlatáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés