bezár
 

irodalom

2013. 12. 06.
Törökökről magyaroknak
Beszélgetés a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézet igazgatójával
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Törökökről magyaroknak Az Andrássy út 62. szám alatt utazás nélkül is egy csapásra Törökországban érezhetjük magunkat. Ugyan tengert, pálmafákat, vagy mecsetet nem találunk majd, ám színes kulturális programokat, könyvtárat, és egy csésze török kávét biztosan. A felújított, egykori Bobula-palota ad ma otthont a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Központnak. Hakki Yaz igazgatóval beszélgettünk az intézet tevékenységéről, a jövőbeli tervekről és persze a török-magyar kapcsolatokról.
Szeptember 12-én ünnepélyes keretek között Ömer Çelik, Törökország kulturális és idegenforgalmi minisztere, valamint Balog Zoltán, Magyarország emberi erőforrások minisztere közreműködésével nyitotta meg kapuit a Török Intézet. Az intézet igazgatója, Hakki Yaz 9 éve él hazánkban, és már a kezdetektől fogva annyira megszerette Magyarországot, hogy kulturális túrák szervezésébe kezdett az ide látogató török turisták számára. Az évek során különböző turkológiai projektekben is részt vett, majd ezek révén került kapcsolatba a Yunus Emre Alapítvánnyal, akik 2009 óta hoznak létre kulturális központokat világszerte. Jelenleg 32 ilyen központ működik Európa, a Közel-Kelet és Ázsia számos országában Törökország, a török nyelv, kultúra, művészet és történelem népszerűsítését célozva.

Az intézet névadójáról, Yunus Emréről egyébként annyit mindenképp érdemes tudni, hogy a török irodalomtörténet egyik legnagyobb költője, aki a 13. század közepe és a 14. század eleje között élt és alkotott. Műveiben az alaptéma a szeretet, amit – véleménye szerint – minden ember megérdemel vallástól, nemzetiségtől, társadalmi osztálytól és pozíciótól függetlenül.

PRAE.HU: Mióta tervezték, hogy számos európai és közel-keleti ország után Magyarországon is megnyitja kapuit a központ? 

Már jó ideje tervbe volt véve, hogy Budapesten is nyíljon egy központ. A két ország közötti kulturális megállapodásról szóló tárgyalások, a tervek kidolgozása közel másfél éve kezdődtek magasabb szinten, ami végül hivatalosan november 15-én ért révbe. A múlt évet még civil szervezetként azzal töltöttük, hogy megfelelő helyet találjunk az intézetnek és azt felújítsuk, tökéletes állapotba hozzuk, ami rengeteg időt igényelt. A november 15-ei megállapodás teszi lehetővé egyébként azt is, hogy még idén decemberben megnyisson a törökországi Magyar Intézet Isztambulban.

Hakki Yaz

PRAE.HU: Milyen programokkal várja az intézet a közönséget?

Egy kultúra megismeréséhez elengedhetetlen fontosságú a nyelv ismerete. A központ ezért nyelvkurzusokat is kínál, méghozzá két anyanyelvi tanárral kezdőtől felsőfokú (A1-es szinttől C2-es) szintig. A tanfolyam végén a vizsgát sikeresen elvégző tanulók nemzetközileg elismert bizonyítványt kapnak.

Az egyik kiemelt programunk a Török Kávéházi Estek. Ezt a beszélgetőestet minden hónap első szerdáján rendezzük meg. Minden alkalommal meghívunk egy előadót egy Törökországgal kapcsolatos témában, aki bő fél órában felvezeti az adott témát. Az előadást követően arra törekszünk, hogy informális párbeszédet alakítsunk ki a közönség és az előadó között, hogy minél több kérdést tegyenek fel a vendégek, és a beszélgetést az ő kíváncsiságuk, hozzászólásaik irányítsák. Nemrég indítottuk a Yunus Emre Beszélgetések elnevezésű programsorozatunkat, amely kifejezetten a már törökül tudóknak szól, hogy gyakorolhassák nyelvtudásukat és bővíthessék kulturális ismereteiket egy adott témáról beszélgetve. Mindemellett kiállításokkal, koncertekkel, szimpóziumokkal, konferenciákkal, különböző kulturális és művészeti tanfolyamokkal várjuk az érdeklődőket. A közelmúltban induló Hagyományos Török Főzőkurzus mellett Hagyományos Török Kézműves Kurzusokat is rendezünk.

PRAE.HU: Ha már a nyelvi kurzust említette: a török-magyar nyelv kapcsolatára gondolva ön szerint mennyire nehéz megtanulni egy magyar számára a török nyelvet?

(Tóth Ágnes tolmács felel mosolyogva): A török nyelv érdekessége szerintem a magyarok számára, hogy a logikáját nagyon könnyen meg tudjuk érteni, gondolok itt például a tárgyas ragozásra vagy a toldalékrendszerre. De mivel toldalékoló nyelvről van szó, éppen ezért nehéz elérni azt a szintet, hogy folyamatosan, megfelelő ragozásban tudjon beszélni az ember. Ami könnyebbség talán, hogy rettentő sok közös szavunk van (közel 400), illetve a hangkészletünk is hasonló, ezért egy magyarnak nagyon egyszerű a török kiejtést megtanulnia.

Csányi Tímea, Hakki Yaz és Tóth Ágnes

PRAE.HU: A Yunus Emre Intézet céljai között szerepel a tudományos tevékenységek és kutatások támogatása. Milyen projekteket támogatnak és pontosan hogyan?

Egyrészt szeretnénk a turkológiai képzéssel rendelkező egyetemek számára segítséget nyújtani a nyelvi kínálatuk bővítésében, másrészt szeretnénk törökországi ösztöndíjakkal támogatni a kutatásaikat és projektjeiket. Egy külön olvasószobát is létrehoztunk turkológusok számára a könyvtár mellett, hogy ezzel is segítsünk munkájukat. A könyvtárunkba egyébként folyamatosan érkeznek történelemmel, irodalommal és művészetekkel foglalkozó könyvek és folyóiratok Törökországból. Eddig török, illetve angol nyelven, ám remélhetőleg nemsokára bővül magyar nyelvű részlegünk is. Célunk, hogy legalább 2000 könyv álljon az olvasni vágyók és kutatók rendelkezésére.

A könyvtár mindenki számára nyitva áll és egyelőre ingyenesen használható, úgyhogy mindenkit szeretettel várunk.

PRAE.HU: Mik a jövő évi tervek?

Januártól lesz filmklubunk, illetve szervezünk konferenciákat és nagyobb volumenű programokat is. Például áprilisban a 21. Budapesti  Nemzetközi Könyvfesztiválon, ahol Törökország lesz a díszvendég, a Yunus Emre Intézet és a Török Köztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma a meghívott szerzőkkel és könyveikkel egyetemben vesz részt. Továbbá fontosnak tartjuk az együttműködést mást kulturális intézményekkel és a Magyar Tudományos Akadémiával is. Éppen ezért idén az MTA-val közösen szerveztünk egy a török-magyar kulturális kapcsolatokról szóló konferenciát, illetve  a következő év első felében tartunk majd egy Gül Baba Emléknapot szintén az Akadémiával közösen szervezve. Ezen a rendezvényen a két kultúra közös értékét, Gül Babát mutatjuk be, valamint Törökországból meghívott előadókkal, koncertekkel, kiállításokkal várjuk az érdeklődőket.

PRAE.HU: Alig egy hete ért véget a 32. Isztambuli Könyvvásár, aminek kapcsán azt olvastam, hogy egyre több magyar irodalmi mű jelenik meg törökül. Ez igaz? Mennyire érdeklődnek a törökök a magyar irodalom iránt?

Eddig kizárólag török költők és írók művei vettek részt az Isztanbuli Könyvvásáron, ám idén megnyitották a rendezvényt a külföldi alkotók számára is. Természetesen Magyarországot is meghívták, külön standot is kapott, ami azért érdekes, mert pont a bejárat mellett állt, így mindenki, aki bement a fesztiválra, biztosan találkozott a magyar írók műveivel. Igen, el lehet mondani azt, hogy egyre több magyar könyvet fordítanak le törökre, ám sajnos még nem sok ilyen könyv található a könyvesboltok polcain. Éppen ezért reméljük, hogy a budapesti török intézet, illetve az isztambuli magyar intézet megnyitásával növekedni fog az egyik nyelvről a másikra lefordított könyvek száma és elérhetőbb lesz egymás irodalma.

Általában a törökök nagyon szívesen fogadják a magyarokat és ez fordítva is igaz. A Magyarországról szóló hírek például mindig nagy érdeklődést váltanak ki Törökországban. Ebből kifolyólag úgy gondoljuk, hogy a törökre lefordított magyar művek mindenképp nagy népszerűségre tesznek majd szert a törökök körében.
 
***

Hakki Yaz az interjú után sétára invitál bennünket az épületen belül. A két szinten működő központ reneszánsz kort idéző meseszép termeit végigjárva büszkén mesél az épület hosszadalmas felújításáról, a könyvtár gyűjteményéről és hogy melyik terem melyik programnak ad helyet. Szinte az összes helység európai stílusú-nyilván egy ilyen történelmi, örökségvédelem alatt álló épületnek a restaurálásakor szigorú előírásokat kellett betartani- kivéve egyet: ez pedig a török kávéház. Szines bútorok, keleties motívumok mindenütt, kis asztalok és a fekete tea élénkítő illata fogad bennünket. A kávézó jelenleg még csak a programok ideje alatt szolgálja ki a török teára és kávéra szomjas vendégeit, ámYaz úr elárulta, hogy a tervek szerint jövő év elejétől már rendszeresen fog üzemelni.
 
(Tóth Ágnes fordításának segítségével)
Fotó: Szőcs Petra
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Csányi Timea --


További írások a rovatból

irodalom

Utak a sötétségbe Utak a sötétségbe
Horváth Márk A digitalitás paroxizmusa: Spektákulum, szimulákrum, kibernetikai állapot és a virtualitás hiperkaotikus okkultúrája
Philip Roth: Isten veled, Columbus; Nemezis
irodalom

A séf ajánlata: délvidéki románc A séf ajánlata: délvidéki románc
P. Horváth Tamás A Zsolnay című regényének pécsi bemutatója

Más művészeti ágakról

Interjú Zalka Csenge Virág mesemondóval
színház

Előző héten még kellékek után szaladgáltunk… Előző héten még kellékek után szaladgáltunk…
A Létra Kulturális Egyesület Ébredés című darabjának budapesti bemutatóján jártunk
VOLT Fesztivál, 2019. június 26.
zene

A zenész és barátai A zenész és barátai
Aradi Zsolt: Gasner János* emlékére


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés