bezár
 

gyerek

2014. 06. 09.
A barátságról gyereknyelven
A Janosch-könyvek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A barátságról gyereknyelven Kismackó és Kistigris történeteinek legfőbb értéke a kettőjüket összefűző barátság. A didaktikusnak semmiképpen nem nevezhető művek a megcélzott 4–8 éves korosztályhoz kétségtelenül eljuttatják az üzenetet: hogyan légy jó barát.
Janosch Halló, itt Kistigris! című könyvének alaphelyzete: Kistigris rendre egyedül marad, amikor Kismackó elmegy horgászni, és egyedül lenni nem valami jó dolog, szenved is tőle cefetül. Magányát oldandó arra kéri barátját, írjon neki horgászás közben levelet. Így is történik, és Mackó nem kis nehézségek árán még a megfelelő postást is megtalálja a nyúlcipős Nyúl személyében.



Kismackó és Kistigris az erdőben élnek ugyanis egy kis házikóban, amelytől nem messze van egy folyó, ahova horgászni járnak. Állatok (Róka, Elefánt, Egér, Liba, Nyúl) és egy ember (Hosszúorr) népesítik be ezt az erdőt. Minden alak emberi tulajdonságokkal van felruházva.
 
Az illusztrációk alapvető fontosságúak, számtalan tulajdonságra, történésre nem derülne fény nélkülük. A Janosch-kötetek azok közé a gyerekkönyvek tartoznak ugyanis, ahol a képeket nézegetve elmesélhető az egész történet. Sőt még annál is több, mert a rajzok hozzá is adnak valamit az elhangzottakhoz, kiegészítik a mesét, így derül fény például arra, hogy Hosszúorr ember. Van olyan szereplő (a fakacsa), aki csak a képeken szerepel, soha egyetlen szó nem esik róla, mégis fontos, meghatározó eleme a könyvnek, hozzáad valamit a sztorihoz.
 
Visszatérve a levelezéshez, miután Kismackó ily módon "feltalálja" a postát, nagyipari méretet ölt a dolog, az erdő minden lakója szüntelen levelet ír, a Nyúl számtalan fajtársát kiképzi a postási munkára, a Postagalamb segítségével feltalálják a légipostát, sőt végül még sárga postaládákat is felállítanak. Ezután a telefon feltalálása következik, amelyet locsolócsövek segítségével oldanak még, és amelynek eredetileg az a funkciója, hogy Kistigris és Kismackó akkor is tudjanak beszélni egymással, ha épp nem tartózkodnak egy szobában.
 
Minden történést, eseményt átsző kettejük barátsága. Kapcsolatuk egyik legjellemzőbb motívuma, hogy rendszeresen felrázzák egymást, ha éjszaka mondanivalójuk akad a másik számára. Amikor Kistigris megbetegszik (Kismackó Mentőszolgálat), ahogy az már egy betegnél lenni szokott, rengeteg kívánsága lesz, hol egy konkrét takarót szeretne, hol különleges ételeket, hol látogatókra vágyik és még sorolhatnák. Ámulatra méltó, ahogy Kismackó minden kívánságát a legnagyobb örömmel és a lehető legtermészetesebb módon teljesíti vagy próbálja meg teljesíteni.


 
Bizonyára nem véletlen, hogy épp egy mackót és egy tigrist választott a szerző főszereplőül, ezzel is illusztrálja, hogy minden nagy és erős állatnak van egy gyenge, esendő oldala, ahogy minden embernek is. Ezekkel a hősökkel könnyen azonosulhatnak a gyerekek, hiszen ugyanolyan esetlenek, ügyetlenek, mint esetenként ők maguk, miközben tele vannak szeretettel és kíváncsisággal a világ dolgai iránt.
 
Janosch történeteiből egy olyan barátság bontakozik ki az olvasók előtt, amely a könyveket lapozgatva tényleg átélhető. Azt a hétköznapi érzelmet találjuk meg bennük, melyet – ahogy a könyvből is megtudhatjuk – mindennapos munkával, apró figyelmességekkel és folyamatos odafigyeléssel tarthatunk fenn.

Abban rejlik a szerző nagysága, hogy ezt képes bemutatni és kézzelfoghatóvá varázsolni a gyerekek számára. Hogy a barátság mélységeit, illetve hétköznapiságát be tudja mutatni, Janosch az ismétlés eszközéhez folyamodik. Ezen ismétlések ritmikája a felnőtt számára időnként kissé disszonáns, de ez a gyerekeket szemmel láthatóan nem zavarja.
 
Janosch nevét a magyar olvasók a Móra Kiadó jóvoltából ismerhetik. A szerző eredeti neve Horst Ecker. Az 1931-es születésű német író műveit számos nyelvre lefordították, az alkotót jó néhány díjjal is kitüntették. Magyarul az alábbi művei jelentek meg: Halló, itt Kistigris!, Irány Panama!, Kincsvadászat, Kismackó Mentőszolgálat.
nyomtat

Szerzők

-- Jolsvai Júlia --


Más művészeti ágakról

Szabó Márton István: Betonszféra, Scolar kiadó, Budapest, 2022.
A közelmúlt román prózájából
Scruton zenei írásainak magyar fordításáról
A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Szőcs Márton válaszol


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés