bezár
 

film

2014. 11. 03.
Becstelen kiképzés
David Ayer: Harag
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
David Ayernek olyan filmeket köszönhetünk, mint a Kiképzés (ő írta a szkriptet) és Az utolsó műszak (ezt már rendezte is). A Schwarzenegger-féle Szabotázs alkalmával bérmunkát vállalt és nagyot bukott, a Brad Pitt főszereplésével készült Harag azonban már a saját gyermeke, ennek megfelelően a legjobb filmjei közé sorolható.

Ayer sosem titkolta, hogy a Szabotázs szkriptjéhez kevés köze volt, az pedig magától értetődik, hogy az Oszták Tölgy mellett a hatásköre is szűkült, egy Schwarzenegger-filmben sok helye nincs a rendező szerzőiségének. Miközben a Kiképzés és Az utolsó műszak remek visszajelzéseket kapott, e filmjük a kasszáknál és a kritikusoknál egyaránt borzalmasan szerepelt. Pedig nem volt rosszabb film, mint a Nehéz idők vagy Az utca királyai, csak másmilyen: Schwarzenegger korai filmjeit (pl. Kommandó) idéző feszes és ultraerőszakos B-film, nem több, nem kevesebb. Az utolsó műszak után viszont újabb remekművet várt a publikum, és jobb későn, mint soha, a Harag alkalmával megkapták.

12

A hely a náci Németország, az idő a II. világháború végnapjai, ez azonban a látszat ellenére nem sok jót ígér a címszereplő amerikai tank (Fury) legénységének, mivel ahogy a szlogen is mondja, “a háború vége a legvéresebb”. A tengelyhatalmak a világbékét már nem fenyegetik, de a nácik sebzett vadként veszélyesebbek az ellenséges területen harcoló szövetséges katonákra, mint valaha. A Brad Pitt alakította tankparancsnok által vezetett ötfős legénység épp elveszített egy kiváló géppuskást, akinek helyére jobbhíján egy anyámasszony katonája aktakukacot kénytelenek állítani. Az amerikai tankok páncélzata gyengébb, mint a németeké, a Fury legénységének pedig némi balszerencsének köszönhetően egy teljes SS-hadosztállyal kell szembenéznie.

23423

E film tán sosem készült volna el, ha nincs a Becstelen Brigantyk a náciölő Pittel a főszerepben, bár hőseink lehetetlen küldetéséről a 300 is eszünkbe juthat. Mégis szerzői filmről van szó, a Harag a háborús verziója a Kiképzésnek és Az utolsó műszaknak, hisz deklaráltan beavatási, férfivá avatási szertartást, mentor-tanítvány kapcsolatot ábrázol főszerepben egy sokat látott antihőssel (Denzel Washington helyett Pitt), valamint naiv és idealista entellektuel ifjonccal (Ethan Hawke helyett Logan Lerman). Akik rendőrautó helyett tankban furikáznak, de az ő küldetésük is egy “utolsó műszak”, hisz túlerőben lévő és ritka vérszomjas ellen vadászik rájuk (maffiózók helyett nácik), miközben karnyújtásnyira a vész vége. 

23423432

Ayer hardboiled zsaruhősei mindig is ebek harmincadjára hagyott, örök harcban élő, de lojális és bajtársias munkások voltak – ezt fokozni csak úgy tudta, hogy a történelem legvéresebb háborúját használta díszletnek, így hősei ezúttal nem rendőri, hanem katonai szolgálatot teljesítenek. Míg a ma már egyre explicitebben, brutálisabban erőszakos filmekben utazó Antoine Fuqua (Támadás a Fehér Ház ellen, A védelmező) rendezte Kiképzés még csak életszerűen profán, demoralizáló, felnőtt korhatáros tartalmakban bővelkedett, de nem ment ellene a hollywoodi konvencióknak, Az utolsó műszakban jóval dominánsabb szerepet kapott a bennfentes rögrealizmus, a Szabotázs pedig már főként a nyers gore-ról szólt. A Harag alighanem minden idők legmocskosabb, legvéresebb háborús filmje, übereli a Ryan közlegény megmentését és A túlélőt is.

3111

Ayer erősségeit e film is bőséggel prezentálja: a színészek munkája (mellékszerepben Shia LaBeouf remekel) hibátlan, a cselekmény hiteles és feszes, az akciójelenetek roppant intenzívek, köszönhetően a részletgazdag és kreatív kidolgozásnak. Még művészfilmbe illő képekből és szcénákból sincs hiány, elég rögtön a hosszú nyitányra gondolni, vagy akár arra a szintén terjedelmes és feszült drámai jelenetre, amikor a legénység egy német családnál vendégeskedik. A Kiképzésben a mester-tanítvány viszonyhoz klasszikus antagonista-protagonista felállás párosul, itt viszont a mentor sem igazi rosszfiú, ellenkezőleg, mindez még bonyolultabbá, ambivalensebbé teszi az embertelen kiképzés folyamatát. A műfajváltás – zsarufilmből háborúsba – előnye, hogy Ayer talán mindenki másnál többet mutat meg a háború poklából, negatívum viszont, hogy filmje harctéri eposzként pátoszosabb korábbi filmjeinél. A gonoszabb ellenséghez heroikusabb, a nagyobb tűzerőt viszonozni képes főhősök illenek, így, míg a Kiképzéstől és Az utolsó műszaktól az ember nem kapott kedvet a zsaru pályához, a Harag Peckinpah-idéző fináléjának akcióorgiája láttán a nézőnek kedve támadhat nácikat ölni. A rögrealizmus tehát ezúttal – mint a Szabotázs erőszakábrázolása esetében is – egyben műfaji attrakcióként jelenik meg.

234121

Az Ayer-féle mentor-tanítvány viszony zsarufilmben hitelesebb volt, mint háborúsban, hisz egy zöldfülű rendőr részéről érthető, ha nem akar rögtön fejest ugrani a korrupcióba és a bűnbe, egy fegyveres konfliktus azonban – mint azt Ayer helyesen ábrázolja is – főleg az öldöklésről szól (különösen a II. világháború), a kopasz baka erkölcsi aggályait így nehezebb komolyan venni. Mégis, e film inkább szerzői, mint önismétlő darab, hisz ne feledjük, Ayer debütáló szkriptje, a fáma szerint saját katonai tapasztalatain is alapuló U-571 ugyancsak háborús témájú volt. Becsüljük meg a Haragot, ugyanis nagyon úgy tűnik, Ayer következő filmje, a Suicide Squad ismét bérmunka lesz.


Harag (Fury)
Színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 134 perc, 2014

Rendező: David Ayer
Forgatókönyvíró: David Ayer
Zeneszerző: Steven Price
Operatőr: Roman Vasyanov
Producer: Bill Block, John Lesher, Ethan Smith
Vágó: Jay Cassidy, Dody Dorn
Szereplők: Brad Pitt (Wardaddy (Vén Róka), Logan Lerman (Norman Ellison (Harci gép), Jon Bernthal (Grady 'Coonass' Travis (Tuskó), Shia LaBeouf (Boyd 'Bible' Swan (Káplán), Michael Pena (Trini 'Gordo' Garcia)
Bemutató dátuma: 2014. október 23.

Forgalmazó: Freeman Film
Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott

 

nyomtat

Szerzők

-- Csiger Ádám --


További írások a rovatból

Interjú Csuja Lászlóval, a Virágvölgy és a Kilenc hónap háború rendezőjével, valamint a Szelíd egyik rendezőjével az egyediségről mint a nemzetközi siker titkáról
film

Csillagporos ábrándok Csillagporos ábrándok
Paul Thomas Anderson: Licorice Pizza
Fazekas Máté Bence: Kilakoltatás
film

A bús rádiós panaszai A bús rádiós panaszai
Mike Mills: C’mon C’mon – Az élet megy tovább

Más művészeti ágakról

Gondolatok Simon Márton költő, és iamyank felolvasó koncertje kapcsán
Vaktérkép
Bartis Attila Jávai kalandjairól mesélt
Interjú Pusker Júliával fordulópontokról, külföldi érvényesülésről, a klasszikus zenei előadóművészet minőségének alakulásáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés