bezár
 

art&design

2014. 11. 24.
Megvédeni – elzárni
PROTEKT: kiállítás a társadalom ellentmondásairól
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Stúdió Galériában futó PROTEKT igazán sűrű és koncentrált kiállítás, amely a bemutatott munkáknak köszönhetően meglehetősen mélyre ás a magyar társadalom problémáiban, így a néző rendkívül aktuális kérdésekkel konfrontálódik. Ugyan mindössze néhány munka van a térben, a néző élménye mégis teljes, hiszen a munkák komplexek és sokrétűek, a látogatót megállásra késztetik, szembesítik, elgondolkodtatják és remélhetőleg gondolkodását is jó irányba terelik.

A munkák a védelem hívó szó mentén szerveződnek, ezt a fogalmat sokféle szemszögből és igazán árnyaltan járják végig, így a befogadóban rengeteg kérdés merül fel már az első percekben. Mi az, amit meg kellene védenünk? Mitől és hogyan? Illetve miért épp azt? Miközben a nézőben megszületnek ezek a kérdések, felismeri azt is, hogy a védelem kérdése tulajdonképpen felveti a kizárással, az őrizettel, az egymástól való elszakítással kapcsolatos kérdéseket is. Erre a problémára reflektál többek között a tér közepére installált munka, Molnár Judit Lilla Játéktér című alkotása, mely egyszerre idéz fel egy járókát és egy kordonnal elzárt területet, így egyidejűleg szól a védelem és az elzárás jelenségéről. A gondoskodás jegyében felállított keret más kontextusban a korlátozás, a kirekesztés vagy az elkülönítés szimbólumává is válhat.

Molnár Judit Lilla: Játéktér

Szintén az egymástól való elszakítottságról beszél Borsos Lőrinc Zászló-sorozata, melynek darabjai, az egymásba ágyazott zászlók összeegyeztethetetlennek gondolt identitásokat képeznek le. A különböző közösségeket (magyarok, cigányok, LGBT csoportok) jelképező lobogók színei hol elhatárolódnak egymástól, hol pedig összefolynak. Borsos ezzel a megoldással jól érzékelteti, hogy a zászlókkal összekapcsolt identitások közötti határok talán nem is olyan élesek, és tényleg átjárhatóak lennének, ha az emberek szolidárisak volnának a másikkal szemben. Szintén a társadalmi megosztottságról és az egymás felé való nyitásról szól Borsos másik kiállított munkája is, a Kiáltó szó a pusztában, melyben négy hangfelvételen politikailag össze nem illő magyar párok szexuális érintkezésének neszeit halljuk. Itt nyilván nemcsak arról van szó, hogy a személyes vonzalom felül tudja írni az előre kódolt berögződéseket, hanem arról is, hogy az ideológiai beágyazottság és a politikai hovatartozás a magyar társadalomban önmeghatározó eszközzé vált.

Borsos Lőrinc: Zászló-sorozat

Horváth Csaba Árpád installációja, az Átalakuló emlékmű, burkoltan aktuálpolitikai kérdéseket is feszeget, a most folyó emlékezetpolitikai csatározásokra válaszol, ugyanakkor ennél mélyebb mondanivalót is hordoz magában, ami szintén összeegyeztethető a védelem fogalmával. Horváth a Döbrentei téren állt, majd felrobbantott Gömbös Gyula-márványszobor és a mai is látható, az eltávolítás emlékét őrző (ami Szücs György szerint önmagában is egy kulturális képtelenség, hiszen egy emlékmű szándékolt hiányára emlékeztet) kőlapból kiindulva hozta létre saját parafrázisát, s ezek egymás mellé állítva rámutatnak a megőrzés-áthagyományozás és a feledés-feledtetés problematikus voltára, illetve ez az installáció azt is világossá teszi, hogy a narratívák, az interpretációk nemcsak térben, hanem időben is meglehetősen változékonyak.

Horváth Csaba Árpád: Átalakuló emlékmű

A védelem kérdéskörét talán legizgalmasabban a Nemmivoltunk Crew installációja közelíti meg, amely szintén aktuális kérdésekre reflektál. A mű fő eleme Fekete György Aranykor című munkája, ami egy olyan üvegbura alatt helyezkedik el, amelybe csak egy-egy gumikesztyű segítségével nyúlhatunk be. A munkában nagyon jól megvalósul a védelem jelenségének kettőssége: a könyv értelmezhető egy védett műként, amit csak nagy óvatossággal lehet forgatni, illetve felfogható egy karanténba helyezett tárgyként is, amelyet izolálni kell, hogy ne okozzon veszélyt.

Nemmivoltunk Crew: Cím nélkül

Molnár Judit Játéktér című alkotása mellett találjuk a művész Silence-ét, amelyhez szintén kapcsolhatunk egy a jelenre is vonatkoztatható értelmezést. A Silence egyrészt reflektál a most zajló tankönyvmizériára, ugyanakkor általánosságban is felteszi azt a kérdést, hogy mennyire hasznosítható egyáltalán az iskolai tankönyvekből megszerezhető tudás a későbbiekben.

Molnár Judit: Silence
Remek művekkel találkozunk tehát ezen a kiállításon, melyek folyamatosan szembesítik a befogadót és arra kényszerítik őt, hogy reflektáljon saját kora problémáira, illetve, hogy igyekezzen elfogadóbban és nyitottabban közelíteni embertársai felé, mert csak ilyen formán lehet megszüntetni a társadalom jelenlegi szétforgácsoltságát.

A PROTEKT című kiállítás a budapesti Stúdió Galériában tekinthető meg 2014. december 6-ig.

Fotó: Csanaki Melinda

nyomtat

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

Gondolatok Vámos János Légvár című kiállításáról
art&design

Lak Róbert kiállításmegnyitójáról az ISBN könyv+galériában
art&design

Kis Présház, 2022. szeptember 18., 20 óra
Neked már megvan a heti Praedád?

Más művészeti ágakról

Sándor L. István: A Katona és kora. Az indulás irányai
Gerőcs Péter: Werkfilm, Kalligram, Budapest, 2022.
Ugrin Julianna és Vizkelety Márton: A döntés


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés