építészet
2008. 01. 21.
Casa Pentimento – Ecuador, Quito
Építész: Jose Maria Saez és David Barragán
Ha már egyszer kint dúl a hideg, ne érezze senki, hogy az építészet is fagyos, rideg. Igenis szeretnénk, ha melegséget hozna a beton, az üveg és a fém a téli latyakba. A világ túlsó felén, ahol most is öröm az élet, építészetet csinálnak. Olyan körülmények közt teszik le a nyomukat a világ építészeti tudatába, ami számunkra se idegen. Az első ház, amit megmutatunk: Dél-Amerikából, Ecuador fővárosából, Quitóból egy tehetséges építészcsapat háza.
Ecuador jelentése Egyenlítő. Az éghajlat az ország tengerpartján trópusi, a belsejében hegyvidéki. A párás meleg mindenképp jellemző szinte az egész területére. És a működő vulkánok. Az éghajlat legfőbb építészeti hatása: Ecuadorban igyekeznek jól szellőztethető házakat építeni.
Ez a ház ezt tudja, és a benne lakóknak békességet, nyugalmat ad belső kertjeivel, zártságával, ugyanakkor nyitottságával a természet felé. Nyitott a közeli Ilalo vulkán látványára, nyitott az ecuadori, meglehetősen párás, meleg klímára. Befogadja a természetet, befogadtatja magát a természettel, nem vetekszik vele, a részévé válik.
Az épület viszonylag kisméretű, előregyártott betonelemekből áll. Ezek az elemek ellátják az összes szükséges feladatot: szerkezeti falként működnek, tereket, kerteket határolnak el, a belsőben bútorként funkcionálnak, a kertben pedig kerítésként és növénytartóként.
A ház és a terv eredetiségét is maguk a betonelemek adják. Az ötlet, hogy egyforma betonhasábokból házat tervezzünk, sajátosnak tűnik, pedig nem új keletű. Téglából, kőből, egyéb falazó elemekből, sőt betonból is régóta alkalmazzuk már a módszert. A lényeg a leegyszerűsítésből fakad, az elemek látszanak, nincsenek elfedve, nincsenek darabolva, rendszert alkotnak, a ház alapelemét képezve minden méret az alapmodul többszöröse.
A szigorú rend, ahogy egymást követik az elemek, variálhatóságot, de rendszertelenséget is létrehoz ugyanakkor. A rendezettség és a rendezetlenség egységet alkot, a ház karakteres megjelenésű lesz tőle, mind külsejében, mind alaprajzi elrendezésében.
A kívülről zárt ház belülről nézve nyitott, beengedi a természetet. Az elemes, áttetsző falak kintről befelé nézve szűrőt képeznek, védőhálót a lakóknak, bentről nézve ablakot, nyitást jelentenek a Világra, beengedik a külső látványt, a természetet, a fényt, a levegőt. Mindez csak jól végiggondolt tervezői munka eredménye lehet.
A szigorú rendet csak a kertek törik meg, beékelődve a ház belsejébe. A térszervezés alárendelődik a kerteknek, a hol szűrőként, hol ablakként funkcionáló falak behozzák a fákat, a kertet a ház belsejébe.
Az épület anyaghasználatára is az egyszerűség a jellemző. Semmi felesleges cicoma, a beton felületek, a beton színe uralja a házat. A betonszürkét helyenként csak a használt faékek, -bútorok vöröses színe, a réz patinásodott zöldje és a bekúszó természet zöldje töri meg.
A ház beton lemezalapra készült, amit fekete pigmenttel színeztek, ez adja a padló színét, a betonelemeket betonvasakra fűzték, epoxigyantával ragasztották. A réseket helyenként, ahol a funkció megkívánta, vöröses fával, vagy áttetsző akrillal töltötték ki.
A szerkezet ellenáll a helyszínen gyakran előforduló földrengéseknek, azontúl alkalmazkodik a helyi klímához, a jellemzően magas hőmérsékletben elengedhetetlen a jó szellőzés, különösen fontos, hogy egy ház a levegő által jól átjárható legyen.
Kevés anyagfajta, egyszerű, világos, szellős épület. Egy ház: szigorú szabadság, érzékenység és kapcsolat a természettel. Saez és alkotótársai megtalálták az alkotóelemét annak a rendszernek, amely a víziójuk lényege, és abban a rendszerben tudták alkalmazni, amely a víziójuk alkotóeleme.
alaprajz
helyszínrajz.pdf
homlokzatok.pdf
National Architectural Design Award, XV Quito Architecture Biennale 2006
Tulajdonos: Desireé Marín
helye: La Morita, Tumbaco, Quito, Ecuador
építész: Jose María Sáez, David Barragán
képek: Raed Gindeya, Jose María Sáez
[a]http://www.arqsaez.com/[text]http://www.arqsaez.com/[/a]
Ez a ház ezt tudja, és a benne lakóknak békességet, nyugalmat ad belső kertjeivel, zártságával, ugyanakkor nyitottságával a természet felé. Nyitott a közeli Ilalo vulkán látványára, nyitott az ecuadori, meglehetősen párás, meleg klímára. Befogadja a természetet, befogadtatja magát a természettel, nem vetekszik vele, a részévé válik.
Az épület viszonylag kisméretű, előregyártott betonelemekből áll. Ezek az elemek ellátják az összes szükséges feladatot: szerkezeti falként működnek, tereket, kerteket határolnak el, a belsőben bútorként funkcionálnak, a kertben pedig kerítésként és növénytartóként.
A ház és a terv eredetiségét is maguk a betonelemek adják. Az ötlet, hogy egyforma betonhasábokból házat tervezzünk, sajátosnak tűnik, pedig nem új keletű. Téglából, kőből, egyéb falazó elemekből, sőt betonból is régóta alkalmazzuk már a módszert. A lényeg a leegyszerűsítésből fakad, az elemek látszanak, nincsenek elfedve, nincsenek darabolva, rendszert alkotnak, a ház alapelemét képezve minden méret az alapmodul többszöröse.
A szigorú rend, ahogy egymást követik az elemek, variálhatóságot, de rendszertelenséget is létrehoz ugyanakkor. A rendezettség és a rendezetlenség egységet alkot, a ház karakteres megjelenésű lesz tőle, mind külsejében, mind alaprajzi elrendezésében.
A kívülről zárt ház belülről nézve nyitott, beengedi a természetet. Az elemes, áttetsző falak kintről befelé nézve szűrőt képeznek, védőhálót a lakóknak, bentről nézve ablakot, nyitást jelentenek a Világra, beengedik a külső látványt, a természetet, a fényt, a levegőt. Mindez csak jól végiggondolt tervezői munka eredménye lehet.
A szigorú rendet csak a kertek törik meg, beékelődve a ház belsejébe. A térszervezés alárendelődik a kerteknek, a hol szűrőként, hol ablakként funkcionáló falak behozzák a fákat, a kertet a ház belsejébe.
Az épület anyaghasználatára is az egyszerűség a jellemző. Semmi felesleges cicoma, a beton felületek, a beton színe uralja a házat. A betonszürkét helyenként csak a használt faékek, -bútorok vöröses színe, a réz patinásodott zöldje és a bekúszó természet zöldje töri meg.
A ház beton lemezalapra készült, amit fekete pigmenttel színeztek, ez adja a padló színét, a betonelemeket betonvasakra fűzték, epoxigyantával ragasztották. A réseket helyenként, ahol a funkció megkívánta, vöröses fával, vagy áttetsző akrillal töltötték ki.
A szerkezet ellenáll a helyszínen gyakran előforduló földrengéseknek, azontúl alkalmazkodik a helyi klímához, a jellemzően magas hőmérsékletben elengedhetetlen a jó szellőzés, különösen fontos, hogy egy ház a levegő által jól átjárható legyen.
Kevés anyagfajta, egyszerű, világos, szellős épület. Egy ház: szigorú szabadság, érzékenység és kapcsolat a természettel. Saez és alkotótársai megtalálták az alkotóelemét annak a rendszernek, amely a víziójuk lényege, és abban a rendszerben tudták alkalmazni, amely a víziójuk alkotóeleme.
alaprajz
helyszínrajz.pdf
homlokzatok.pdf
National Architectural Design Award, XV Quito Architecture Biennale 2006
Tulajdonos: Desireé Marín
helye: La Morita, Tumbaco, Quito, Ecuador
építész: Jose María Sáez, David Barragán
képek: Raed Gindeya, Jose María Sáez
[a]http://www.arqsaez.com/[text]http://www.arqsaez.com/[/a]
További írások a rovatból
Cserépváraljai templomfelújítás és Micélium tudásköz-pont nyerte az idei Média Építészeti Díját
A végeredmény nem feltétlenül építészeti, hanem társadalmi kérdés is
Más művészeti ágakról
Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban