bezár
 

színház

2016. 02. 23.
Emberszag és emberség
Szép Ernő Emberszag című műve a Szkénében
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rácsodálkozni a világra, megmaradni gyereknek, harmincnak érezni magunkat hatvanévesen is. Bölcs nyugalommal elfogadni és kívülről szemlélni mindent, ami velünk történik, kinevetni a világot, néha megbotránkozni az élet kegyetlenségén, de azért minden körülmények között megpróbálni túlélni. Valami ilyesmiről szól a holokausztot is írói alapanyagnak tekintő vagy inkább az írást gyógyszerként alkalmazó Szép Ernő utolsó regénye, az Emberszag, amely mindössze három hét naplószerűen megírt krónikája. A Szkéné által bemutatott adaptáció témája és a narrátor gyermeki naivitása révén Kertész Imre jóval ismertebb és elismertebb Sortalanságára emlékeztet, csak itt egy sokat megélt felnőtt az elbeszélő. 

Bár nyugodt szívvel nevezhetjük az Emberszagot is fontos regénynek, egyáltalán nem evidens, hogy a színpadi műveket is szerző Szép Ernőnek éppen ebből a naplóregényéből szülessen színdarab. Túl azon, hogy egyedi hangvételű, zavarba ejtően könnyed, mégis mellbevágó a könyv, tulajdonképpen csak száraz tényeket sorol, hol névvel, hol név nélkül villant fel karaktereket, általában csak pillanatokra, és olyan hangon beszél a munkaszolgálatról, mintha csak egy különös osztálykirándulásra emlékezne vissza. Szikszai Rémusz darabválasztása tehát meglepő és merész vállalkozás. Segítségére van persze a pesti humor és a kegyetlen önirónia, ami a vészkorszak idején sem hagyta el a szerzőt.

Szkéné színház

Emberszag (fotó: Mészáros Csaba)

A költőt margitszigeti szállodai lakosztályából lakoltatják ki, és költöztetik először egy Thököly, majd egy Pozsonyi úti csillagos házba. Az első felvonás az összezárt zsidók mindennapjait mutatja be, a másodikban aztán felgyorsulnak az események: a férfiakat munkaszolgálatra hajtják, egy téglagyárban szállásolják el, és sáncot ásatnak velük. Ezt a történtet mesélik el a szereplők, néha úgy, mintha felmondanák könyvet, miközben a darab egésze csak illusztrációként szolgálna az irodalmi esthez. De azért van itt más is: Monori András megzenésítette a kabarészerzőként is ismert Szép Ernő verseit, az előadás a sanzonoknak, zenés-táncos betéteknek köszönhetően időnként harsány revübe csap át.

A konferanszié, a zsidó lányok és asszonyok, sőt a kegyetlenkedő nyilas katonák szerepeiben is a darab fáradhatatlan mindenesét, Simkó Katalint látjuk. Szép Ernőből viszont rögtön három is akad: Kovács Krisztián, Tóth József és Fodor Tamás a fiatal, a középkorú és az idős költőt alakítják. Nem egymást váltva, hanem egyszerre szerepelnek, egymással dialogizálva, az író belső monológját egymás közt felosztva. „Szép Ernő voltam.” „Szép Ernő vagyok.” „Szép Ernő leszek.” Elsőre érthetetlennek tűnik az egyetlen elbeszélő megháromszorozása, hacsak nem az volt a cél, hogy ne ugyanazt a narrátort hallgassuk két órán keresztül.

Emberszag (fotó: Mészáros Csaba)

Ha viszont jobban belegondolunk, létezik egy sokszínű, különböző személyiségjegyekkel rendelkező, önmagával is állandóan viaskodó énünk, és ezzel az énnel szemben léteznek ők, az összes többi, a mindenkori másik, aki lehet a szerelmünk vagy épp az ellenségünk. A három, egy időben jelenlévő Szép Ernő három különböző karakter: Kovács a lobbanékony, Tóth a higgadt, Fodor pedig a rezignált írót személyesíti meg. Rajtuk kívül az összes többi szereplő csak bábu, szó szerint: Németh Ilona készítette és a színészek mozgatják őket. Az elején ők alkotják a közönség első sorát, később pedig a csillagos házakba terelt, majd a munkaszolgálatra hurcolt zsidók tömegét.

A revü- és bábszínházjelleg, illetve az elbeszélő különféle arcai izgalmas megoldások, de mivel az alapműben ritkák a párbeszédek és a kidolgozott karakterek, a többnyire szöveghű előadás során is viszonylag kevés aktív szerep jut az amúgy végig jelenlévő báboknak. A darab ugyanakkor felvonultatja a regény emlékezetes villanásait: a zsidó származású író soha nem tekintett magára zsidóként; elrendelné, hogy kvázi közmunkában minden ember legyen egy évig zsidó; a tájat csodálva irigyli a fákat és a pillangókat, mivel nekik nem kell zsidónak lenni; el tudja hinni bárki, hogy a zsidók bosszút állnának a keresztényeken, akiket becsaphatnak, és akikből megtollasodhatnak?

Emberszag (fotó: Mészáros Csaba)

A zsidóviccek minden esetben ülnek, ellenpontozva a ritka kifakadásokat és a tragikumot. A költő eltűnődik, hogy még zsidó és zsidó között sincs egyetértés: a hitükből kitértek például haragszanak az izraelita felekezetűekre, mondván, hogy miattuk kell szenvedniük, mások pedig egyenesek zseninek tartják Hitlert. Ahogy a regényben, úgy a darabban is elhangzik, hogy az író nem akkor sajnálja a legjobban embertársait, amikor sírnak, hanem akkor, amikor gorombán viselkednek egymással. A három Szép Ernő végig elegáns öltönyben feszít, nem elnyűtt külsejük, sokkal inkább szavaik árulkodnak megalázottságukról.

Író és színész narratív kiszólásai megegyeznek: udvariasan megkérdezik, nem unjuk-e még a részletes beszámolót. Vannak pillanatok, amikor igen, és sokaknak abból is elegük van, hogy filmes és színházi alkotók folyton a holokauszt témájához nyúlnak vissza. Mivel azonban az előítéletek újratermelik magukat – gondoljunk csak a menekültkérdésre –, sajnos újra és újra elő kell venni ezeket a történeteket. Szép Ernő életszeretete és embersége átsüt a regényen, és ez érhető tetten a mindennel együtt figyelemreméltó darabban is. Az életszeretet és az emberség pedig nem lehet unalmas.

 

Szép Ernő: Emberszag

 

Játsszák:

Fodor Tamás

Kovács Krisztián

Simkó Katalin

Tóth József

 

Díszlettervező: Varga-Járó Ilona

Jelmeztervező: Kiss Julcsi

Bábtervező: Németh Ilona

Zeneszerző: Monori András

Koreográfus: Bodor Johanna

Koreográfus asszisztens: Hajdu Anita

Fény: Mervel Miklós

Hang: Molnár Péter

A rendező munkatársa: Gyulay Eszter

 

Rendező: Szikszai Rémusz

 

Bemutató: 2015. december 18.

Vádli Társulás - Füge Produkció – Szkéné 

 

Fotó: Mészáros Csaba

nyomtat

Szerzők

-- Szarka Károly --


További írások a rovatból

Desiré Central Station 2022 – No Filter
Sándor L. István: A Katona és kora. Az indulás irányai
451 Fahrenheit a Radnóti Színházban

Más művészeti ágakról

A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Sőrés Zsolt válaszol
Piros orr mesék - kötetbemutató


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés