bezár
 

irodalom

2016. 03. 21.
A magyar vidék szárnyasoltára
Darvasi László: Isten. Haza. Csal; novellák. Magvető, 2015. 259 oldal, 3290 Ft
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A magyar vidék szárnyasoltára Darvasi László novelláinak olvasása közben úgy érezzük, mintha középkori festmények között járnánk, ahol a témák ismétlődnek, és az egyes képek állandó párbeszédben állnak egymással, mert közös történetekre, hitre, szenvedélyre épülnek. Darvasi is azt kutatja, mely árnyalatok helyezik ezeket a történeteket új megvilágításba, milyen részlet vagy tárgy mond róluk a legtöbbet.  Új, három részre osztott novelláskötete úgy nyílik ki előttünk, mintha a magyar vidék szárnyasoltára lenne.

Az Isten. Haza. Csal történeteit is közös elemek kötik össze: a szereplőket élet és halál kérdései mozgatják. Nagyító alatt látunk egy egészen jelentéktelennek tűnő részletet vagy gesztust – például egy járókelő túl közel lép a ház tulajdonosához, vagy a bejárónő mozdulatai megmagyarázhatatlanul irritálják a munkaadóját, talán a sajátjára, vagy az anyjáéra emlékeztetik –, amely gyilkosságba torkollik. Egy zenekar balesetet szenved, és az egyedüli túlélő, a dobos, életének kockáztatása árán is továbbutazik a fellépés helyszínére, egy kísérleti bolondokházába, ahol – mint az igazgató előre figyelmeztette a zenekart – két bolond mindig elszökik az előadásról, azért, hogy basszanak egymással. Egy templom hívei, a pap prédikációja helyett, a templomot takarító lányra kezdenek figyelni, mintha az ő kezében lenne a megváltás kulcsa, egészen addig, míg a templom összeomlása után „magyarázni” nem kezd az embereknek, hogy mit csináljanak, mert ezt követően a hívek összeverik.

Ez a novelláskötet is – akárcsak Darvasi többi írása – a képzelőerő hatalmát élteti. A Zuhanás című novella meg is indokolja, miért: „képzelődni is csak ott lehet, ahol a szabadság tartja az ember szívét”. A Műfogsor című novellában szemléletes példát találunk rá, hogy mit jelent a kíváncsiság a magyar vidék – a legtöbb novella színhelye – számára: „végtére is a vidéket még ez tartja össze. Nem a föld, a kevéske pénz, a hatalom, a korrupció, hanem az érdeklődés kiapadhatatlan ereje”. Természetesen, ez utóbbi mondatot is, mint Darvasi szövegeit gyakran, átitatja a humor, az irónia. Mintha a képzelőerőre egész egyszerűen a túlélés miatt lenne szükségünk, mert abban a pillanatban, hogy megszűnik bennünk (a szereplőkben) a történetszövési kedv, véget ér az élet, ahogy a Mert mi nem vagyunk dánok című novellában, a termékbemutatón vásárló idős néniket is a banális tárgyakban lévő fantázia élteti.

A képzelőerő legalapvetőbb eszköze természetesen a nyelv. Már az első novella, a Virág című is azzal indít, hogy a világ legegyszerűbb dolgaira rámutat, és újra nevet ad nekik, ugyanakkor arra is utal, hogy a legfontosabb dolgokat / szavakat, folyton elfelejtjük, tehát az életünk a nyelvvel való folyamatos szembesülésként is értelmezhető. Illetve, egyfajta harcként, hogy ki merjük-e mondani, le merjük-e írni azt, ami igazán fontos. És mivel a nyelv mint egy háló sző át mindent, tudunk-e a mások (a szomszéd, a férj, a feleség, az apa, a gyerek) nyelvével mit kezdeni, el tudjuk-e azt fogadni, tudunk-e azzal együttélni. Egyes novellák szereplőiben az emberek saját magukról való tudása, a saját szövegeik keltenek félelmet, más novellákban meg épp a mások történeteit nem tudják elviselni, mint például a Papagáj címűben, ahol a madár ablakról ablakra repíti tovább a hallott neveket, mondatokat, míg egyszer aztán ki nem tekerik a nyakát.

De ha a szavainkat, történeteinket elfelejthetjük, mert nem merünk rájuk emlékezni, akkor mindent megkérdőjelezhetünk az életünkben, ahogy az Élmunka című novella idős férfija adja válaszként, arra a kérdésre, hogy ő kommunista-e: „Azt hiszed, ez vagy, vagy az vagy. Közben meg semmi se vagy.”

A novelláskötet egyes részei, az Isten., a Haza. és a  Csal., nem különülnek el élesen egymástól. A novellák tulajdonképpen mindhárom fogalomkör alá tartoz(hat)nak. Bár a pontok világosan elválasztják egymástól a három szót, azért az egybeolvasás lehetősége – már csak a nyelvi játék miatt / szintjén is – mégis felmerül. Ebben az esetben viszont a „csal” szónak egy pozitívabb értelmét hívjuk elő, vagyis nem a „megcsal”-ra hanem, a „hazacsal” hívás jelentésére fókuszálunk. Talán nem egészen véletlenül.

Darvasi legalább annyira mutat rá a novellákban kirajzolódó magyar vidék (tulajdonképpen az élet) szépségeire – legyen szó akár egy vörös pináról, vagy arról, hogyan szeret bele a hagyatékégető a mellrákban szenvedő nőbe –, amennyire nem fél feltárni egy ocsmány tett aljas vagy kisstílű indítékát, mert prózanyelvén az is olyannyira természetes része az életnek, mint a levegővétel. Ebben a világban, mondhatni, mindenki meztelen. A lényegről a ruhadarabok sem terelik el a figyelmet. Kivéve, ha pont egy ruhadarab (mint a kötet utolsó novellájában a prémes sapka) a lényeg.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kovács Rita --


További írások a rovatból

irodalom

Elveszett fiúk Elveszett fiúk
Ben Lerner: Az iskola Topekában - 21. Század Kiadó
irodalom

Puncsos válságregény Puncsos válságregény
Mucha Dorka: PUNCS, 21.Század Kiadó, 2019
irodalom

Happy Hump Day Happy Hump Day
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 5. nap

Más művészeti ágakról

színház

Shakespeare, amikor magyar és abszurd Shakespeare, amikor magyar és abszurd
Hamlear a Gyulai Várszínházban
Bakony Alexa: Tobi színei
színház

Ennél hangosabban nem lehet kiáltani Ennél hangosabban nem lehet kiáltani
A Mefisztó bemutatója az Átriumban
Badits Ákos: Űrpiknik


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés