art&design

A Fuga – Budapesti Építészeti Központban 2024. decemberében mutatták be  keresztes zoltán underdogimages című fotóalbumát. A kötetről Zalka Imre beszélgetett a fotográfussal, Czakó Zsolt grafikussal és Láng Orsolya költővel, az est pedig kiegészült Radnóti Róza zongorajátékával.

Bill Viola, a „videóművészet Rembrandtja” avagy a „hi-tech Caravaggio”-ként emlegetett  világhírű amerikai művész először szerepel önálló kiállítással Magyarországon. Művészetét drámai kompozíciók, érzelmektől lüktető levegő, erős fény-árnyékkezelés és spirituális töltet jellemzi.  A Csend című tárlat a városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben látható. 

Az egyik leggyakoribb reflex bármilyen jelenségben megfigyelt jellegzetességek (vélt vagy valós) közös tulajdonságaik alapján egy halmazba sorolása. Nem számít, hogy a halmaz már volt, vagy épp akkor keletkezett. A besorolhatóság megállapítása elégedettséggel tölti el a halmaz alkotóját (vagy felismerőjét, használóját), a besorolás gesztusa paradox módon azonban határt szab az alaposabb relációk felfedezésének, és gátolja a teljes érthetőséget. Pedig könnyű belátni, hogy a fogalmak halmazba (kategóriába) sorolásával azonnal több problémát generáltunk, mint amennyit megoldottunk a kategória megteremtésével. Ugyanis azonnal találhatunk olyan alkotóelemeket, amelyek beillesztése az adott halmazba nem egyértelmű, de a halmazból kizárása sem, tehát a besorolás szempontrendszere minden esetben bizonytalan vagy legalább is hiányos. Ezt felismerve a halmazból kizárt elem számára vagy újabb kategóriát szükséges kreálni, vagy meg lehet állapítani, hogy a kivétel erősíti a szabályt, ami nemcsak közhelyes, de valótlan is, ha a szabály maga tévedés. Vajon lehetséges-e a kategorizálás nélküli megértés?

Ez egy kocsmakiállítás, annak minden könnyedségével és felszabadító erejével. Egy kocsmakiállítást meg lehet nyitni két héttel azután is, hogy már kint vannak a képek. Egy kocsmakiállítás reggeltől estig látogatható, nem kell előzetes időpontot egyeztetni, nincs teremőr, aki ránk szólna, ha túl közel mennénk a képekhez.

Lugo Fotónaplója 1978-82 között készült, szinte minden nap. 40 db döntően A/4-es méretű füzet. Minden nap készített fotókat, amiket lenagyított, beragasztott, és megjegyzéssel, kommentárral látta el őket. Lugo a budapesti avantgárd és underground közeg mindennapjait örökítette meg, azt a szigetszerű létezést, amely önmaga életének is a kerete volt. Lugo életműve a korszak felbecsülhetetlen értékű művészeti dokumentuma.