art&design
2025. 06. 17.
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) három intézete - a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI), az Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) és a Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozó Zenetörténeti Múzeum - programjai közül is válogathatnak az érdeklődők a Múzeumok éjszakáján, szombaton.
2025. 06. 17.
A szecessziós plakátművészet, Czimra Gyula festőművész életműve, továbbá az Élőhely című tárlat is megismerhető a Múzeumok éjszakáján, szombaton a Magyar Nemzeti Galériában, ahol gyerekeknek és felnőtteknek szóló vezetett sétákat, rendhagyó tárlatvezetéseket és előadásokat is tartanak.
2025. 06. 04.
Május 22-én, a Nyitott Műhely falai között mutatták be Győrffy László új könyvét, a Poszthumán stratégiákat. A szerzővel Nemes Z. Márió író és esztéta ült össze beszélgetni a könyv oszlopos témáiról: álságos humanizmusról, határsértésről, csokitojásról, végső pusztulásról.
2025. 05. 24.
Idén is kétnapos programsorozattal várják a családokat a Gyermeknapon a Vasúttörténeti Parkban. Május 24-én és 25-én a szórakozás mellett kiemelt szerepet kap az egészség, a fenntarthatóság és a közlekedésbiztonság témája.
2025. 05. 21.
„Talán legszembetűnőbb, legállandóbb jele a költői alkatnak az örök figyelem, a lankadatlan, ugrásra kész éberség” – írja Pilinszky János 1947-es A mű születése című előadásában, amelyben azt is kifejti, hogy az ihlet fogalma helyett miért a figyelemé segíthet bennünket az alkotás folyamatának lélektani megértésében. Izgalmas, hogy a magyar irodalom egyik meghatározó költője, aki többször is meg akarta írni a saját figyelme történetét, a ’60-as években e célkitűzés jegyében a vizualitással is kísérletezett. Például filmet tervezett és streetfotókat készített, amelyek arról tanúskodnak, hogy előszeretettel nézett a fényképezőgépe keresőablakán keresztül az épített környezetre, érdeklődéssel fordult a magányos alakokhoz, valamint a köztereken zajló élet szakrális jelenetei felé. Bár az említett szöveg majdnem két évtizeddel azelőtt keletkezett, hogy Pilinszky fényképezni kezdett volna, nem indokolatlan felidézni a streetfotózás gyakorlatának és Vigh Levente Léptek nyomán című tárlatának kontextusában.
2025. 05. 16.
Közel 15 évnyi művészettörténeti tanulmány után is úgy gondolom, a szobrászat ideája minden művészetkedvelőnek elsőként a klasszikus kánon felől sejlik fel: az, ahogyan a fenséges, bármiféle kézjegy maradványa nélkül megmunkált márványszobrok, vagy a puhára csiszolt mészkövek megőrzik az irreális testideálokat, és ahogy szabad szemmel nem látható izomkötegeket hullámzanak sosem látott testmozdulatokban, de éppúgy eszembe jutnak a kísértetiesen szimmetrikus és lelketlen uralkodói büsztök is. Miközben azon ámulunk, hogy hogyan lehet ezekből a rideg anyagokból ilyen precizitást és líraiságot kikényszeríteni, romantizáljuk a megmunkálást és a mesterségbeli tudást, a megszelídítését és betörését ezeknek az anyagoknak, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy e matériák önmaguk organikus formájában is hordozói valami ősi és megzabolázhatatlan erőnek. A szobrászat nem csupán az anyag feletti uralom narratívája, hanem a természet energiáinak közvetítése is – legyen szó kőről, vasról vagy akár az emberiség hajnalán felfedezett első nagy találmányról: a tűzről.
2025. 05. 04.
Az absztrakt expresszionizmus és a tasizmus kimagasló alkotója volt az amerikai Jackson Pollock, az action painting, avagy a gesztusfestészet nagy mágusa. „Én nem festőállványon dolgozom. A vásznat a padlóra szegezem... a padlón könnyedebben mozgok. Közelebb lehetek a festményhez, így sokkal inkább a részének érzem magam, hiszen körbejárhatom, négy oldalról dolgozhatok rajta, szó szerint benne vagyok a képben" - vallotta művészetéről.
2025. 04. 29.
Társadalmunk nóvuma és közös nevezője a fogyasztás. Az eldobható élmények pillanatnyi megélése az élet minden területére belopózik, és ez alól a kreatív szféra sem kivétel. Gyakran olyan mennyiségben vesszük magunkhoz a kultúrát hogy nincs is nagyon más opciónk mint egy műalkotást gyorsan nyugtázni, lőni róla néhány fotót és átmozdulni a következőre; önmagában egy ártalmatlan praxis, de nem mentes az ideológiától. Valóban célszerű forgóajtóként felfogni a művészetet, melyben a trendek (algo)ritmikus hullámokban váltják egymást? Van-e egyáltalán választásunk?
2025. 04. 10.
A Makláry Galéria Kortárs festők kalandjai című sorozatának első kötete a világhírű művész, Reigl Judit életével és munkásságával ismerteti meg a gyerekeket.
2025. 04. 07.
A kortárs vizuális művészetben ritkán találkozunk olyan munkákkal, amelyek ilyen nyíltan és mégis kifinomultan performálják az önteremtés folyamatát. Vetlényi Alma kiállítása nem egyszerűen tárlat, hanem intim térré alakított vallomás. Olyan térinstalláció, amely nem magyaráz, hanem sokkal inkább arra invitál, hogy lépjünk be egy belső világba, ahol az emlékek, a természet és a személyes gyógyulás szövete újraszövődik.
