bezár
 

art&design

Kígyók és Létrák, avagy bűnök és erények
Kígyók és Létrák, avagy bűnök és erények
Molnár Judit Lilla képzőművész munkáiban kiemelt szerepet kap a játék, mint gyermekkori tevékenység, amely a felnőttkori problémák kifejező eszközévé válik. Legfrissebb, Kígyók és Létrák című kiállítása a 2024-es Esterházy Art Dating nyertes projektje, amelyen Török Krisztián Gábor kurátorral dolgozott együtt. Beszélgettünk az alkotási folyamatról, a játék metaforájának jelentőségéről, valamint a művészet és a társadalomtudományok összefonódásáról.
Csend-élet
Csend-élet
Képzőművészeti kiállítások megnyitásakor úgy próbálom leplezni zavaromat – hogy nem leplezem hozzá nem értésem, miszerint nem művészettörténészként, hanem filmesztétaként kaptam a megtisztelő felkérést Krajcsovics Évától és lányától, Zséger Oliviától.
A normák világán túl
A normák világán túl
Mi a norma? Mit jelent a normalitás? El tudjuk-e választani azt, amit normálisnak tekintünk attól, amit abnormálisnak, nem-rendjén valónak, természetellenesnek, netán őrültnek, betegesnek, patologikusnak tartunk?
Visszatérés a ködbe
Visszatérés a ködbe
Caspar David Friedrich a német festészet egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb alakja. A nagy romantikus festő születésének tavaly volt a 250. évfordulója, amit kiállítások sorozatával ünnepeltek szerte Németországban. A Goethe Institut Budapest és az FKSE 2024-ben nyílt pályázatot hirdetett magyar művészek számára ugyanezen alkalomból. A beérkezett művek közül a zsűri által legjobbaknak ítélteket mutatja be a Köddé vált jégtenger – Kortárs reflexiók Caspar David Friedrich művészetére című kiállítás, Bori Om, Csatlós Asztrid, Januskó Klaudia, Mákó Bori, Nagy Barbara és Szabó Kristóf (KristofLab) részvételével. A zsűri tagjai Miriam Bruns, a budapesti Goethe Intézet vezetője, Laura Förster, a Hamburger Kunsthalle művészettörténésze, és Zemlényi-Kovács Barnabás független kurátor voltak.
Valósággá vált utópia?
Valósággá vált utópia?
Elgondolkodtatott, hogy a közelmúltban négy művészeti alkotással kapcsolatban is a Paradicsom toposzával találkoztam. Mi az oka a többször újragondolt motívum vonzásának? Miért jelenik meg témaként újra és újra a művészeti közlésben? Vajon azért, mert az Édennel még mindig emlékeztetni tudjuk magunkat arra, hogy tudatos emberként képesek vagyunk másképpen élni? Vagy az emberiség sorsa végleg reménytelen, és ezért csábító a tudatlanság?
Teljesen a miénk
Teljesen a miénk
A designt előszeretettel fogyasztjuk, és csupán vonakodva értelmezzük: erre az állításra többszörös antitézisként zuhan a K11 Labor új kiállítása. Aki már beleolvasott a Hype&Hyper Magazin "Tárgyfétis" cím alatt futó cikksorozatába, annak ismerős lehet a téma: a kiállítás koncepciója egy történelmi és kulturális mélymerülést takar, amiben egy design-objektum teljes életpályája tárul elénk. Az ezúttal kiemelt tárgy eredete, technológiája, fogadtatása és végső sorsa mind terítékre kerül, és ezt a feltáró, inspirált kutatási módszert stílusosan egészíti ki az alany: a labor emeleti kiállítótermében nem más vár minket, mint a tervgazdaság fenyőfáján polipropilén csillagként tündöklő zacskós-tej-tartó.
Nem a művész beszél a természetről, hanem a természet szól belőle
Nem a művész beszél a természetről, hanem a természet szól belőle
Egy téma – hol erősebben, néhol rejtettebben – de végigkövette a Molnár Ani Galéria munkásságát a 2024-es évben, főként stand- és kiállítás-koncepciókban: mégpedig az organikus absztrakció, és az organikus művészet hangsúlyozása, mind témájában, anyagában vagy formavilágában.
Én is éltem – Szombathy Bálint performanszai
Én is éltem – Szombathy Bálint performanszai
„Nem lesz a költő, hanem születik.” – E klasszikus maxima érvényét vesztette. A 21. század skizoid művésze nem születik, hanem lesz: vér, könnyek és futurista-realista fantáziák árán. A 20. század művésze halott. A Ma szépségének és rútságának, jóságának és rosszaságának felmutatója már a jövő évezred embere. És nincs többé poeta doctus sem: tudós költő, aki gazdag kultúrtörténeti, elméleti, mesterségbeli tudással bír, és ennek megfelelő művészi gonddal dolgozik. A világot, ami jön, ami jelen van, csak olyan poéta énekelheti meg, aki nem csak poéta, olyan festő festheti meg, aki nem csak festő, olyan gondolkodó értheti meg, aki nem csak az elmélet embere. Egyedül a polifon érdeklődésű, multimediális alkotó marad életképes.
Ezek a képek jelek
Ezek a képek jelek
A Fuga – Budapesti Építészeti Központban 2024. decemberében mutatták be  keresztes zoltán underdogimages című fotóalbumát. A kötetről Zalka Imre beszélgetett a fotográfussal, Czakó Zsolt grafikussal és Láng Orsolya költővel, az est pedig kiegészült Radnóti Róza zongorajátékával.
A megfelelési kényszer ellenében
A megfelelési kényszer ellenében
A Borsos Lőrinc művészduó november 21-én tárlatvezetés keretében mutatta be legújabb egyéni kiállítását  az acb Galériában. 
19   20   21   22   23   24   25   26   27 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés