art&design
2024. 02. 16.
Papageorgiu Andrea festőművész számára a szín mindennél előbbre való. Emellett a figuralitás is nélkülözhetetlen szerepet kap munkásságában. Mindezekről meggyőződhettünk az alkotó Vendégségben az életnél című tárlatán.
2024. 01. 13.
Az animációs filmek vizsgálatakor többnyire a mozgatás stílusa a domináns elemzési szempont. Jobb esetben a műfaj és az élőszereplős filmek közti különbségtétel, így az animáció látszólagos vizuális és dramaturgiai szabadsága kerül fókuszba. Amikor a filmes szempontok egy az egyben nem érvényesíthetők, akkor finomhangolás helyett a műfajt gyakran mintegy „átpasszolják” a képzőművészet térfelére, kezdjenek vele a művészettörténészek, amit akarnak. Mindazonáltal léteznek hibrid vizsgálati és megfigyelési stratégiák, melyekkel megfoghatóvá válik az alkotók által gyakran intuícióvezérelt tervezési folyamat, ami az oktatásban vagy a különböző alkotói folyamatokkal kapcsolatban felmerülő interdiszciplináris művészeti gyakorlatban is hasznosítható.
2024. 01. 10.
Az ember utáni, emberen túli, vagy nem emberi valóságok elképzelésére irányuló kortárs művészeti és designspekulációk fantáziáit alapvetően a kortárs techno-kulturális tapasztalat disztópikus érzetei uralják. Annak ellenére is, hogy a poszthumanista filozófiai és esztétikai gondolkodásból ez a borús, gyakran éjszínre festett világhangoltság nem feltétlenül következik.
2024. 01. 08.
Huminilowicz Vanda festészetének szomatikus receptora a test egésze. Itt nem a tapintható anyagszerűségről van szó, és nem arról a fajta taktilis megismerésről, amit a felületek és a test kölcsönhatása jelent. Része ez is, hiszen elmélyült kapcsolata van a tapintással, ám abban inkább érző és tapasztaló testként van jelen, illetve egy másik élő szervezetet ismer meg általa.
2024. 01. 05.
Koleszár Stella egyike az újítani vágyó ifjú képzőművészeknek. 2023-ban elnyerte az Elle Az év fiatal tehetsége díjat, kollázsaival, festményeivel, üvegszobraival kiállításokat rendez, a street arton keresztül pedig be kívánja vonni a járókelőket a művészet aktív élvezetébe. Szeret a természetben lenni, hogy Budapest zsivalyán kívül tudhassa magát. Ezekről a témákról kérdeztük a Tetőtér első interjúsorozat első beszélgetésén. A sorozatnak kitűzött célja, hogy a tér-alkotó-alkotás hármas összefüggéseit és szubjektív megéléseit feltárja. Különböző művészeti ágakban munkálkodó egyéneket kívánunk megszólítani azzal kapcsolatban, hogy miként reflektálnak az őket körülvevő térre az alkotási folyamat során.
2023. 12. 13.
December 6-án nyílt meg Koleszár Stella Meg nem kapott virágok című kiállítása a Kis Présházban. Az irodalmi kávéház falain ezúttal színes kollázsok láthatók, a korábbi, ismertebbek mellé a fiatal művész legújabb alkotásaiból is többet beválogatott.
2023. 12. 04.
Nincs két ugyanolyan munkája, a család történetének feldolgozása elengedhetetlen, a nőkre éppúgy koncentrál, mint a férfiakra, és rengeteget bíz az időre. Esterházy Marcellel Domokos Ferenc beszélgetett.
2023. 11. 30.
Hosszabb ideig, január közepéig látható Sárkány Győző Létidő című életmű-kiállítása a szegedi Reök-palotában, a tárlat anyaga újabb alkotással, egy papír alapú plasztikával is bővült.
2023. 11. 27.
„Művészettörténészként a képek története érdekel” – írja honlapján Révész Emese, aki többek között az ELTE Művészettörténeti Tanszékének oktatója. Rengeteget tett és tesz azért, hogy az illusztrátorok és a gyerekkönyvek illusztrációi nagyobb figyelmet és elismerést kapjanak. A Budapesti Illusztrációs Fesztivált is ezért álmodta meg Herbszt Lászlóval közösen.
2023. 11. 25.
A terek és tájak, melyek megjelennek Hu-Yang Kamilla grafikáin, nyugtalanítóak. Zavarkeltő hatásuk egyik legfőbb forrása, hogy egyszerre ismerősek, könnyen beazonosíthatóak, mégis idegen benyomásokat keltenek.
