A textilművészetet sokáig az iparművészethez sorolták, amely ezáltal elkerülte a művészettörténeti kutatás figyelmét. Az elmúlt években több monográfia, valamint önálló és csoportos kiállítás is igyekezett rávilágítani a textil háttérbe szorult médiumára. A hatvanas években induló textilművészektől kezdődően úgy tekintettek a textilre, mint egy kísérletezésre alkalmas felületre, amely képes lehet a képzőművészeti műfajok megújítására. A hetvenes években felerősödött mozgalom a politikai perifériára szorulásának köszönhette önkifejezésének szabadságát. A kísérleti textil alkalmat ad a különféle médiumok és művészeti műfajok kreatív ötvözésére. Gyakran a képzőművészetre jellemző aktuális témákat ragad meg. Ebből kifolyólag megkívánja a magaskultúrába való integrációt, annak érdekében, hogy szerves részét képezhesse a művészi diskurzusnak, valamint a művészettörténeti kutatásnak. Az acb ResearchLab kutatásainak köszönhetően egyre több saját korában háttérbe szorult művész kapott szakmai figyelmet, amelynek köszönhetően több életmű is feldolgozásra került. A jelenlegi tárlat számos alkotót és alkotást vonultat fel önálló alkotói formaként tekintve a kísérleti textilművészetre.

Redők. Kiállítási látkép, acb Plus, fotó: Tóth Dávid. A művészek és az acb Galéria jóvoltából. 

A textil alapú matériára reflektálva a műveket a kiállítás címét adó redő fogalma szintén közös nevezőre hozza. A kiállításon látható válogatás több évtized alkotásaiból tevődik össze, a klasszikusok mellett kortárs művek is szerepelnek a kiállítótérben. A művek közti párbeszédek izgalmas játékát lehet megfigyelni a tárlaton, ahol többek között a textil mozgalomban részt nem vevő alkotók művei is képviselve vannak. A kísérleti textilművészet első generációjába tartozik Szilvitzky Margit, akinek több alkotása is ékesíti a teret. Belépve az acb Plusz kiállítóterébe azonnal megakad a szemünk egy közel kétméteres geometrikus objektumon. Szilvitzky Margit Térnégyzet című textil installációja a kiállítótér középpontjában foglal helyet, ezáltal a tárlat egyik legdominánsabb alkotása. A hangsúlyos elhelyezés nem véletlen, ugyanis a magyar textilművészet egyik klasszikusáról van szó, amely összefoglalja Szilvitzky Margit konceptuális művészetét. Ezen alkotás egyúttal a textilművek térbeli kiterjesztésével kísérletezik. A hajtogatott, középen üres négyzetalakú anyag letisztult formajátéka szűkülő ablakkeretként felbontja a térérzékelést. A hatvanas évek végén induló művésznő életművének kutatásában jelentős szerepet vállalt az acb ResearchLap, amely 2021-ben feldolgozta textilművészetét 1966-tól 1988-ig kiterjedően. Kutatásaik eredményét a Négyzet megtalálása című monográfiában publikáltak, majd az acb Attachmentben önálló kiállítást formájában szemléltették. Térnégyzet című alkotás Szilvitzky Margit egyik főműve, melyben az iparművészeti munkákból kiindulva eljutott az önálló textilképekig. Papírhajtogatásai a minimal art és a geometrikus absztrakció felé tett kalandozásait tükrözik. A természet formálódásának törvényeit vélte felismerni a hajtogatott vásznakban.  Kísérletezései végezetül a térben tekergő négyzetformában manifesztálódtak. 

Az acb Galéria egyik legfrissebb debutált művésze Gink Judit, aki a textil művészet második generációjába sorolható. Előszeretettel kísérletezett különféle médiumokkal, textilre nyomtatott anyagokkal. A Without Utopia című szerigráfiáján egy pixelesre felnagyított régi fotó látható megkétszerezve, amelyből bizonyos részletek ki takarásba vannak, felhívva ezzel a figyelmet a hiány érzetére. A médiumok keveredése központi szerepet játszik Ladik Katalin művészetében is, különösen az 1970-es években alkotott kollázsaiban. A nyomtatott női magazinok kivágott részleteinek felhasználásával újraértelmezett vizuális költészetet hozott létre az Ein den für című művében, amelyet egy hanganyag is megerősít. A kiegészítő audiovizuális tartalomban csacsogó női hangok gyors ritmusa hozza létre a koherenciát a látott és a halott tartalmak között. 

Redők. Kiállítási látkép, acb Plus, fotó: Tóth Dávid. A művészek és az acb Galéria jóvoltából. 

A kiállított művészek közül kettő alkotó munkássága kitűnik a többi közül, ugyanis nem a textil a szakterületük, ellenben foglalkoztatja őket ez az anyag, mint kísérleti matéria. Hopp-Halász Károly több médiumban is alkot. Munkásságában hangsúlyos a fotográfia, a festészet, a grafika, továbbá a performance, valamint az objektművészet. A Rész és egész VII. című kiállított műve a magasles sorozat egyik darabja, amely a geometrikus hajtogatás formaalakító hatását járja körül. Ugyancsak sokszínű alkotó Ficzek Ferenc, akinek a művészetét a fény-árnyék ellentétre épülő viszony, valamint a geometrikus és organikus formák váltakozása határozta meg. A ’80-as évekre már nem állt tőle távol a mozgókép kultúra sem, különösen az animáció műfaja érdekelte. Az acb Galériában három önálló kiállítást is szenteltek munkásságának, a legutóbbit 2022-ben Plasztikus vásznak címen. Médiumfüggetlen, kísérletező szemlélete a jelen tárlaton is érződik. Fekete vászon-triptichonja az anyagból kitörni vágyó forma feszített struktúráját ragadja meg. A legkülönfélébb anyagok köztük a fa, a gipsz, valamint a műanyag fólia harmonikus konstellációjával hozott létre egy koherens művet. Változatos anyaghasználata is tükrözi experimentális attitűdjét. 

Ficzek műve mellett foglal helyet Hübner Aranka pliszírozott vászna, a két alkotás a monokróm textil kiterjesztésének kísérletében kapcsolódik össze. Hübner Aranka selyemkísérleteivel a magyar neoavantgárd textilművészet meghatározó alkotója, aki Szilvitzky Margithoz hasonlóan a hatvanas években induló textilművészek első generációhoz tartozott. Monokróm textilreliefjei kimerevített fosszíliákká absztrahálódnak. Kiterjesztett kompozícióiban az organikus formák, körök és csigavonalak redőzéssel megtört vonalai, a lágy anyag és a merev struktúra kontrasztjának feszültségét keltik. Kiállított műve a Kövület I. is ezen a plasztikus disszonancián alapul. Hasonló esztétikai hozzáállás jelenik meg Keresztes Zsófia Ketrec III. című művén, amelyen az organikus formák állnak ellentétbe a rideg környezetükkel. A zárt, merev ketrecből szabadulni törekvő vörös csápok szinte kifolynak az őket körülölelő objektumból. A kitörni vágyó belső anyag problematikája párhuzamba hozható Ficzek Ferenc már említett plasztikus művével. Szintén változatos médiumokban alkot Ember Sári, akinek az életművében a textil mellett találkozhatunk kerámiával, fotográfiával, valamint papír kollázzsal. A térben elhelyezett monumentális selyemművéből egy stilizált arc köszön vissza a naplemente színeiben. Festett textilje hűen reprezentálja művészetének természetét, amelyben megkérdőjelezi a klasszikus műfajokat, köztük a portrét, amelyet jelen esetben egy kivágott szempár tükröz. Ember Sári számára szintén rendeztek összegző érvényű kiállítást az acb Galériában 2023-ban. 

A kiállított művészek közül az egyik legaktívabb művész Keresztes Zsófia, aki 2022-ben a Velencei Biennálén képviselte a magyar művészetet, nemzetközileg az egyik leginkább elismert és legtöbbet kiállító magyar művész. Korai művészetére jellemzőek a térbeli formátlan androgün alakok, jellegzetes formavilága és anyaghasználata teszi könnyen felismerhetővé műveit. Ugyancsak nemzetközi elismertségű Kuchta Klára. Monumentális szőtt műve megragadja a figyelmet a bejárat mellett. Szőtt alkotásait a szizált agavé növény rostjaiból sodort fonalak alkotják. Műveire a tér és a tömeg vizsgálata a jellemző. A művész, miután Genfbe költözött, nemzetközi elismerésre tett szert. A Pink composition című művének legközelebbi formai analógiája a női test intim részeit idézik. A textil térbeli megformálásának módja alkalmassá teszi ezen korai alkotását a feminista diskurzusra. A szintén térbeli textilművészetet képviselő Gecser Lujzának egy korai falképére láthatunk példát a kiállítótérben. A művésznő textil megújulás második generációjának tagja, munkássága a legradikálisabb experimentális tendenciákat tükrözi. A hazai tértextil klasszikusainak számos alkotása az ő kezei közül került ki. Munkásságának elején nagy hatással volt rá a népművészet, valamint a prekolumbián formavilág. Ebben az időszakban a hagyományos gobelin, valamint a csomózásos makramé technika foglalkoztatta. 

Az acb Galéria Redők című csoportos tárlata a textilmozgalom szellemiségét tükrözi. Több évtized kísérleti textilművészete sűrűsödik egy térbe, megragadva az autonóm matériaként értékelt anyagban rejlő experimentális lehetőségeket. Ezzel is megerősítve, hogy annak szerves részét kell képeznie a magyar művészettörténeti kutatásnak.

Redők. Kiállítási látkép, acb Plus, fotó: Tóth Dávid. A művészek és az acb Galéria jóvoltából. 

Morafková Laura írása az ELTE Kreatív írás kurzusa alkalmából jött létre, amelyet Lefor Petra tartott ebben a félévben. 

A kiállítás 2024. máj. 10. – jún. 14. között megtekinthető az acb Galériában.