art&design / kiállítás
2011. 03. 16.
Inch-blokkok, textilmontázsok, foltmozaikok: kulcsszavak a talán legkevésbé ismert textiltechnika, a quilt művészetének megértéséhez. Az angol nyelvterületről érkező (folt)varrás és anyag-kombináció elsősorban a 19. századtól kapott fontos szerepet a textilművészetben. Többet is megtudhatunk ennek a területnek a finomságairól az European Art Quilt Foundation által szervezett utazó tárlat óbudai Textilmúzeumbeli állomásán, ahol 39 textilkép kerül bemutatásra.
2011. 03. 09.
A müncheni Zsidó Múzeum érdekes felfedező útra invitálja látogatóját, s miközben a helyi zsidóság hagyományait fürkésszük, tetten érhetjük azt a szemléletváltást is, amely napjainkban átértelmezi a kollektív emlékezet intézményesült formáit.
2011. 03. 06.
Ahol az esztétika, a design és az innováció együttműködik. – A Moholy-Nagy László formatervezési és a Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjasok kiállításán a hazai fiatal designer szcéna centrumába nyerhetünk betekintést a korszerű formák és izgalmas megoldások által.
2011. 03. 01.
„Azért, mert az ember véges anyagok behatárolható összességéből épül fel, tapasztalatai meghatározható körön belül teljesednek ki, de nincs tisztában, és igazából nem is lehet fogalma a végtelenről, a megismerhetetlenről. Mégis mit tehetünk?” – teszi fel a kérdést Mulasics László nem csak a szavak, de a képiség szintjén is a megújult Várfok Galériában.
2011. 02. 25.
A Google művészeti projektje több szempontból is korszerű vállalkozás. Egyrészt a művészeti alkotások ilyen minőségű archiválására korábban még nem került sor, másrészt követni látszik azt az elgondolást, hogy az információ legyen mindenki számára elérhető, szabadon, anyagi kötöttségek nélkül. A Google Art Project mintegy 17 világhírű múzeum belső termeit és a kiállított alkotások digitális-valósághű mását tette virtuálisan elérhetővé.
2011. 02. 18.
Az 1700-as évek Párizsában járunk. XV. Lajos javában hancúrozik Madame Pompadourral, és nagyon sok más, gyönyörű, fiatal nővel. A festők mitológiai vagy történelmi jeleneteket festenek, illetve – jó pénzért – udvari személyeket, a lehető legmesterkéltebb pózokban. Itáliába mennek kötelező tanulmányútra, mert Hollandia nem dívik a franciák körében. Ekkor tűnik fel a színen meghökkentő csendéleteivel és zsánerképeivel Chardin, aki sutba vágja a francia tradíciókat: napokig rágódik a tárgyak megfelelő elrendezésén, fény és árnyék játékán. Esze ágában sincs elutazni Olaszországba, és úgy fest le egy épp a vadászatból hozott, fellógatott nyulat, hogy Diderotnak is torkán akad a szó.
2011. 02. 13.
Mese köz, Varázs utca, Napos út. Mintha a környék is a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre látogató Karim Rashid napfényes, varázslatos mesevilágához keresztelkedett volna. A köldöknéző minimalizmusra adott egyszemélyes, szivárványszínű és buborékszerű válasz serény fogalmazóját tucatnyi tárgya kísérte el Budapestre.
2011. 02. 07.
Az egyház és a politika összefonódása, vagyis a Krisztus nevében történő politizálás már régóta nem tűr határokat. Ezt sokan tudomásul vették, megszokták, elnézték. Művészi szabadsággal viszont lehet-e, kell-e határt sérteni? Milyen mértékben szólhat bele, szóljon bele egy művész a politikába? A döntést – ahogy azt egy három hónapos magzat élethez való jogának esetében – általában a társadalom hozza.
2011. 02. 05.
Mi alapján ismerünk rá a Hortobágyra? A „Pusztaperspetívák” tárlatcím azonnal figyelmeztet minket, hogy ennek meghatározása nem magától értetődő, hanem nagyon is helyzetfüggő dolog. Így inkább arra érdemes rákérdeznünk: Milyen képzeteink lehetnek róla?
2011. 02. 02.
Érdeklődéssel töltött el, mi minden férhet bele ebbe a közel két emberöltőnyi időbe. Mennyire változhat meg ez idő alatt egy ember szemléletmódja, művészi kifejezése? A sajátos képi kódok átíródhatnak-e a kor múlásával, avagy a lényegi momentumok azonosak maradnak?
