"Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel" – nyilatkozta egyszer Robert Capa, aki egész életében "közel volt". Közel képei tárgyához, közel a háború borzalmaihoz, a fájdalomhoz, közel a halálhoz. De közel volt a szép nőkhöz, a szerencsejátékokhoz, a kalandokhoz, az élet ütőerén tartotta ujjait. Kiváló fotóriporter volt, nagy tehetséggel megáldott, vérbeli újságíró, Hemingway és Steinbeck barátja, Ingrid Bergman kedvese. Művész volt, ember volt – játékos volt.

A keletet nyugattól elválasztó kulturális törésvonalak körvonalazása kimeríthetetlen diskurzusok tárháza. Két autonóm kultúra, másfajta világeszmével és filozófiával, eltérő művészeti tradíciókkal és kifejezési formákkal, különböző értékekkel és értelmezésekkel. Adódik a kérdés: létezhet-e átjárás köztük? Megérthetjük-e teljes egészében egy tőlünk idegen kultúra termékeit, művészeti alkotásait? A Lánchíd – egy kicsit másképp című kiállítás ehhez próbál segítséget adni, a hazánkban alig ismert koreai kortárs képzőművészet népszerűsítésével.

Kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött nyitott műterem nappal várták az érdeklődőket az Inventio Arts műteremprogramjában résztvevő művészek, valamint a szervezők, Baglyas Erika és Arató Balázs. Az első ízben megrendezett Inventio Open Studio jó hangulatú, kötetlen programja egyaránt nagy érdeklődésre tarthatott számot a szakma képviselői és a műélvező közönség részéről.

A pedofília messzemenően a legsúlyosabb bűn a társadalom szemében. Egy ártatlan gyermek molesztálása a poklot szabadítja rá az elkövetőre, nem ismerve tovább sem Istent, sem embert, sem törvényt. De mi van akkor, ha a vád hazugság, rágalom vagy pusztán gyermeki kitaláció? Mennyit ér egy felnőtt férfi szava egy négyéves kislányéval szemben? Thomas Vinterberg skandináv egyszerűséggel teszi fel a kérdést, hogy aztán egy komplex pszichodráma keretein belül találjon rá a lehetséges válaszokra.

A szoba a városi éjszaka beszűrődő fényeiben úszik, a falon Szűz Mária ikonja. A csendet időről időre az életet jelentő vastüdő működésének hangja töri meg. Mark O’Brien alszik, s azt álmodja, hogy egy nővel szeretkezik. Elsőre talán nincs is ebben semmi rendkívüli. Leszámítva, hogy a férfi hat éves korától kezdve nyaktól lefelé béna, s hogy még soha nem tapasztalta meg a testi gyönyöröket.

"A film az egyik leggyönyörűbb átverés a világon" – hangzik el a mondat Godard egyik szkeccsfilmjében, melyet egyben a rendező ars poetica-jaként is értelmezhetnénk. Azt a páratlanul zseniális, kiterjedt és igen összetett oeuvre-t, amit a rendező épít a filmtörténet számára, első alkalommal mutatkozik meg magyar szerzők műveiből összeállított tanulmánykötet formájában.

Naoko Ogigami legújabb filmjében – a vidáman csengő cím ellenére – komoly témát boncolgat, a magányról mesél. Civilizációnk sajátos rákfenéje, melyet jobban szeretünk leplezni, mint sem világgá kürtölni, egy különc fiatal lány történetén keresztül nyer sajátos kifejtést..

Hiánypótló kötettel lepi meg a Francia Új Hullám Kiadó a Nouvelle Vague kedvelőit. A könyv – mely a hangzatos Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása címet viseli – három alkalommal is bemutatásra kerül Budapesten.