gyerek / alkotás
2014. 09. 06.
„Írok történeteket is, amelyeket én illusztrálok. Meséim gyerekekről, felnőttekről, álombarátokról, rejtélyes tolvajokról és egyéb fontos dolgokról szólnak, de a legfontosabb minden mesében a valóra vált álom és a megálmodott valóság. A lényeg, hogy végül a kettő összeérjen." ‒ idézik egy helyütt Kalas Zsuzsát, akinek Álomutazó címmel megjelent, sorban a második könyvében e kettő: álom és valóság valóban összeér, sőt keveredik.
2014. 09. 06.
A legtöbb folytatás átka, hogy nemigen tud újat mutatni, inkább a már jól bevált elemeket fokozza. Itt például több a sárkány, nagyobb a hajóhad, sokkal látványosabb minden, ez azonban nem elég, mert a történet az elsőhöz képest kevesebbet nyújt. Pedig érezni, hogy ezt szánták a majdani trilógia „A Birodalom visszavágjának”, néha meglepően komollyá válik a sztori, de nem hagyják kibontakozni a drámát, elveszik a lényeg az akció- és látványorgiában.
2014. 08. 02.
Egy hónapig tart még a nyár, de van, akinek még csak eztán kezdődik a táborozás. Olvasás közben a kánikulától a betűk néha összefolynak, de ha táborozás előtt (vagy akár után) témába vágó könyvet szeretnénk a gyerek kezébe adni, Az új barátra bizton számíthatunk (már csak a sok vicces rajz miatt is).
2014. 07. 29.
Alma, bármennyire is furcsa, nem gyümölcs, hanem egy még meg nem született New York-i kislány, akinek magzatlétét a francia szerzőpáros kötetében az első pillanattól kezdve követhetjük nyomon.
2014. 07. 18.
Markus Zusak német és osztrák szülei a II. világháború után menekültek Ausztráliába. Az ő történeteik ihlették A könyvtolvajt. Konkrétan két meghatározó esemény, melyek aztán kicsit más formában a könyvbe is bekerültek: München bombázása és egy utcán elhajtott zsidónak kenyeret adó gyerek.
2014. 07. 13.
Szeptember 11. tragédiájával kapcsolatban már eddig is számos könyv és film látott napvilágot, többnyire a felnőtt közönséget célozva meg. De milyen tanulsággal szolgál az eset a következő generáció számára és hogyan lehet mindazt átadni az ő nyelvükön? Egyáltalán, mennyiben érint egy európai kisiskolást egy Amerikában történt esemény? Bernard Chambaz Nem én vagyok bin Laden! című mesekönyvével kísérletet tesz ezen tanulságok levonására egy, az általánostól eltérő nézőpontból közelítve meg a történteket, ám a megválaszolatlanul maradt kérdésekkel a szülőknek is hagy bőven házi feladatot.
2014. 07. 10.
Legalább két érvet biztosan tudok, amelyek miatt Finy Petra új gyerekregénye jó időben, jó helyen született meg. Egyrészt, miközben immár évtizedes tendenciaként mondhatjuk, hogy a fantasztikus könyvek világszerte reneszánszukat élik – mi több, megkockáztatom, hogy sosem látott sikerük van –, itthon, hazai szerzőtől továbbra sincs átütő sikerű regény e területen. Másrészt egyfajta disztópia a Kettő, ezt a műfajt pedig aligha kell bemutatni manapság.
2014. 07. 05.
Erwin Moser népszerű osztrák író, olyasvalaki, mint nálunk Marék Veronika. Betűszedőként kezdte a pályáját, és azért kezdett gyerekkönyveket írni, mert elégedetlen volt az akkori kínálattal. Első könyve 1980-ban jelent meg, amelyet később rengeteg másik követett. Műveit 19 nyelvre fordították le, számos gyermekirodalmi díjat kapott. A Manó Könyvek jóvoltából most már a magyar közönség is megismerkedhet Moser történeteivel.
2014. 06. 26.
Az apás mesékre valamiért mindig jobban odafigyelünk. Persze nem feltétlenül az adott történet miatt, hanem mert viszonylag kevés van belőlük, ahogyan igazán vicces, urambocsá’ ironikus hangú gyerekkönyvből sincs elég. Markus Majaluoma Apa!-könyvei viszont apásak is, viccesek is; a hazai olvasók nemrégiben vehették kezükbe a sorozat első darabját, amelyet a kolozsvári Koinónia adott ki.
2014. 06. 24.
A Földön fellelhető javak meglehetősen igazságtalanul oszlanak el, az emberek szomorúak és idegesek, de egy kis képzelőerővel és vidámsággal mindez feldobható. Na meg toleranciára, más kultúrák tiszteletére való neveléssel. David J. Smith ismeretterjesztő könyve az utóbbi, Tasnádi Emese mesekönyve az előbbi kategóriába tartozik.
