bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Varga Kende Lőrinc --

felhasználói adatlapja

Varga Kende Lőrinc által feltöltött cikkek:

Az ő lába, hát lóbálja!
Előfordulhat – és bizonyára nem egyszer elő is fordul, hogy az ember fia-lánya nem úgy tanul, nem úgy viselkedik, ahogyan mi, komoly felnőttek elvárnánk tőle. De vajon valóban célravezető az, amit a szüleinktől, nagyszüleinktől tanultunk: Hogy szépen köszönjünk a néniknek? Hogy mindent meg kell enni, akkor is, ha már nem kívánjuk? Hogy a kanapén semmiképpen sem szabad ugrálni, és a lábakat szigorúan tilos lóbálni? Dr. Varga Zoltán a gyereknevelés sokszor evidens megoldásairól és berögződéseiről mondja el sokéves pszichológusi tapasztalatai alapján gondolatait a Nehezen nevelhető felnőtt című könyvében.
Kié lesz a kisgömböc?
„Az Underground Kiadó a könyvnyomtatás YouTube-ja” – fogott meg a Pusztai Ilona rövidke kalandmeséjének utolsó oldalán szerényen meghúzódó kiírás. A honlapot felkeresve egészen meglepő ötletre bukkanunk: a kiadó csak szükség esetén ad ki könyvet, minden egyes megrendelés után. Persze nagy kérdés, hogy mennyire nyereséges a könyvkiadás ezen ritka formája, talán inkább egy igen nemes küldetésnek fogható fel.
Mai menü: Gyerkedli orrborkával
Egy kicsit esetlen, öreges-ráncos, szikár óriás álmokat fúj az alvó gyermekek szobájába. Ő a HABÓ – a Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás, akit egy éjjel véletlenül meglát egy álmatlanul nézelődő árva lány. Így indul Roald Dahl regényében két főhősünk nem mindennapi barátsága. Idén – a szerző születése 100. évfordulójának emlékére – újra a könyvesboltok polcára került a HABÓ és Szofi találkozásáról szóló meseregény, a mozikban pedig a könyv alapján készített film is.
Kuku szerint a világ
Napjaink gyermekirodalmában egyre inkább hangsúlyosabbá válnak azok a könyvek, amelyek kifejezetten a társadalmi különbségeinkre hívják fel a figyelmet, már az egészen fiatal korosztályt megcélozva, „kihasználva” a gyermekek őszinte nyitottságát. Ilyen művel mutatkozott be a gyermekirodalom porondján Loványi Eszter is. A Kuku és barátai című mese középpontjában az elfogadás és megértés foglalja el a központi szerepet, a történetet pedig az Esztert támogató hűséges segítőkutya szemszögéből ismerheti meg az olvasó. A szerzőt a mű születésének motiváló erőiről és körülményeiről, a téma fontosságáról kérdeztük.
Mesélj, mi volt ma?
Az elmúlt években egyre inkább felerősödik a gyermekirodalomban egy olyan, játékosan a mese köntösébe bújtatott törekvés, amely arra irányul, hogy a gyermeki nyelvezetet és őszinte gondolkodást középpontba helyezve az egymás iránti elfogadást, toleranciát erősítse, már egészen kis kortól kezdődően. Ebbe a tendenciába illeszthető például Boldizsár Ildikó könyve, Az elveszett madártoll is, amely kimondottan a gyermekjogokra épül, és hasonló irány fedezhető fel Mészöly Ágnes frissen megjelent kötetében is, amelyben az egyes naplóbejegyzések teljesen különféle életutakat tárnak az olvasó elé, a didaktikus hangvétel olykor izzadságszagú kialakulása nélkül.
Hej, Jancsika, Jancsika…
Három új szerző műveinek kapcsán indult beszélgetés Urfi Péter újságíró moderálásában az ifjúsági irodalom néhány kiemelkedő irányvonaláról. Míg Szakács Eszter A szelek tornya című könyve a fantasy világába kalauzolja az olvasót, addig Molnár T. Eszter egy kifejezetten szórakoztatást megcélzó naplóregénnyel jelentkezik, Stand up! – Egy majdnem normális család címmel. Nényei Pál pedig – a többi könyvtől eltérően – Az irodalom visszavágban inkább egy irodalmi tematikájú beszélgetést célzott meg. A könyvekből Enyedi Éva színész-dramaturg olvasott fel részleteket.
Disznóvágás á la Grimm
A Hely Antikváriumban bizony patakokban folyt a vér péntek este. Volt disznóvágás, amit ártatlannak tűnő gyerekek egymással játszottak, a disznót egy szerencsétlenül járt pajtással pótolva. Itt járt Kékszakáll is, aki vérben úszó, halott asszonyokat rejteget a frissen szerzett felesége elől a legutolsó szobácskában, a rengeteg gyémánt csillogó takarásában. Oroszlánon vágtázó királylánnyal is találkozhattunk, aki a testvérbátyja utáni kitartó kutatásban végül megtalálja a kulcsot.
Kicsiknek a gyermekjogokról
Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával új megközelítésbe helyezte az egészen kis korú gyermekek jogainak szemléltetését. Az egyedülállónak számító kezdeményezéshez, amely arra irányul, hogy a gyermekek maguk is ismerjék a jogaikat – a maguk nyelvén, a mese útján – Boldizsár Ildikó meseterapeutát, meseírót kérték fel. Az írónő tíz mesében ad közre a gyermekek alapvető jogait szemléltető helyzeteket. A könyvet Lackfi Margit illusztrációi díszítik.
„Young Adult” az irodalomban
Gyermek- és ifjúsági irodalmi sorozatok, tendenciák és kiadói technikák kerültek reflektorfénybe a több kiadó által is reprezentált pódiumbeszélgetésen. A külföldi írók műveinek kiadására fókuszáló előadáson Artner Szilvia Sisso, a Magyar Narancs újságírójának kiváló moderálásában Péczely Dóra (Tilos az Á), Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Móra), Illés Andrea (Scolar) és Csapody Kinga (Manó Könyvek) beszélgettek.
Nyárspolgárok, hitetlenek: megvagytok!
Ponyvaregény. A szerzőpáros által meghatározott, sejtelmesen tarantinós műfaj-megnevezés tökéletesen jellemzi és összefoglalja e könnyed irodalmi trip, eszeveszett agymenés mibenlétét. Két szerző improvizatív összjátéka, amelyben úgy adogatják egymásnak a tollat, mintha éppen csak egy vicces cigit tüdőznének mélyre egy izzasztóan meleg, nyári nap végén. Őrületes szatíra.
Összeköt és szétválaszt
A BBC tudósítója, Nick Thorpe felkerekedett, hogy a Duna-menti népekről hosszú évek során összegyűjtött elméleti és gyakorlati háttéranyagát egy térben és időben is hosszú utazás után a saját, nagy Duna-könyvében közreadja. Mert akinek akár egyetlen apró kapcsolódási pontja is akad a folyó menti népek egyikével, az egyszer óhatatlanul eljut a Duna hullámzó, csendes, égszínkék, sötét-zavaros vagy éppen letűnt civilizációk történelmi épületeit elnyelő vizéhez, hogy aztán rácsodálkozhasson, mint egy nagy gyermek.
Árnyalt mosolyok
Félünk a haláltól, amely a maga teljes bizonyosságával és mégis kiismerhetetlenségével önmagában is elgondolkodtató paradoxont alkot. Egy életen át tépelődünk ezen az ellentmondáson, és sokszor inkább kerüljük azokat a helyzeteket, ahol farkasszemet kellene nézni a közhellyé szelídített frázis dermesztő igazságával: A halál az élet része. Henrik körülbelül tizenhat éves. Henrik szerelmes Kjerstibe, a gyönyörű mosolyú osztálytársába. Henrik szeret mesélni Kjerstiről Simonnak, a fiatal nagybátyjának, aki rákbeteg. Henrik szembenéz a halál gondolatával.
Rohadt egy hétfő
Eve Ainsworth brit írónő most megjelent, debütáló regényében egy rendkívül kényes és érzékeny témát dolgoz fel: Kez és Jess történetén keresztül bepillantást nyerhetünk a sokszor egyszerűen kamaszos piszkálódásként félreértelmezett, ám valójában komoly sérelmekből, traumákból fakadó ellentétek hátterébe. Erős tartalom, dermesztően valóságos lélekrajzokkal.
Maradjunk barátok
Az ember életének érzelmileg legmozgalmasabb szakasza a kamaszkor.  Nehéz ezt az életszakaszt megélni, annyi bizonyos, írni róla pedig talán még nehezebb. Ezzel kísérletezik Tallér Edina folytatásos ifjúsági regényében, melyek kronologikus sorrendben a következő címet viselik: Most akkor járunk? és Holnaptól minden rendben.
A kaszás a barátod
Halloween a nyakunkon, s bár vannak, akik irtóznak az angolszász kultúrában nagy hagyományokkal bíró szellemkultusztól, akadnak azért szép számmal olyanok is, akik szívesen csinálnak magukból szellemet, hogy egy jól sikerült bulin kiengedjék a fáradt gőzt. Ottónak, a 11 éves kiskamasznak viszont megadatott az a képesség, hogy nem csak Halloween idején lát és hall szellemeket: a Retek utcai ódon házban nem csak ő és nagynénje, Sharon néni lelt otthonra, hanem egyéb lények is szívesen tartózkodnak a régi falak közt.
Óvakodj a KACSÁTÓL
Az illusztrációk sokszor csak amolyan kiegészítésként, egyfajta választható pluszként jelennek meg a könyvekben, hogy látványukban megtörjék a betűrengeteg monotonitását, s egy-egy pillanatra pihenésre bírják az olvasói mohóságot. Nos, Lakatos István képesregényében ennél lényegesen többről van szó: iszonyatos erejű és humorú történet robban ki az írás és illusztrálás eme nem mindennapi frigyéből.
Volt egyszer egy masiniszta
55 éve jelent meg Michael Ende első meseregénye, a Gombos Jim és Lukács, a masiniszta, mely az írót egy csapásra közkedveltté tette. A Kolibri Kiadó az eredeti német illusztrációkkal jelentette meg  nemrég a könyvet. 
Puncspancsos parázs, hasson a varázs!
A Kolibri Kiadó gondozásában Otfried Preußler után újabb nagy klasszikus német mesélő, Michael Ende gyermekregénye jelent meg, ördögien kacifántos címmel: A sátánármányos parázsvarázs-pokolikőr-puncspancs-lódítóbódítóka. A címénél már csak maga a történet megátalkodottabb.
Alföldi road movie
Négy átlagos fiatal megunja a szokványos tanév végi „szétcsapós” bulit, így taxiba vágódnak a gyors hazajutás reményében. Csukódik az ajtó, indul a motor, hangfoszlányok… --- Filmszakadás --- Vaksötétség. Hideg, nyirkos falak, kinek enyhébb, kinek durvább másnaposság. Semmi kétség, itt emberrablás történt. Varga Bálint egy ifjúsági könyvtől már-már nem várt lendületet és izgalmakat aktivizál Váltságdíj nélkül című krimijében.
Naplót írni menő
A szupermenők című könyv Szabó Marcija rendkívüli viszontagságos idők elé néz. Nem elég, hogy szülei hirtelen szétválásának fájdalmas tényét valahogy fel kell dolgoznia, de – annak következményeként – még az iskolaváltás kínjaival is meg kell birkóznia. Annak érekében, hogy Marci mindezeken a problémákon minél előbb túltehesse magát, naplóírásra adja fejét. Jó döntést hozott, ahogyan Mán-Várhegyi Réka is, aki ezt „publikálva” újabb humoros és szórakoztató művel gazdagította a műfajt.
Sötét titkok a könyvtárból
Az Európa Könyvkiadó idén egy izgalmas sorozatot indított útjára a fiatalabb könyvmolyok számára, Pax címmel. A sorozat első része, Åsa Larsson és Ingela Korsell A varázsbot című könyve izgalmas fantáziakalandra hívja ifjú olvasóit. A történet helyszíne Mariefred, Svédország egyik álmos, tengerparti kisvárosa.
Az írás filozófiája
A XXII. Könyvfesztivál alkalmából érkezett Budapestre Daniel Kehlmann, Németország egyik legnagyobb író-büszkesége, aki a regényeiben is oly jellegzetesen könnyed, intelligens humorával pillanatok alatt magával ragadja olvasóját. Könyveiben a komikum éppen olyan fontos szerepet kap, mint a mögötte húzódó mélyreható, filozófiai gondolatok. Ennek kapcsán beszélgettünk vele a siker titkáról, Jonathan Franzenről, humorról és a világ legnagyobb igazságtalanságáról.
Vészhelyzet
Nagy baj van: Anya elutazott. Bárhonnan is nézzük, biztosan mindenki tisztában van a helyzet súlyosságával. A frontot természetesen Apának kell tartania, és – mit ad isten? – a szokásos reggeli kukoricapehely beviteléhez bizony elfogyott tej. Ezt a „nem mindennapi” jelenetet járja körül Neil Gaiman a Szerencsére a tej című rövid könyvében, ami Skottie Young illusztrációival igazi telitalálat lett.
Fogunk ebihalat?
Nicolas, a francia kisfiú humoros kalandjai egy zseniális szerző, René Goscinny nevéhez fűződnek. A hatvanas évek elején megjelent elbeszéléseket Jean-Jacques Sempé néhány vonalas illusztrációi teszik még felejthetetlenebbé. Nemrég nálunk is újra leporolták a kis Nicolas történeteit, hogy ismét önfeledt derűt csaljanak az arcokra, legyen az gondtalan gyermeki vagy a felnőttség terhei alatt kissé már meggyűrődött szülői.
Ki az, ki kopog?
Bár Kristina Ohlsson neve a skandináv krimik kedvelőinek ismerősen csenghet, a könyvet kézben tartva valószínűleg nincs olyan ember, aki egyből ne valami sötét északi krimire asszociálna. Ám most egy kevésbé sötét, gyermekeknek szóló krimiről van szó, ami – eltekintve a gyermekeknek szánt felépítéstől, szóhasználattól – akár a felnőtteket is elszórakoztathatja.
Hulljon a férgese!
A sors keze ebben a tanévben láthatóan nem volt túl kegyes Katához és alapvetően az egész osztályhoz sem. A baj ott kezdődött, hogy lecserélték az osztálytermüket, ráadásul egykori fiatal, dinamikus és kedves osztályfőnökük helyett – aki „csalárd módon” gyorsan lelépett szülni – az iskola valószínűleg legrosszabb tanárát kapták meg. Mészöly Ágnes Darwin-játszma című regénye 2014 végén jelent meg a Móra Könyvkiadónál.
Küldetés teljesítve
Egy hűvösebb szeptemberi napon különös és titokzatos elitképző iskolába, a Különleges Tehetségek Ernest Rutherford Intézetébe tartanak a szerencsés diákok Budapest, illetve az ország minden pontjáról. Ezek közül a diákok közül kerülnek ki a regény kivételesen tehetséges, ugyanakkor mégis nagyon emberi hősei, akiknek szilárd elhatározásuk, hogy utánajárnak az iskolában zajló gyanús történéseknek. Szabó Tibor Benjámin modern kalandregénye a Manó könyvek kiadásában jelent meg idén ősszel E.P.I.C. Az első küldetés címmel.
Az emlékezet ereje - interjú Aleida Assmann-nal
Alapvetően befolyásolja életünket, hogy milyen emlékezéskultúrában növünk fel, mit tart a társadalmunk vagy a minket körülvevő közösség „emlékezetesnek”. A kulturális emlékezés és emlékezet mechanizmusáról kérdeztük Aleida Assmann professzorasszonyt, a szakterület nemzetközi hírű kutatóját. Assmann a Petőfi Irodalmi Múzeum Trauma - Holocaust - Literature című konferencia egyik előadójaként járt Budapesten.
Villanások a groteszk jövőből
A sztálini Szovjetunió társadalmi öröksége, posztszovjet államiság és erőszak, idősíkok összefonódása híresen kegyetlen diktátorok találkozásának tükrében. Többek között erről is beszélgetett Gecse Géza Vlagyimir Szorokinnal Tellúria című regényének bemutatóján, melyre az Aspektus és a Gondolat Kiadó közös szervezésében került sor.
Magány, szeretet, félelem
Vidáman huppant bele a régi ülőgarnitúrába Ausztria egyik legkiemelkedőbb írója, Thomas Glavinic, akit a Budapest Transzfer fesztivál keretében kérdezhettünk a Petőfi Irodalmi Múzeum egyik díszes saroktermében eddigi regényeiről, a művek karaktereiről és arról, mi (nem) érdekli az emberekben.
Szívbéli szárnyacskák és Tündérkerti kalandok
A „tündérkert” ebben az esetben a XI. kerületi Rogers Személyközpontú Óvodát és Általános Iskolát jelentette, ahol szeptember 27-én, szombaton, Menyhért Anna írónő és Dobos Orsolya alternatív pedagógiai szakértő beszélgettek szakemberekkel, valamint a Tündérkerti kalandok című mesekönyv szerzőjével, Ungvári Bélyácz Bettivel az örökbefogadásról, szülő-gyermek kapcsolatról, a gyermekben felvetődő kérdések helyes megválaszolásáról – a mindennapok harmonikus megéléséről.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés