irodalom
2024. 10. 28.
Szeptember 13-án este fél nyolckor mutatták be Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel című esszékötetét az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon a Táncszínház Kamaratermében, ahol Veiszer Alinda újságíró beszélgetett a szerzővel.
2024. 10. 26.
Budapesten járt Sofi Oksanen finn–észt író, hogy a magyar közönség előtt is bemutassa Ugyanaz a folyó címmel megjelent esszékötetét, amelyben az orosz–ukrán háború kontextusában gondolkodik a fegyverként használt nemi erőszakról, a női egyenjogúság csorbításáról, transzgenerációs traumákról és az ismétlődő mintázatok felfedezésének fontosságáról a putyini hadviselésben. A szerzővel Karafiáth Orsolya beszélgetett.
2024. 10. 24.
Október 10-én, csütörtök este 18 órakor mutatták be Szkárosi Endre A másik egy című kötetét a Margó Irodalmi Fesztivál Kamaratermében. Kerber Balázs, a kötet szerkesztője beszélgetett a szerző két közeli ismerősével, Kukorelly Endrével és Sőrés Zsolttal.
2024. 10. 23.
Október 8-án Szálinger Balázs kérdezte Juhász Tibor költő, író, szerkesztőt pályája kezdetéről, alakulásáról, az írás folyamatáról és Lyukóvölgyről a Dante Közösségi Alkotótérben.
2024. 10. 22.
Horváth Viktorral Mészáros Sándor beszélgetett az idén megjelent új regényéről. A Júdás-tervet a Nemzeti Táncszínházban, a Margó Irodalmi Fesztivál Kávézószínpadán mutatták be.
2024. 10. 22.
Az Őszi Margó utolsó napján mutatták be Falcsik Mari legújabb prózakötetét, amely a Helikon Kiadó 21 dal sorozatában jelent meg. A szerzővel Gerliczki András beszélgetett a kortárs zenei ízlést és hangzásvilágot alapjaiban meghatározó rocktörténeti legendákról, közkinccsé vált irodalmi szállóigékről, valamint a vers- és prózaírás különbségeiről.
2024. 10. 20.
Élő Csenge Enikő versei ugyanannyira személyesek, mint amennyire „istenesek”. Kissé paradox módon fogalmazva: az Apám országa úgy idéz meg egy költészeti hagyományt, hogy nem folytatja inherens módon, inkább kijátssza azt - Élő Csenge Enikő Apám országa című verseskötetéről Maros Márk írt kritikát.
2024. 10. 20.
Valójában az egész költemény és a juhászi inorganikus vitalizmus lényege is tetten érhető ebben a Halál-sorozatban: titokzatos, enigmatikus, visszahúzódó, mégis materiális értelemben formálódó, sokszorozódó. Horváth Márk Juhász Ferencről készülő monográfiájából négy részt közlünk, ennek negyedik, egyben utolsó részét olvashatják.
2024. 10. 17.
Miközben ezt írtam, a demilitarizált koreai határsáv hetvenéves múlt: sebhely egy valaha-volt ország testén. Sebhely a főhős combján, pedig előtte még egy egész élet áll. „Nem nevezném szolidaritásnak, ha az ember a távcső mögött sírdogál.” (29.) – Fehér Renátó kisesszéje.
2024. 10. 17.
Egy könyv már akkor bizonyos ígéreteket tesz, amikor először kézbe vesszük. A borító hátulján a kiemelt szöveg egy hanghordozó (diktafon?) visszahallgatását sejteti. Műfaja a belső címlapon egyértelműen jelölt: regény. A tagolása szokatlan, fejezetek helyett szólamokra oszlik, a tartalomjegyzék helyett partitúra olvasható. Mindezek jogosan határozzák meg olvasói elvárásaimat. - Vági János regényéről Borsai Szandra írt kritikát.
