bezár
 

irodalom / könyv

A családért mindent megtennél, ugye?
"A gyerekedért bármit megtennél, ugye?" – szúr szemet azonnal a könyv borítóján lévő mondat. Aztán kíváncsi leszel, elkezded olvasni, és nem tudod letenni – szó szerint képtelen vagy rá. Adott az alaphelyzet. Két házaspár találkozik egy amszterdami luxusétteremben, hogy gyermekeik jövőjéről döntsenek. Herman Koch hatodik regénye, A vacsora (Het diner, 2009) igazi ínyencfalat. A Hollandiában nagy hírnévnek örvendő szerzőnek ez a könyv hozta meg a nemzetközi sikert; eddig 21 nyelvre fordították le.
Miért lenne más, ha lehet boldog?
Nem akartam kutyát, eszembe se jutott. Megnéztünk a moziban egy filmet, volt benne kutya meg gyerek, akkor valahogy beugrott. Másnap indultam volna az Illatos útra, amikor megkérdezték otthon, ilyen sunyi pofával, hova megyek, pasi? Mondtam, csak körülnézni, és elétoltam egy könyvet, amit vagy fél éve rendeltem direkt neki, Die Jagdgebrauchshunde. Kicsit félgyerekek mellé egy ki tudja, miféle jószágot, inkább nézzünk körül a neten. Ellenvetés nélkül belemenni a játékba, el se tudtam képzelni, hogy ennyire sima ügy lesz.
Erős kritika, kevesebb sírás
Jonathan Franzen nevét itthon elsőként 2012-ben hallhattuk, amikor megjelent Javítások (The Corrections, 2001), majd az év végén a hatalmas sikert hozó Szabadság (Freedom, 2011) című műve az Európa Kiadó gondozásában. Az Erős rengés (Strong Motion, 1992) majdnem tíz évvel a Javítások előtt íródott, aminek nem feltétlenül kellene befolyásolnia az olvasót. Én azonban mégis végig úgy éreztem, ezúttal elmaradt a megváltás, amit a szerzőtől várunk.
Megélt emlékek
Borbély Szilárd első regénye összetett mű, amely a megjelenése óta eltelt rövid idő alatt máris számos értelmezést kapott. Nevezték szocioregénynek, életrajzi fikciónak, de beszélnek vele kapcsolatban a realitást poétikai eszközökkel feldolgozó, elemelt szövegről is. Két dolog azonban bizonyosnak látszik: nem könnyű regény, és nem hatás nélküli.
Magyar regény szlovákból
Pozsonyban a Palisády fölötti dombok utcáin ritkás a forgalom, mert ez villanegyed – olyasmi, mint Budapesten a Rózsadomb vagy a Hegyvidék. És amikor mégis jött szembe pár ember, és hallottam a beszédüket, mindig felkaptam a fejem az idegen nyelvre: jé, ez másik ország? Mászkálás közben mindenfélén gondolkodtam, kiestem az aktuális időből, és nem érzékeltem a külföldet – Rómában, Londonban ez elképzelhetetlen, de már Bécs sem engedett volna ilyen kilazulást –; máshogy kanyarodik a házfalon a borostyán, mások az emberek gesztusai, máshogy rozsdásodik a kerítés drótja, más a járdán a repedés.
Látszólag tökéletes
Jonathan Franzen Javítások című regényének egyik érdekessége, hogy néhány kritikus szerint már besorolható a 911 utáni szuburbán regény kategóriába, illetve hogy magában foglalja annak jellegzetes vonásait. Ez azért lehet meglepő, mert a könyv pontosan a 2001. szeptember 11-i tragédiák hetében jelent meg, és még így is – vagy pont ezért – hatalmas siker lett.
Tiltott menedékünk
Takács Zsuzsa kapcsán gyakran hallunk a szerző verseire jellemző tragikusságról. Maga a költő is nyilatkozta párszor: néha megijed attól, hogy a költemények világképe az olvasó számára esetleg túl komor, sorai nem szolgálnak vigasszal. Én azonban inkább a szenvedélyt, nem pedig a tragikumot hangsúlyoznám.
Érdektelen unikornisok legelészése a Katakrézis erdejében
Fenyvesi Orsolya első verseskötete vajon tényleg gyenge és érdektelen kötet? Vagy versei komolyak és összetettek? Hangja "modoros és mesterkélt"? Vagy titokzatos-talányos, fantáziadús?
Könnyed csajkönyvbe csomagolt útirajz
A borító szélére egy napbarnított, szuperkarcsú és dúskeblű hölgy furakodik, aki felhőtlenül élvezi a tenger és a nyaralás nyújtotta örömöket, a háttérben piramisok magasodnak, az ég kék, homogenitását csak néhány repkedő sirály töri meg – teljes az idill. A címlap alapján egy szimpla csajregényre számítunk, azonban Durica Katarina első könyve, a Szökés Egyiptomba némiképp árnyaltabb mint Vass Virág és Fejős Éva történetei.
Múltról s jelenről
Helyezze bár cselekményét egy nemzet történelmének legnehezebben megragadható időszakába, egy regény tétje akkor is az lesz, hogy mindezt plasztikusan ábrázolt szereplők sorsába illessze bele. Az egyéni sorsokon legyen a hangsúly, s ne a csupán utólag rekonstruálható politikatörténeti folyamatokon. Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye nem csupán ennek a kritériumnak felel meg, de közben ügyesen hozza játékba ismerős és idegen kettősségét is.
25   26   27   28   29   30   31   32   33 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés