bezár
 

irodalom / könyv

Tiltott menedékünk
Tiltott menedékünk
Takács Zsuzsa kapcsán gyakran hallunk a szerző verseire jellemző tragikusságról. Maga a költő is nyilatkozta párszor: néha megijed attól, hogy a költemények világképe az olvasó számára esetleg túl komor, sorai nem szolgálnak vigasszal. Én azonban inkább a szenvedélyt, nem pedig a tragikumot hangsúlyoznám.
Érdektelen unikornisok legelészése a Katakrézis erdejében
Érdektelen unikornisok legelészése a Katakrézis erdejében
Fenyvesi Orsolya első verseskötete vajon tényleg gyenge és érdektelen kötet? Vagy versei komolyak és összetettek? Hangja "modoros és mesterkélt"? Vagy titokzatos-talányos, fantáziadús?
Könnyed csajkönyvbe csomagolt útirajz
Könnyed csajkönyvbe csomagolt útirajz
A borító szélére egy napbarnított, szuperkarcsú és dúskeblű hölgy furakodik, aki felhőtlenül élvezi a tenger és a nyaralás nyújtotta örömöket, a háttérben piramisok magasodnak, az ég kék, homogenitását csak néhány repkedő sirály töri meg – teljes az idill. A címlap alapján egy szimpla csajregényre számítunk, azonban Durica Katarina első könyve, a Szökés Egyiptomba némiképp árnyaltabb mint Vass Virág és Fejős Éva történetei.
Múltról s jelenről
Múltról s jelenről
Helyezze bár cselekményét egy nemzet történelmének legnehezebben megragadható időszakába, egy regény tétje akkor is az lesz, hogy mindezt plasztikusan ábrázolt szereplők sorsába illessze bele. Az egyéni sorsokon legyen a hangsúly, s ne a csupán utólag rekonstruálható politikatörténeti folyamatokon. Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye nem csupán ennek a kritériumnak felel meg, de közben ügyesen hozza játékba ismerős és idegen kettősségét is.
A Másság felfedezése
A 18–19. század, valamint a 20. század elejének népszerű vásári mulatságok szórakozási formájáról, a freak show-ról keveset tudunk magyar nyelvterületen. Holott a "a kriplik, csodabogarak, szörnyszülöttek" világát bemutató, a testi másság megjelenítésére törekvő, tudományos-fantasztikus előadások nemzetközi szinten egyre népszerűbb kutatási témának számítanak.
A beavatás elbeszélése
Király Levente Égre írt könyvét olvasva felmerülhet bennünk a kérdés a szerző szándékának kettősségével kapcsolatban. Király Levente Így irtok én című könyvében bizonyította remek stílusimitációs képességét. Lehet, hogy egy ilyen népszerű regényforma jól sikerült imitációját olvassuk? Vagy tényleg hisz a szerző az ezotériában?
Budapest a gangról
Budapest a gangról
Az ötvenes-hatvanas évek Budapestjén játszódik Tóth Krisztina első regénye, az Akvárium. Színtelen, lecsupaszított világba kalauzol, fekete-fehér keramitkockás konyhákba, reménytelenül boldogtalan emberek közé.
Ady Endre bevonulása Brüsszelbe
A fiatal Térey kapcsán közhelynek számított, hogy ez a költészet valamilyen módon Ady Endrééhez kapcsolódik – ez a viszony kerül a Mollban újra a középpontba, természetesen egészen másképp, mint a ’90-es évek köteteiben. Ez utóbbiakban a saját egóját hatalmasra növesztő, "váteszi" Ady-figura újrateremtése állt a középpontban, és bár a huszonéves Térey a szó legtágabb értelmében nagyon is politikus verseket írt, "nemzeti sorskérdésekkel" nem foglalkozott. A Mollban ezzel szemben már nyoma sincs gőgnek, a politikum viszont nagyközösségekben, nemzetben és Európában gondolkodik.
Ez nem is olyan vicces
Ez nem is olyan vicces
Régóta megszokott dolog, hogy egykori sportolók önéletrajzi könyveket jelentetnek meg, ahogyan a magyar irodalom történetét akár csak felszínesen ismerő érdeklődő is tudhatja jól, mennyire gyakori téma íróinknál a sport, ezen belül is a labdarúgás. Mit kezdhetünk azonban egy olyan könyvvel, amit egy egykori sportoló és egyben egy többkötetes író írt saját tenisz-karrierjéről?
Minden esőcsepp/után/más-más csönd
Minden esőcsepp/után/más-más csönd
A hazai haikuolvasók bizonyára nagy örömmel fogadták a Más-más csönd című, Napkút Kiadónál tavaly megjelent bolgár haikuantológiát, amelybe 55 szerző 159 haikuját válogatták össze a szerkesztők.
25   26   27   28   29   30   31   32   33 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés