irodalom / könyv
2013. 12. 21.
Takács Zsuzsa kapcsán gyakran hallunk a szerző verseire jellemző tragikusságról. Maga a költő is nyilatkozta párszor: néha megijed attól, hogy a költemények világképe az olvasó számára esetleg túl komor, sorai nem szolgálnak vigasszal. Én azonban inkább a szenvedélyt, nem pedig a tragikumot hangsúlyoznám.
2013. 12. 17.
Fenyvesi Orsolya első verseskötete vajon tényleg gyenge és érdektelen kötet? Vagy versei komolyak és összetettek? Hangja "modoros és mesterkélt"? Vagy titokzatos-talányos, fantáziadús?
2013. 12. 10.
A borító szélére egy napbarnított, szuperkarcsú és dúskeblű hölgy furakodik, aki felhőtlenül élvezi a tenger és a nyaralás nyújtotta örömöket, a háttérben piramisok magasodnak, az ég kék, homogenitását csak néhány repkedő sirály töri meg – teljes az idill. A címlap alapján egy szimpla csajregényre számítunk, azonban Durica Katarina első könyve, a Szökés Egyiptomba némiképp árnyaltabb mint Vass Virág és Fejős Éva történetei.
2013. 12. 06.
Helyezze bár cselekményét egy nemzet történelmének legnehezebben megragadható időszakába, egy regény tétje akkor is az lesz, hogy mindezt plasztikusan ábrázolt szereplők sorsába illessze bele. Az egyéni sorsokon legyen a hangsúly, s ne a csupán utólag rekonstruálható politikatörténeti folyamatokon. Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye nem csupán ennek a kritériumnak felel meg, de közben ügyesen hozza játékba ismerős és idegen kettősségét is.
2013. 11. 25.
A 18–19. század, valamint a 20. század elejének népszerű vásári mulatságok szórakozási formájáról, a freak show-ról keveset tudunk magyar nyelvterületen. Holott a "a kriplik, csodabogarak, szörnyszülöttek" világát bemutató, a testi másság megjelenítésére törekvő, tudományos-fantasztikus előadások nemzetközi szinten egyre népszerűbb kutatási témának számítanak.
2013. 11. 24.
Király Levente Égre írt könyvét olvasva felmerülhet bennünk a kérdés a szerző szándékának kettősségével kapcsolatban. Király Levente Így irtok én című könyvében bizonyította remek stílusimitációs képességét. Lehet, hogy egy ilyen népszerű regényforma jól sikerült imitációját olvassuk? Vagy tényleg hisz a szerző az ezotériában?
2013. 10. 20.
Az ötvenes-hatvanas évek Budapestjén játszódik Tóth Krisztina első regénye, az Akvárium. Színtelen, lecsupaszított világba kalauzol, fekete-fehér keramitkockás konyhákba, reménytelenül boldogtalan emberek közé.
2013. 10. 08.
A fiatal Térey kapcsán közhelynek számított, hogy ez a költészet valamilyen módon Ady Endrééhez kapcsolódik – ez a viszony kerül a Mollban újra a középpontba, természetesen egészen másképp, mint a ’90-es évek köteteiben. Ez utóbbiakban a saját egóját hatalmasra növesztő, "váteszi" Ady-figura újrateremtése állt a középpontban, és bár a huszonéves Térey a szó legtágabb értelmében nagyon is politikus verseket írt, "nemzeti sorskérdésekkel" nem foglalkozott. A Mollban ezzel szemben már nyoma sincs gőgnek, a politikum viszont nagyközösségekben, nemzetben és Európában gondolkodik.
2013. 10. 06.
Régóta megszokott dolog, hogy egykori sportolók önéletrajzi könyveket jelentetnek meg, ahogyan a magyar irodalom történetét akár csak felszínesen ismerő érdeklődő is tudhatja jól, mennyire gyakori téma íróinknál a sport, ezen belül is a labdarúgás. Mit kezdhetünk azonban egy olyan könyvvel, amit egy egykori sportoló és egyben egy többkötetes író írt saját tenisz-karrierjéről?
2013. 10. 05.
A hazai haikuolvasók bizonyára nagy örömmel fogadták a Más-más csönd című, Napkút Kiadónál tavaly megjelent bolgár haikuantológiát, amelybe 55 szerző 159 haikuját válogatták össze a szerkesztők.
