bezár
 

Felhasználói adatlap

Pethő Anita portfólióját ide kattintva éred el.

Pethő Anita által feltöltött cikkek:

A humorista irodalomtörténete
Meglepően nehéz feladatnak tűnik paródiakötetről recenziót írni. Maradjunk vajon a felszínen és lelkendezzünk azon, hogy „jé, ez tényleg hasonlít”? Vagy kíséreljük meg inkább az alapjául szolgáló művektől függetleníteni? Ha Bödőcs Tibor Addig se iszik című könyve kapcsán ez utóbbi mellett döntünk, ne csodálkozzunk, ha egy idő után már nem a humoristát látjuk a szerzőben, hanem a szépírót és irodalomtörténészt.
Nem születik mindenki forradalmárnak
Ha csak egy könyvet adsz majd gyermekeid vagy unokáid kezébe arról, hogy milyen volt az ezredforduló utáni évtizedek Magyarországa, ez legyen az - mondhatnám kissé eltúlozva, a manapság népszerű netes szófordulattal élve Potozky László Égéstermék című regényéről. Bár a történet egy fiktív budapesti forradalomról szól, mégis minden oldalán ott lüktet a mai magyar valóság.  
Európa elfelejtette az embert
A Semmi és a Minden című regényeinek köszönhetően Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendő dán írónő, Janne Teller Macskaköröm című könyvének bemutatóját tartották az A38 Hajón. Az eseményen elhangzottak kapcsán ismét elgondolkozhattunk azon a döbbenetes tényen, hogy nem is olyan rég, tőlünk nem is olyan messze milyen brutális háború dúlt, s azon is, hogy ebből milyen tanulságok szűrhetők le 2017-ben. 
Kalandra fel! Olvass krimit!
Sötét titkokat felfedni, gonosz embereket leleplezni, hősnek lenni – ezeknek a kifejezéseknek hallatán nyilvánvalóan sok kiskamasz szeme csillan fel. Micsoda kaland! Az izgalmakat persze tanácsosabb inkább egy könyv olvasása során átélni, egy jó krimivel ugyanis próbára tehetjük saját nyomozói képességeinket. Akkor is, ha elősorban gyerekekről és gyerekeknek szól.  
Személyes biblioterápia
Talán többen  tudják, hogy az Aegon Művészeti Díj honlapján a díjazott és díjra jelölt művekről óravázlatok és más oktatási segédanyagok is találhatók, melyek támpontot nyújthatnak középiskolai tanároknak, ha e művek valamelyikét szeretnék az órán feldolgozni. Vasárnap délelőtt a Margó Fesztiválon egy ilyen vázlatot mutatott be Szakács Emília Németh Gábor Egy mormota nyara című regényéről.
Nem is annyira láthatatlanok
A middle grade, vagy kiskamasz korosztályt (nagyjából 9-12 évesek) gyakran tekintik láthatatlannak. Ők már nem képeskönyveket lapozgatnak, de még kicsik az ifjúsági regényekhez, már önállóan olvasnak, de még igénylik a szülők által elmondott meséket is. Hogyan és milyen könyvekkel lehet őket mégis elérni? A témáról a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron Ruff Orsolya beszélgetett kifejezetten e korosztálynak író szerzőkkel.
A fantasy felnőtté válása
Nikolaj Coster-Waldau (Jaime Lannister megformálója a Trónok harca című sorozatban) egyszer egy interjúban önironikusan felemlegette, hogy barátai lelkesen gratuláltak neki, mikor megtudták, hogy játszani fog egy HBO-produkcióban. Ám amikor kiderült, hogy egy sárkányos fantasyben kapott lehetőséget, egyszeriben sajnálkozva néztek rá. A sorozat azóta jócskán átformálta a műfajról korábban kialakult képet. A siker titkát boncolgatták a Prae tematikus Trónok harca száma szerzői a Margó Fesztivál zárónapján a Tilos az Á és a Prae szervezésében.     
Kihez fordulhatsz?
Rendhagyó workshopszerű irodalomórát szervezett a Tilos Á Könyvek két friss kiadványuk kapcsán az őszi Margó Fesztivál keretein belül. A Louise O'Neill Te kerested a bajt és Annalisa Strada Két rózsaszín csík  című regénye által felvetett - és az elmúlt  napokban igencsak aktuálissá vált - problémákról az élet különböző területeiről érkező szakemberek beszélgettek a diákokkal.   
Az élet írja a legjobb thrillereket?
Rakka-naplók. Szökés az Iszlám Államból címmel jelentette meg a 21. Század Kiadó egy 24 éves, Szamer álnéven író fiatal szír férfi feljegyzéseit a rémuralom alatt élő város mindennapjairól. A nemzetközi híreket figyelemmel kísérve nagyjából sejthetjük, hogy mire számíthatunk, ha kézbe vesszük a könyvet, és épp ez lesz a kiadvány legnagyobb tétje is: túl tud-e, egyáltalán túl akar-e lépni bármilyen módon az előzetes olvasói elvárásokon.   
A bölcs asszony folytatja krónikáját
A Magvető Kiadó Időmérték sorozatában jelent meg Turi Tímea harmadik, Anna visszafordul című verseskötete, méreteit tekintve tehát elfér egy nagyobb zsebben vagy akár egy női táskában. Sejthető, hogy utóbbiakban gyakrabban fog átmeneti otthonra lelni, s nem csupán azért, mert a férfiak "ha bármit el kell tenniük útközben,/megkérik a nőt, hogy / ugyan tegye be az övébe, ha már elhozta magával."   
Miért szép a vers?
A "régen minden jobb volt" és a "bezzeg a mi időnkben" életfilozófiját vallók körében élénken él az a tévképzet, hogy a mai fiatalok nem olvasnak, egyáltalán nem érdeklődnek a művészetek iránt. Valójában azonban rengeteg irodalomnépszerűsítő projekt sikere mutatja, hogy a felnövő generációknak is megvan az igénye az ilyen típusú élményre, csupán napjaink őrült információáradatában meg kell találni hozzájuk az utat. A Tilos az Á Könyvek egy klasszikus stratégiát választott: Szívlapát címmel megjelent antológiájukban 85 kortárs alkotó 150 versével kívánnak segíteni abban, hogy az érdeklődők merre is induljanak el a versek világában.
A háború színárnyalatai
Monica Hesse A kék kabátos lány című regénye 1943-ban, a németek által megszállt Hollandiában, egészen pontosan Amszterdamban játszódik, és rendkívül érzékenyen, a maga összetettségében képes ábrázolni, mit jelent egy ilyen helyzetben élni, és mit lehet - kinek-kinek a maga lehetőségei szerint - tenni.  
Mindenki nyárspolgár
A jelenkori viszonyokat ábrázoló szépirodalmi alkotások esetében logikus elvárás, hogy a szerző olyan közegről írjon, amiről saját, kézzelfogható, hús-vér tapasztalata van. Kötter Tamás IKEA, vasárnap címet viselő negyedik könyvében (egyben első regényében) újfent a belvárosi menő ügyvédi irodák alkalmazottjai világába kalauzol bennünket a könnyedség és kíméletlenség tőle megszokott speciális elegyével.    
A könyv soha nem megy ki a divatból
Az Ünnepi Könyvhét által a könyvekre irányuló nagyobb figyelem lehetőségét használta ki három kis kiadó, a 21. Század Kiadó, a Lettero és a Zazie, hogy közösen tartsanak egy bemutatkozó rendezvényt a Mozsár Kávézóban, melyen egyaránt szó esett már megjelent és megjelenés előtt álló kiadványaikról.  
Nincs kegyelem
Négyéves könyvtári és levéltári kutatásra épül Zoltán Gábor Orgia című könyve, amely a városmajori nyilasok részletesen dokumentált, valóban elkövetett rémtetteit mutatja be naturalisztikus igénnyel. A tavalyi év egyik legfontosabb kiadványa ugyanakkor regény is, egy szépirodalmi alkotás, jól működő saját belső szabályszerűségeivel és egy központi figurával, akinek sorsát végigkövethetjük.  
Belső igényesség kérdése
A képeket nézegetve leginkább az tűnt fel, hogy mennyire meghatározó eleme a budapesti városképnek a sárga villamos. Talán csak az élénk színe miatt - ami egy gyermekkönyv esetében cseppet sem utolsó szempont -, ám mintha a legtöbb esetben hangsúlyosabb lenne még az ikonikusnak tartott hidaknál is. A Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában rendezett kiállítás persze ennél jóval több tanulsággal is szolgált.
A jövő Nabokovjai és Dosztojevszkijei
17. alkalommal rendezték meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretein belül. A hagyománoknak megfelelően a hét folyamán különböző programokon részt vevő alkotókkal szombat kora délután egy közös - két részes - pódiumbeszélgetésen is találkozhattak az érdeklődők. Az első etapot Gács Anna, a másodikat Forgách András moderálta.   
Bátrabban beszélünk róla
Közismert a  mondás, hogy az élet nem lányregény. Az irodalmi alkotások e csoportjához sokan napjainkban is olyan jelzőket kapcsolnak, mint például felszínes, csacska vagy (túl) rózsaszín. A Tilos az Á Könyvek  programja a Kis Könyves Éjen (a független könyvesboltok éjszakáján) már a címében is ennek a szterotípiának adott egy fricskát. Három generáció három történetéről beszélgetett két íróval Berg Judittal és Marék Veronikával, valamint egy vloggerrel, Boór Andreával a szintén író Nényei Pál.    
Mert adakozni jó
Félmillió forinttal támogatják a József Attila Kör működését a Tilos az Á Könyvek kiadó tulajdonosai, hangzott el a 2017. április 19-én tartott sajtótájékoztatón a Gellért téri Pagony Könyvesboltban. Az eseményen részt vett Péczely Dóra, a kiadó főszerkesztője, Gaborják Ádám, a JAK elnöke, valamint Kemény Zsófi és Kukorelly Endre.  
Határátlépések nélkül nincs élet
Titokkönyvek - találta meg Deres Kornélia a három bemutatott verseskötetre leginkább jellemző közös mozzanatot a Jelenkor Kiadó költészet napi (elő)estjének legelején a Premier Kultcaféban. Aztán ahogyan telt az idő, haladt előre a program, az előzetesen egymástól nagyon távolinak sejtett alkotók, illetve alkotásaik (Peer Krisztián: 42, Schein Gábor: Üdvözlet a kontinens belsejéből, Tolnai Ottó: Nem könnyű) között újabb és újabb kapcsolódási pontokat lehetett felfedezni.      
Budapest, Budapest, te csodás!
Budapesten évek óta népszerűek a kulturális, illetve várostörténeti séták. Kötődjenek bármilyen eseményhez, szerveződjenek bármilyen téma mentén, egy mozzanat közös: a hétköznapok során nap mint nap látott, de közben mégis idegen épületek, szobrok, terek új fénytörésbe kerülnek, személyes ismerősökké válnak, a város pedig igazi otthonunkká lesz. Tittel Kinga Mesélő Budapestje is ehhez nyújt segítséget egy kamaszoknak szóló könyv formájában.   
Történetek a startvonalról
Intim kapcsolatba kerülni egy másik emberrel a világon talán a legvágyottabb, de egyben a legfélelmetesebb dolog. Az első lépések esetlenségét, bizonytalanságát senki sem ugorhatja át, úgy is szokták mondani, hogy bizony ezt is tanulni kell. A Menő Könyvek által megjelentetett Az első  című antológiában tizennégy történetet olvashatunk erről a mindenki számára meghatározó élményről.  
Az állatok nyelvén sem könnyebb
Bevett írói módszer, hogy a traumatikus, nehezen feldolgozható, "elbeszélhetetlen" témákat szokatlan nézőpontból igyekeznek az alkotók megközelíteni. Selyem Zsuzsa is erre tesz kísérletet Moszkvában esik című regényében, melyben az elbeszélők között felbukkan többek között egy macska, egy ágyi poloska, egy feketerigó, sőt még egy hemlokfenyő is.   
Mindenki menekül
Egyszerű alapötletre épít Szabó Borbála Nincsenapám, seanyám című regénye: vegyünk egy már-már elcsépelt frázist, nevezetesen, hogy a művészet, ezen belül is az irodalom menekülést is jelenthet a hétköznapok gondjai elől, és a menekülés mozzanatát értsük szó szerint. Irodalomtörténetünk két igencsak népszerű figurája azonban nemcsak a főhős szorult helyzetén segít, de fontos leckét adnak neki az emberi természet árnyoldalairól is. 
Az élet legfontosabb fűszere
A modern királykisszonyok már nem hisznek a mesékben. Még azokban sem, melyeknek ők maguk a főszereplői. Inkább főzőcskéznek, kertészkednek, gondját viselik édesapjuknak, minthogy a fehér lovon érkező szőke hercegre várnának. A végzetüket (azaz a boldogságukat) azonban ők sem kerülhetik el. 
Az ember, aki nyugati akart lenni
Közép-európaiként soha nem menekülhetsz a szorongásaidtól és a kisebbségi komplexusodtól. Még akkor sem, ha Jaguart vezetsz, vagy az örökpanorámás penthouse-odban a legmodernebb digitális wc-illatosító berendezést szerelteted be. A nyugat-európai identitás megélhetése utáni örök sóvárgás az alapja Fabricius Gábor Más bolygó  című regényének is, hiszen a főhős folyton ezen túráztatja magát, miközben a Föld lelassult forgása következtében megváltozott világban azt próbálja kideríteni, kicsoda is ő valójában. 
Mindenről a Margit körút tehetett
Rendhagyó helyszínen, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) Addiktológiai osztályán mutatták be Gerlóczy Márton legújabb, Elvonókúra című regényét. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent könyv egy kéthónapos thaiföldi utazásról szól, melyen az elbeszélő útitársa egy alkoholista pincér. 
A kérdőjel (legyen) maga a kommunikáció
"...kézifékes fordulást is tud..." címmel rendezett konferenciát az elmúlt két év magyar gyerekkönyveiről a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoportja (GYIIK) a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) szakmai támogatásával 2016. november 11-én. Az alábbiakban a délutáni két ifjúsági irodalmi szekció három előadásáról lesz részletesebben szó.  
Csak a felszínt kapargatja
Tisztára meg van őrülve mindenki! Hányszor, de hányszor hagyja el ez a felkiáltás a szánkat, ha esténként családtagjaink körében megpróbáljuk a napi tapasztalatokat, a bennünket ért ingereket feldogozni. Csupa ideges, ingerült élethelyzet a hivatalos ügyintézés során, a tömegközelekedési eszközökön zötykölődve, vagy épp a mindennapos bevásárlást intézve. Hidas Judit Seb című regénye sem ígér mást, a szereplői viselkedéséből ugyanez a pattanásig feszült helyzet, azaz egy össztársadalmi kórkép köszön vissza. 
Kísérlet egy beszédmód megteremtésére
Meglehetősen paradox a novella műfajának megítélése napjainkban. Bár rohanó világunkhoz jobban illene ez az elbeszéléstípus, mégis jogosan hangzik a kérdés: ki olvas manapság novellákat? A probléma felvetődött az Y-generáció sorozat új évadának első beszélgetésén is. A Fiatal Írók Szövetsége és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezvényének résztvevői Fenyő D. György, Mészáros Márton és Szekeres Nikoletta voltak.   
Mesével a fény felé
Ma Magyarországon 23 000 gyermek él gyermekvédelmi gondoskodásban, ők nem ritkán már csecsemőkorban többszörösen hátrányos helyzetbe kerülnek. Számukra próbál reményt adni a Meseközpont Alapítvány, melynek önkéntes mesélői történeteikkel próbálják pótolni mindazt, amiben ezek a gyermekek talán a leginkább hiányt szenvednek: az érintést, az odafigyelést, a bizalmat. Az alapítvány központjában rendezett kerekasztal-beszélgetésen nem csak a célkitűzésekről, de egy különleges, az adventi időszakban különösen aktuális kiadványról is szó esett.  
A hőst helyzetbe kell hozni
Mennyiben más ifjúsági regények hőseit megalkotni, mint az elsősorban felnőtteknek szánt történetek szereplőit? Vagy a kamaszoknak szánt, kamaszokról szóló elbeszélések szereplői is ugyanolyanok, hol szófogadóak, hol makacs, saját útjukat járni vágyók, mint más kitalált figurák? Az őszi Margó Fesztivál zárónapján, vasárnap délután három szerző műhelytitkaiba kaphattunk bepillantást. Kalapos Évával, Kemény Zsófival és Molnár T. Eszterrel Ruff Orsolya beszélgetett.   
Mint egy érzelmi hullámvasút
Ha egy ételfajtával kellene jellemezni Fiala Borcsa Szerinted? című könyvét, akkor egyértelműen csak az almás pite jöhet szóba. A szokatlan megoldásokkal játszó kiadványba a készítők ugyan süteményt nem, de egy "időkapszulát" elrejtettek, amelynek felnyitási módjáról is tájékozódhattak az érdeklődők a Hadik kávéházban tartott könyvbemutatón. 
A tanárok keze is meg van kötve
Végül kiderül, hogy minden gyerek - még a legmenőbbek  is - sérült valamiképpen, és hogy a tanárok egyáltalán nem ismerik őket - zárja rövid könyvismertetőjét a moderátor, Győri Hanna a Gellért téri Pagony könyvesboltban rendezett beszélgetésen. Az apropó Wéber Anikó Az osztály vesztese című könyvének megjelenése, a beszélgetőtársak pedig Szél Dávid, iskolapszichológus, az Apapara című könyv szerzője és Törley Kata pedagógus, a Tanítanék Mozgalom egik vezetője.    
Ne hagyd magad, Virág!
Vannak ilyen hetek, hónapok az életben, mikor minden baj összejön. Az öcsédet megverik, a nővéred rossz társaságba keveredik, apád egyik kliense kiírtja fél családját. És akkor még a legjobb barátnőd is meghülyül, és arról kezd hadoválni, hogy az osztálytársaid szerint meg kellene változnod, mert túl furán éled az életedet. Mit tehet egy ilyen helyzetben egy tizenöt éves gimnazistalány? És vajon mit tesz Molnár T. Eszter Stand-up! című regényének főhőse, Bakos Virág?  
Életképek Simonország történelméből
Ment-e a világ előbbre az elmúlt bő egy évszázadban? Igaza volt-e azoknak a nemzedékeknek, melyek úgy fogták fel: nekünk most ugyan rossz, de életünk célja, hogy a gyerekeinknek már jobb legyen? Vagy ugyanazokat a köröket futjuk itt Közép-(Kelet-)Európában száz-százötven éve? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ Nagy Gergely Simon és Simon című regénye.  
El kell végezni a gyászmunkát
A hiány felmérése címmel Esterházy-emlékülést tartott az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete és a Magvető Kiadó 2016. július 29-én az ELTE BTK kampuszán található Gólyavárban. Az esemény egy tudományos konferencia formai keretein belül adott lehetőséget arra, hogy a felkért előadók (tudósok, művészek) személyes hangvételű előadásaikkal emlékezzenek a július közepén elhunyt íróra.  
Hashtag: #kádárahibás
Másfél évtizedet volt kénytelen várni mind a szűk szakmai, mind a szélesebb olvasóközönség, hogy a nagysikerű A nyugalom után egy újabb Bartis-regényt vehessen kézbe. A 2015 őszén megjelent A vége címet viselő könyvet ráadásul terjedelme (600 oldal) is könnyen arra predesztinálja, hogy - Spiró György egykori mondását megidézve - úgy kezdjük el olvasni: no, hát ez alatt aztán tényleg beszakad majd az asztal!
Alternatív múltak nyomvonalán haladva
Ki emlékszik még azokra a régi nagy rádiókra a világító zöld gombbal és a sok-sok városnévvel az előlapon? Nagy Gergely például igen, hiszen a Kalligram kiadónál frissen megjelent Simon és Simon című könyvéhez saját elmondása alapján ez adta az ötletet. A Széll Kálmán tér felett, az egykori főposta oldalán található PostBistróban tartott könyvbemutatón a szerzővel Mészáros Sándor, a kiadó főszerkesztője beszélgetett. 
Túl erős az üzenet
Felnőttként hajlamosak vagyunk határozott éles vonalat húzni a valóságban és az internetes világban történtek közt, sőt az utóbbi jelentőségét gyakran el is bagatellizálni. A kamaszok, az úgynevezett digitális bennszülöttek számára azonban a kettő egyforma fontossággal bír. Többek között erről is szó esett az Y-generáció sorozat legutóbbi beszélgetésén, melynek témája Kalapos Éva Massza című regénye volt. A beszélgetés a szezon során megismert kvartett: Szekeres Nikoletta, Fenyő D. György, Mészáros Márton és Totth Benedek részvételével zajlott. 
Példázat a felnőtté vált városkáról
Nádas Péter Az élet sója című kötete egy éven át írt, havi rendszerességgel közölt tárcák gyűjteménye. Témájuk révén már első megjelenési formájukban is szoros egységet képeztek, könyvbe rendezetten, egy lendületből olvasva azonban még inkább kirajzolódik egy szépen ívelő,  már-már regényszerű történet. A kérdés csupán annyi, hogy ki vagy mi valójában ennek a történetnek a főszereplője? 
Élni és élni hagyni
Menni vagy maradni? Emlékezni vagy felejteni? Kérdések, melyek valamilyen formában közép-európai életünk mindennapi részévé váltak. Nincs ez másként Uglješa Šajtinac Szerény ajándékok című regényének egymással levelező szerb testvérpárjával sem, még akkor sem, ha egészen biztosan akadnak olyanok, akik szívesen ellenkeznek azzal, hogy ezt a két, Bánátban felnőtt fiatal férfit bárki is (közép-)európainak tekintse. A Noran Libro Kiadó Új k-európai történetek sorozatának részeként megjelent könyv első ránézésre könnyed, már-már banálisan egyszerű történet, miközben észrevétlenül görgeti maga előtt az egyre súlyosbodó kérdéseket, melyek utólag adnak igazán gondolkoznivalót az olvasó számára.     
A segítségnyújtás felelőssége
Az elmúlt hónapok nyugat-európai eseményei, elsősorban a párizsi terrortámadás után rengeteg cikk foglalkozott azzal, hogyan próbáljuk meg a történteket kisgyerekeknek megmagyarázni. Hogyan dolgozzák fel magukban az értelmetlen öldöklést, ártatlan emberek halálát. Mindez ha közvetve és áttételesen is, de új megvilágításba helyezi azt a kérdést, hogyan ismertessük meg a gyerekekkel Európa 20. századi történetének legsötétebb pillanatait. Luca Cognato és Silvia del Francia A láthatatlan hős című könyve erre tesz kísérletet.    
A mopszsétáltatás, mint a boldog élet titka
Egy fiatalos, aktív, az élet apró örömeit élvezni képes nagyapa és csak a munkájának élő szomszédja a két főszereplője Catarina Sobral Az én nagypapám című könyvének, melyet 2014-ben a Bolognai Gyermekkönyv Fesztivál Illusztrációs Nagydíjával tüntettek ki. A képekből az Arnoldo Kávézóban nyílt kiállítás az Eleven Tavasz programsorozat keretében.   
A lélek önkéntes börtönének mélyén
Bár az internetes molesztálások révén az utóbbi időben nagyobb figyelem irányul a kamaszkori öngyilkosság jelenségére, és a hírekben hallott történetek is képesek belőlünk felháborodást, dühöt kiváltani, a közvetlen környezetünkben élők problémáit mégis hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. A Móra Kiadó nemrég két olyan young adult regényt is megjelentetett, amely ugyan két nagyon is különböző megközelítésből, ám ugyanarról a jelenségről bennünk élő képet igyekszik árnyalni.     
Akut problémák, távlati lehetőségek
A napilapokból lassan teljesen kikopik a kulturális rovat, a nagy hagyományú, klasszikus folyóiratok épp megszűnőfélben, mindez pedig negatív hatással bír a kortárs szépirodalom könyvpiaci helyzetére is, állították a FISZ Kritikustusa meghívott vendégei, Dávid Anna (Magvető), Mészáros Sándor (Kalligram), és Sárközy Bence (Jelenkor/Libri). A megszokottól eltérő közegben, a Városházán zajló beszélgetés moderátora Tóth-Czifra Júlia volt.
Minden jó mű modern
Tavaly novemberben jelent meg a Tilos az Á kiadó gondozásában  Nényei Pál Az irodalom visszavág című rendhagyó irodalomtörténeti sorozatának első, Lédától az Aranyszamárig című kötete. Ennek kapcsán beszélgettünk az ókori irodalom aktualitásáról, a fiatalok olvasókká nevelésének nehéz, rögös útjairól, a hoaxról, a slam poetryről, valamint a posztmodern utáni korszak lehetőségeiről. Mindeközben szóba került a sorozat épp készülő második része is. 
Kelet-Amszterdam Jekyll és Hyde-ja
Regényt írni néha egyet jelent saját sötét oldalunk feltárásával, amikor képzeletben kiélhetjük azokat a vágyakat, amelyeket nem tehetünk meg egy civilizált társadalom tagjaként. Herman Koch regényeinek elbeszélői nem különösen szimpatikus figurák, de arra az olvasónak magának kell fokozatosan rájönnie, hogy egyetért-e velük. A Nyaraló úszómedencével című regény bemutatóján a szerzővel Benyó Rita beszélgetett.  
Határátlépések
Szlovákia díszvendégsége kapcsán magyarországi és határon túli folyóiratok egyaránt szlovák tematikus számmal jelentkeztek a Könyvfesztivált megelőző hónapokban. A periodikák szerkesztőit kérdezgette a szomszédos irodalmak egymásra hatásáról és egymás ismertetési lehetőségeiről Horváth Viktor a díszvendég ország standján, a fesztivál harmadik napján.
Kitörni az ismeretlenségből
Immáron hatodik alkalommal zajlott le az Európa Pontban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál pénteki napján az Európai Írótalálkozó. A négy blokkra osztott egész napos programon aktuális összeurópai kérdésekről beszélgetnek a fesztivál nemzetközi és magyar vendégei. A maratoni kerekasztal-beszélgetés első részében Szlovákia helyzete a V4-es régióban és Európában, valamint az Európai Unió Irodalmi Díjának jelentősége került terítékre.  
A szóvirágokat mellőzni érdemes
Mindig nagyon izgalmas olyan emberek tapasztalatait meghallgatni, akik számára a magyar nem anyanyelv, ám mégis munkaeszköz. Nézőpontjukba belehelyezkedve mi magunk is rácsodálkozhatunk egy-egy szokatlan szóképre, vagy akár olyan  nyilvánvaló önellentmondásokra, melyek felett a mindennapi rutin során elsiklik a figyelmünk. Így történt ez a Balassi Intézet egykori műfordító hallgatóinak kétnapos találkozóján (2016. április 7-8.) is, melynek csütörtök délelőtti programjain jártunk az intézmény Somlói úti központjában. 
Szomszédok vagyunk, de kevéssé ismerjük egymást
Szlovákia lesz a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég országa. Ennek apropójából 33 önálló kötet, köztük 6 antológia jelenik meg magyar fordításban szlovák szerzők tollából. Összességében 24 ország, 150 kiállító képviselteti magát a 2016. április 21. és 24. közötti megrendezendő eseményen. A programok során csaknem 190 könyv kerül bemutatásra, és mintegy 600 meghívott  vendég lesz jelen. A fesztvál idei Budapest Nagydíjasa Jostein Gaarder norvég szerző lesz.  
A kételyek nélküli történetmesélés nagyregénye
Nagyjából a harimcadik oldalnál dől el minden. Hogy megvesz-e a regény, és lubickolsz a mély, súlyos, drámai párbeszédekben, vagy csupán egy hatásvadász, giccses, hiteltelen karakterek során felvonultató, néhol azért ügyesen megoldott tárcák összefüggő sorozatából szövődő szövegnek gondolod-e. Egy biztos, Bartis Attila A vége című regénye iránt nem maradhatsz közömbös. 
Egy szerep nélküli ember szerepkonfliktusai
Túl minden jón és rosszon - talán ez a mondat fedi le legjobban Kertész Imre napokban megjelent A néző - feljegyzések 1991-2001 című naplójának lényegét. A könyvről az Előhívás sorozat legutóbbi estjén beszélgetett a Nyitott Műhelyben Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs.   
Nagyon bátor, nagyon vad, nagyon fájdalmas
Hit és ima volt a központi témája Röhrig Géza az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit című verseskötetének bemutatója apropóján rendezett beszélgetésnek a Petőfi Irodalmi Műzeumban. A szerzővel Szabó T. Anna és Iványi Gábor beszélgetett.
Gyerekverset írni örömteli játék
Minden gyerek költő, minden gyerek verseket fabrikál, még akkor is, ha csupán ugróiskolázik és hozzá ritmikusan mondogat valamit, vallotta Nemes Nagy Ágnes.  2016. március 8-án a költő gyerekverseiről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Petőfi Irodalmi Múzeumban Dávid Ádám, a Móra Kiadó szerkesztője, Szabó T. Anna költő és Tamás Zsuzsa költő részvételével, a moderátor Tarján Tamás irodalomtörténész volt. 
Lehetőségek és erkölcsi dilemmák hálójában
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. révén 2016 elején egy új szereplő érkezett az irodalmi életbe. Az Orbán János Dénes szakmai vezetése alatt 150 millió forint közpénzt kapott társaság két okból keltett szakmai körökben felzúdulást: egyrészt az összeg nagysága, másrészt az előzetes szakmai egyeztetés hiánya miatt. Az ügyben hallatta hangját a legfiatalabb, magukat pályakezdőként definiáló generáció is, akik másfél hónappal ezelőtt kiadtak egy sajtónyilatkozatot, valamint megszervezték azt a beszélgetést, ami március 4-én pénteken az ELTE BTK Főépületében zajlott.  
Belépjünk-e az Oscar-érzékeny ajtókon?
Mennyiben változnak meg a kérdések, hogyan  és hova tolódik el a hangsúly bármely filmről szóló beszélgetés kapcsán, ha az történetesen Oscar-díjat nyer? Talán mindegyik közül ez volt a legfontosabb – bár csak érintőlegesen szóba hozott – kérdése annak a pódiumbeszélgetének, melyet a 2. Magyar Filmhét harmadik napján este szerveztek a Cinema City MOM Parkban, Röhrig Géza és Rajna Gábor részvételével. A beszélgetés moderátora Novák Emil volt. 
A könyvek csak részei a párbeszédnek(?)
A tabutól a párbeszédig címmel egész napos rendezvény zalott 2016. feburár 26-án pénteken a budapesti Goethe Intézetben, melynek célja a német és a a magyar gyermek és ifjúsági könyvszakmai trendek összehasonlítása volt. Összefoglalónk az első két beszélgetés (Mit diktál és mit bír el a piac?, Mit vár el a szülő, mit vár el a gyerek  a könyvtől?) alapján készült. 
Mondd, te kit választanál?
Valamit nagyon el kellett találnia annak a szerzőnek egy ifjúsági regényben, ha még felnőtt kritikusok is képesek lelkesen arról beszélni, hogy olvasás során kinek drukkoltak, a főhős melyik lánnyal jöjjön végül össze. A Petőfi Irodalmi Múzeum Y-generáció sorozatának legutóbbi eseményén Laboda Kornél mátéPONTindul című regényről beszélgetett Szerekes Nikoletta, Fenyő D. György, Mészáros Márton és Totth Benedek. 
A fiúk is lehetnek áldozatok
A generációk közti digitális szakadék mélységét mutathatja az is, ahogyan a különböző korosztályok a cyber bullying jelenségéhez viszonyulnak. Míg a tinédzserek negyede  akár áldozatként, akár tettesként már élt át internetes zaklatást, addig a szülők inkább hárítják a problémát, mondván, egy jó családban ilyen nem fordulhat elő, az iskolában pedig utólag kerül szóba, miként kellett volna megelőzni az esetet. Kalapos Éva Massza című regényének megjelenése kapcsán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtárában a meghívott vendégek ezt a témát járták körül.
Fontos volt, hogy ne tűnjön el
Rakovszky Zsuzsa második regénye, A hullócsillag éve egy korszaknak állít emléket, hiszen írója számára fontos volt , hogy gyermekkora világa ne tűnjön végleg el. Valós események és fikció, vers- és próza, nagyváros és vidék viszonyáról, műfordítói munkáról Mészáros Sándor beszélgetett a szerzővel a Szépírók XI. Fesztiváljának záróprogramján.    
Magyar kultúra Tajpeibe
Magyarország lesz  idén a Tajpeji  Nemzetközi Könyvvásár (2016. február 16-21.) díszvendége. A programok során kiemelt figyelem irányul majd 60. évfordulója kapcsán az 1956-os forradalomra, valamint a magyar gyermek- és ifjúsági könyvpiac, ezen belül is különösen az illusztrátorok tevékenységének bemutatására.  A könyvvásári részvétel a Balassi Intézet által koordinált Publishing Hungary program része, melynek elsődleges célja a magyar könyvkultúra, a magyar szépirodalmi és tényirodalmi művek népszerűsítése, megismertetése a nemzetközi szakmai és olvasóközönséggel.
Az olvasók nincsenek rá felkészülve
Személyes traumáinkkal a nagy nyilvánosság elé állni mindig bátor, ugyanakkor rizikós lépés. Főként egy olyan téma - az anyaság - esetében, amivel kapcsolatban mai napig kimondva-kimondatlanul, de létezik az az elvárás, hogy csak a szépre és jóra emlékezzünk, problémákról és nehézségekről egyszerűen illetlenség szót ejteni. A Szépírók XI. fesztiváljának - ami a Maszk és önéletrajz címet kapta - első napján Kiss Noémivel és Péterfy-Novák Évával beszélgetett Harmath Artemisz online és offline létről, női illetve nőket érintő beszédmódokról, anyaság- és bloggettóról, a tabukat feszegető, ám női szerzők által írt könyvek értelmezési csapdáiról.  
Merjünk kísérletezni!
Nem hozott különösebben nagy változást a gyermekkönyvpiacon a 2015-ös év, inkább csak a korábbi trendek folytatódtak, legyen szó üdvözlendő vagy épp szomorkodásra okot adó jelenségekről – foglalható talán a legegyszerűbben össze a Magyar Gyermekirodalmi Intézet által az elmúlt esztendő 50 legjobb gyermekkönyve listájának összeállítására felkért zsűri véleménye. 
Megújult A Játékkészítő
Divinyi Réka tavaly nagy sikert aratott mese-musicalje új szereplőkkel, új dalokkal, megújult díszletekkel és különleges 3D látványvilággal várja december végén a fiatalabb és kevésbé fiatalabb nézőket a SYMA csarnokban.
Pánerotikus mellérendelések
Szentkuthy Miklós a magyar irodalomtörténet nagy magányos különceinek egyike. Hogy ezt a címkét kapta, abba természetesen alkotásai jellegén túl sok minden más is közrejátszik, többek között a kor és a közeg, amelyben alkotott. Szentkuthy Frivolitások és hitvallások című könyvéről beszélgetett a Litera Előhívás sorozat legutóbbi estjén a program négy állandó résztvevője: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György. 
Önszeretet hiányában
Közhely, hogy a kamaszkor a legproblémásabb időszak egy ember életében. Napjaink ifjúsági regényei már régóta nem "rózsaszín lányregények",  hanem tudatosan reflektálnak egy-egy korosztály valós problémáira. Ám mi történik akkor, ha egy könyv központi motívuma egy fiatal lány öngyilkossági szándéka? Hogyan olvassunk és olvastassunk ilyen történetet? A FISZ Kritikustusa legutóbbi alkalmán erről beszélgetett Szekeres Nikolettával, Fenyő D. Györggyel és Mészáros Mártonnal a házigazda, Antal Nikolett. 
Személyes emlékezethelyek
Az ember homo narrans, azaz történetekben gondolkozik. Kerek egész narratívává egészíti ki mindazt, amit leírni, versben megfogalmazni csupán töredékesen lehet. Áfra János Két akarat című könyvének bemutatóján többek között a személyes traumák írás általi feldolgozhatatlanságáról, felejtésről, elengedésről beszélt. A beszélgetőtárs Mezei Gábor volt.  
Erős copf és poszttraumás gyermekiség
Az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett Szvoren Edina rövidtörténeteiben a gyerekszereplők rendre koravénnek, míg a felnőttek gyermek mivoltukba beleragadt poszttraumás karaktereknek tűnnek. A Rózsavölgyi Szalonban rendezett esten az írót legfrissebb, harmadik kötetének (Az ország legjobb hóhéra) szerkesztője, Turi Tímea faggatta többek között arról, vajon együtt lehet-e élni a traumákkal. A jellegzetes hangulatú elbeszélésekből a hallgatóság Söptei Andrea felolvasásában hallhatott egy kis ízelítőt. 
Így hajszoljuk mi az amerikai álmot
Egy generáció – a mai harmincasok – útkeresésének történetét írta meg Wonderland című regényben az Angyalosy Eszter–Baranyai Ákos szerzőpáros. A zenészekről, de korántsem csak zenészeknek szóló regény időközben kezd túlnőni önmagán, készült hozzá dal és videoklip, slam és graffiti is. A felnőtté válás buktatói, generációs különbségek és egy könyv 2015-ös népszerűsítési lehetőségei egyaránt szóba kerültek, amikor a regény szerzőivel beszélgettünk. 
Nekik is csak a Balaton a Riviéra
Ez nem Amerika. Nem is Nyugat-Európa. Nem csupán pár ezer kilométerre, hanem egyenesen fényévekre van New Yorktól, Londontól, Párizstól vagy Berlintől. Itt, megint a mi megszokott kis közép-európaiságunkról van szó, arról a valamiről, amit újra és újra  legjobban a közhellyé rögzült filmjelenettel lehet érzékeltetni: kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk. Így vagyunk mi a felső középosztályunkkal is, melyről Kötter Tamás második, Dögkeselyűk című kötete ad egyedi látleletet.  
Dunapest, Dunapest, te csodás!
Van nekünk egy folyónk. Végighömpölyög az országon és oly módon szeli ketté a fővárost - vagy ha úgy tetszik, úgy köti össze a két eltérő előélettel bíró városrészt -, hogy az egy sor kulturális többletjelentést hordoz magában. És mi mégis mostohán bánunk vele. Ahhoz képest, hogy mi mindenre lenne hasznosítható, csak kevés feladatot osztunk ki rá. Ezt a jelenséget járja körbe a Budapest Aszfaltprojekt Dunapest című sétája is, melyet Dunajcsik Mátyás költő vezet.  
Jó időben helyesen dönteni
A második világháború idején Budapesten embermentő tevékenységet folytató Giorgio Perlascára két okból is illik a láthatatlan hős elnevezés. Egyrészről mivel hosszú évtizedekig még családtagjai sem tudtak arról, hogy megmentette több ezer ember életét, másrészről Magyarország sem őrzi olyan mértékben az emlékét, mint több más, Budapesten vele egy időben tevékenykedő embermentő diplomatáét. A tetteiről szóló A láthatatlan hős című könyv bemutatóján a Wesselényi utcai Goldmark teremben többek között fia, Franco és egy egykori megmentett, dr. Harsányi Iván történész társaságában igyekeztek láthatóvá tenni Giorgio Perlasca életét.     
A már létező dolgok nem érdekesek
Az elmúlt hetekben kicsit nagyobb figyelem irányult rá, hiszen Állatkert című novellája a magyar írásbeli érettségi része volt. Persze enélkül a sajátos hírverés nélkül is biztosan megtöltötték volna a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermét az érdeklődők, hiszen Bodor Ádámot a szűkszavúság és zárkózottság mítosza lengi körül, így aztán minden nyilvános szereplése különleges alkalomnak hat. Ezen a kora vasárnapi estén Szegő János beszélgetett vele.  
Vasárnap esti történelemóra a szabadban
Keresd a nőt, szól a mondás, Spiró György és Nyáry Krisztián pedig tartotta is magát ehhez, amikor a Margó Feszt utolsó napján este a Károlyi-palota udvarán igyekeztek  felkelteni az érdeklődést az író legújabb műve iránt. A Maxim Gorkij életének utolsó éveiről („amibe aztán sokan belehaltak") szóló Diavolina című regény ugyanis bővelkedik különös sorsú és kalandos életű női karakterekben, kézenfekvő tehát, hogy ez mutatkozott a legközvetlenebb útnak a nézők becsalogatásához a történet világába. 
Miért is nem ünnepeljük minden nap a könyveket?
Én még sosem... én még sosem  röhögtem könnyesre magam egy ifjúsági könyvkiadó könyvbemutató programján felnőttként. A Tilos az Á rendkívüli, ugyanakkor rendkívül szórakoztató könyves bulit  szervezett  16+-os kiadványaiból a Mika Tivadar Mulató pincehelyiségébe péntek estére. Bár látszólag úgy tűnt, minden másról szó esett a program alatt, csak arról nem, hogy ténylegesen miről szólnak a könyvek, azért mégiscsak sikerült annyi információmorzsát elszórni az est folyamán, hogy az érdeklők közül bárki könnyedén dönthetett egy-egy (vagy esetleg mindegyik) kiadvány elolvasása mellett. 
Tíz perc több mint húsz
Igencsak logikusnak tűnik az az elgondolás, hogy a szépirodalmi művek leginkább maguk képesek önmagukat reklámozni, míg értekező próza iránt sokkal inkább érdemes a kontextusteremtés által felkelteni az érdeklődést. A Kalligram Kiadó 14 kötettel jeletkezik az idei Ünnepi Könyvhéten, ennek felét mutatták be a Szlovák Intézetben rendezett esten.  
Ketten a megtépázott szívűek közül
Kell és lehet is rendezni közös dolgainkat, vallja Csider István Zoltán és Pion István, azaz Csion bölcsei. A két újságírót - akiket napjaink szterotípiái alapján sokan ellenfeleknek, sőt akár ellenségeknek is hihetnének -  a slam poetry hozta össze és tette alkotótársakká. Ma már akár naplót és esszét is együtt írnak, könyvsorozatot szerkesztenek, s a televízióban is együtt szerepelnek.  Szerda este a Margó Irodalmi Fesztivál nyitónapján a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészbarátságok című beszélgetéssorozatának részeként Gaborják Ádám kérdezgette a két slammert.
Edzőtábor elsőkönyveseknek
Szoktatlak benneteket az interjúkhoz és a kritikákhoz, tekintsétek ezt most egy edzőtábornak -  fűzte hozzá Fehér Renátó, az est házigazdája többször is egy-egy meghökkentőnek tűnő kérdéséhez az Apokrif Irodalmi Folyóirat és a Fiatal Írók Szövetsége közös könyvsorozata, az Apokrif Könyvek sorozatindító könyvbemutatóján csütörtök este a FUGA-ban. A gyorstalpaló kiképzés szerencsés áldozatai Bödecs László, Juhász Tibor és Szendi Nóra voltak.  
Kezdenek ráérezni az ízére
Tulajdonképpen az áttörés évének is tekinthető 2014 Mán-Várhegyi Réka és Totth Benedek szépírói karrierjében, noha teljesen eltérő módon jutottak el odáig, hogy a fontos mérföldkőnek számító első könyvük (egy elbeszéléskötet illetve egy regény) megjelenjen. Összeköti őket még, hogy mindkettejük írásai tematizálják a mai kamaszok életét. Ezenkívül van egy harmadik közös pont is: a májusi Frissítőn - a József Attila Kör beszélgetéssorozatán - ők ketten voltak Gaborják Ádám vendégei.
Senki sem szabad teljesen
Minden bizonnyal nagyon leegyszerűsített gondolatmenet lenne, hogy az írók közéleti szerepvállaláshoz való viszonyát nem csupán egy adott ország demokratikus berendezkedésének jelenlegi mértéke, de akár évszazadokra visszanyúló története is meghatározza. A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett ELit Budapest 2015: Európa tükörben című workshopon elhangzottak esetében azonban könnyen le lehetett volna efféle következtetést is vonni. Az program az uniót támogatású ELit, Literature House Europa keretein belül, a József Attila Kör együttműködésével jött létre.
Nincsenek szakadás nélküli történetek
Identitás és őrültség viszonya lehet egyik központi problémája Schein Gábor Svéd című regényének, ami az idei Könyvhétre jelenik majd meg a Kalligram Kiadó gondozásában. Legalábbis ez körvonalazódik mindabból, amit az első hallásra is bonyolult, többszörösen összetett emberi szituációkat ábrázoló történetből az író a hallgatóságával megosztott. A Petőfi Irodalmi Múzeum X beszélget Y-nal című sorozatában Schein Gábort Szilágyi Zsófia kérdezte - még a Könyvfesztiváli forgatag előtt... 
Kisebbségi regények Közép- és Észak-Európából
Kisebbség és többség helyzete, többnyelvűség és a múlt feldolgozásának módjai játszottak fő szerepet a L'Harmattan kiadó és a Lettre folyóirat vasárnapi matinéjában. A program egyben a Valahol Európában sorozat két újabb darabjának, Veronika Šikulová Menettéri és Kjell Westö Ahol együtt jártunk című regényének bemutatója is volt.  
Új generációk, új kihívások
A fiatal, pályájuk legelején járó európai prózaírók éves seregszemléjének a Millenárison van egy szívfájdító tulajdonsága. A legtöbb résztvevő könyvével csupán ilyenkor, és ilyenkor is csak egy rövid – az eredeti mellett angol és magyar nyelvű – részletével találkozhatunk. Így aztán egy alapvetően fiatal prózaírók műveivel szívesen foglalkozó kritikus is inkább csak elméletben játszhat el azzal a gondolattal, milyen lenne ezekről a művekről írni.
A spájzból a hálószobába
Vasárnap  a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál utolsó napja. Az olvasók még az idei könyvtermésből válogatnak, az idei sztárokkal dedikáltatnak, de a szervezők már a jövő évi eseményekre koncentrálnak. A szlovákok már a spájzban vannak címmel vasárnap délutánra összehívott sajtótájékoztatón a 2016-os szlovák díszvendégség már most tudható részleteiről esett szó.  
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés