bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Molnár Illés --

felhasználói adatlapja

Molnár Illés által feltöltött cikkek:

Körülírt elhallgatás
Ayhan Gökhan második kötete kevés- és halkszavú. Úgy szólal meg, mintha minden szava az utolsó lenne. Mintha folyton elhallgatna, vagy mintha nem is beszélni szeretne, csak az olvasóval együtt időzni a csendben. Ez persze egyes olvasókat idegesíthet, másoknak érdektelen lehet, csak kevesen tesznek erőfeszítést olyan szövegek összeolvasására, amik nem ragadnak rögtön magukkal.
Oroszlán a nyelvrács mögött
A könyv kapcsán nem lehet nem beszélni a közéleti költészeti konjunktúráról, melynek belobbantó szikrája sokak szerint a kötet egyik verse, a Búcsúlevél volt. A kötet egészében tényleg nagy súllyal szerepelnek közéleti tematikájú versek, de ezeket felcímkézni azért sem szerencsés, mert többnyire egymásba fonódik bennük a köz- és a magánéleti szféra, és egyes szövegek mindkét síkon olvashatók, máskor pedig szövegszinten is összefonódik a közéleti és párkapcsolati narratíva.
Cédulák a Sopotnik Zoltán Emlékkönyvtárból
Vannak versek, amelyek régebbi kötetekből, vannak, amelyek a prózából köszönnek vissza. Jó, hogy visszaköszönnek. Még így sem lesz "gyűjteményes kötet-hangulatunk", a szövegeknek íve, kovalens kötése van. De legalábbis csomóra vannak kötve, nem masnira. Szőnyegmintává állnak össze a rövidebb sorokból álló újabb, és a zömökebb szerkezetű régi versek, ahogy egymást váltogatják.
Minden vízbe mártott test
A Tengerlakó a testen és a néven keresztül kérdez rá az identitás mibenlétére: ha egy test magába foglal egy másikat, az megnyitja, átrendezi-e az én megtapasztalásának határait?
SkypeOpera podcaston
Az Időfutár egy izgalmas, lendületes és ötletes rádiósorozat, aminek napról napra várjuk a folytatását, pedig eddig, néhány hét alatt annyi történt, hogy egy frissen Pestre költözött iskolás lány arról skype-ol szegedi barátnőjével, hogy lomtalanításkor talált egy körzőt.
Diagnózis és konfesszió
Szöllősi Mátyás negyvenöt töredéke ideális olvasmány lehetne azoknak, akik előítéletekkel viseltetnek a kortárs költészet iránt. Itt ugyanis minden ilyen prekoncepció megdől. A versben minden az, ami, még a kötetcím is. A szövegek állapotokat írnak le, kertelés nélkül, sebezhető őszinteséggel. Érzelmes, karakteres és keresztrímeket használ.
Fej vagy gyomor
Németh Ákos Deviancia című darabját a temesvári Állami Magyar Színház vendégjátékaként mutatta be a Szkéné, a szerző saját rendezésében. Az előadás egyszerre törekedett stilizáltságra és realizmusra, amitől bár olykor kicsit felületes és közhelyes volt, a főszereplő így is elégnek bizonyult egy hatásos előadáshoz.
Az üvegház góleme
Deres Kornélia kötete archetipikus félelmeket háziasít, koherens és sűrű nyelven, szorosan egymásba kapaszkodó szövegekké párolva a parákat. Van benne rendszer, van benne rendszer, de őrült beszéd.
A boncterem csendje
A fiatal költő második kötete fraktálszerűen szerveződő, tudatos, koncentrikus kötetkompozícióba rendeződik, szövegei a posztapokaliptikus csendet bőbeszédűen írják körül. Lázár Bence András könyve nemcsak felkavarja az állóvizet, de szabályosra szerkesztett örvényt gerjeszt.
Middleton a konyhánkban
Menjünk ki a konyhába, melegítsük meg a vacsorát, hangoljuk be a Kossuth Rádiót, és hallgassunk aggasztóan aktuális későreneszánsz közéleti tragikomédiát.
Black Shorts: erős, sűrű, fekete
Drótkötélpályán közlekedő bányászok, manikűrözött hullák, szürreális ócskavastelepek: Grúzia, ahogy még sohasem láttuk, online nézhető kisfilmeken.
Az egyetérzés művészete
2011. szeptember 19-én este az A38-on, az épp beköszöntő ősz, szél- és esővihar közepette a Bibliothéque Pascal című filmjéről beszélgetett Hajdu Szabolccsal Borbáth Péter és Nagy Krisztián – az Újnautilus szervezésében.
A sebek furcsa erotikája
Varga Mátyás költői alaphangjához, szemléletéhez hozzátartozik a pengeéles, aprólékos figyelem. Előző kötete, a hallásgyakorlatok éppen ebből építkezett: ellesett, utcán elkapott félmondatokból szerkesztett verset. Új kötete, a parsifal, parsifal ennek ellenkezőjét teszi: egy “nagy elbeszélés”, jelesül a Grál-mondakör felől indulva jut el az apró részletekig.
A hiány poétikái
Ayhan Gökhan és k. kabai lóránt kötetei egyaránt 2010 nyarán jelentek meg a JAK-füzetek sorozatban. Mindkettő jó példa az elmúlt évek letisztult lírai paradigmájára: az a költészeti átrendeződés, melynek kezdetét jobbára a Telep-csoport megalakulásával, lezárulását pedig a csoport feloszlásával tájolhatjuk be, igen transzparensen látható e két könyvön keresztül, olykor akár a paradigma mainstreamjétől való eltérések révén is.
Felkészülés a semmi esetére
A gyönyörű kiállítású kötet rövid, meditatív szövegek gyűjteménye, amely a "semmi" egzisztencialista fogalmát járja körbe. E körbejárásban mégsem a beszélő, hanem az út, a (beszéd medre) kopik. Így jutunk egyre mélyebbre, így lesz az egymásra rótt körökből spirál.
Erotikus regény a színpadon
Végletek közt mozog a Tizenegy perc: legfőbb történései belső események, mégis mozgalmas. A díszlet kimerül két óriási vetítővászonban, mégis látványos. Egy bestselleríró erotikus regénye az alapja, mégsem lapos, elcsépelt vagy pornográf. De akkor milyen?
Az otthontalanság otthona
Az M1/M7 kapcsán nehéz eldönteni, hogy egy elszigetelt, nosztalgikus próbálkozás, vagy épp egy olyan elmúlt költői nyelvnek és szerepnek ágyaz meg újra, ami megváltoztathatja az új évtized költészetét is. Hiszen a divatot általában azok formálják át, akik - látszólag legalábbis - fittyet hánynak rá.
Mindennek van közepe
Egy verset lehet komolyan azzal kezdeni, hogy "Én, akit egykoron Franz Kafkának hívtak" és azzal zárni, hogy "az intellektuális agressziónak súlyos ára van", de két verssel később versben dühöngeni azon, hogy "törvényt hoznék vagy hozatnék, / hogy bizonyos szint alatt / ne lehessen József Attiláról/-hoz verset írni...", nos, ahhoz pofa kell. És Sopotniknak van - állítja Molnár Illés Az őszinteség közepe című kötetről írt kritikájában.
Érettségi tétel lesz belőle?
Szijj Ferenc intellektuálisan egyszerre letisztult és túlterhelt lírája valójában ugyanolyan könnyen vált ki elismerő biccentést az olvasó részéről, mint amilyen nehezen szerethetőnek tűnik valaki más számára. A Kenyércédulák időtálló kötet, jó eséllyel még érettségi tétel is lesz belőle, mégis: bizonyos hangoltság, kesztyűs kéz és pihent agy szükségeltetik az olvasásához.
A Spiegelmann-ügyirat
Ami az Édeskevést az egyszerű kocsmás-pornós, dekadens lektűrtől megkülönbözteti, az egyfelől a szöveg jól kiegyensúlyozott, szerkesztett profizmusa, másfelől vallomásos, saját bőrt vásárra vivő hangneme. De épp ez rejti magában az olvasás buktatóit is. Hiszen ami a fülszövegben is beharangozott, az írásra mint utolsó tétre mindent feltevő prózát hitelesítené, az éppenhogy hiányzik: a szerző. Így aztán az olvasás vezérlő eleme a gyanú, a kétely, a találgatás lesz.
Egy párhuzamos családregény
A Semmi művészet az Esterházy-életmű leghangsúlyosabb darabjainak zavarbejtő át-, szét-, illetve újraírt verziója. A kritikus olykor nem talál szavakat, s inkább közhelyeket olvas a szerző fejére. Közhely? „Közhely, de a közhelyek igazak (ez is közhely; ez is; és így tovább…)”
Táncórák üdvözülőknek és elkárhozóknak
Grecsó Krisztián Tánciskola című regénye akkora sajtóvisszhangot kapott, amekkorát ma magyar regény csak kaphat. Didaxisa és mitológiai fejtegetései ellenére könnyen és jól olvasható, lendületes regényt írt.
Az ébrenlét peronvidékén
Akit sem a cím (Álomvonat) ijesztő popkulturális áthallásai, sem az épp szünetelő tömegközlekedés nem térített el április 7-én az Írók boltjából, az - a BKV-val ellentétben - mindenképpen jól járt.
Albínó görény az alagútban
Acsai Rolandnak már az előző köteteit is átgondolt koncepció, összetartó motivika és egységes, zárt költői hang jellemezte, az Alagútnapokban azonban fenti jelzők mindegyike tovább erősödött, a koncepció annyira zárt, mint egy kő mélyén az őslenyomat, a koherens motívumhasználat pedig csőlátássá sűrűsödött (és ez itt most nem lemarasztaló jelző, de erről picit később).
Versest 2.0
Az elmúlt években annyit hallottunk az internet, különösen a web 2.0-alkalmazások irodalmi nyilvánosságra tett hatásáról, a kánon felnyitásáról, és/vagy újrarendezéséről, hogy nagyot nézünk, mikor ezt valaki élőben, szemtől szemben, az együttlét kézenfekvő eszközével valósítja meg: azaz nyitott felolvasóestet szervez.
A nyelv mint összeesküvés
Március ötödikén, szerda este Marno János volt a Kelemen Kör vendége az Apacuka kávézóban, a Horánszky utcában. A költő beszélgetőpartnere a kör egyik tagja, Tolvaj Zoltán volt, aki már rutinos Marno-faggatónak mondható, gondoljunk rögtön a friss, Nárcisz készül című kötetetre, amelyet szintén ő mutatott be az Írók boltjában.
Eltűnő lábnyomok
Két olyan kötet hever előttem, amely, noha egészen eltérő attitűddel és gondolati háttérrel, de hangsúlyosan természeti képek köré szerveződik. Győrffy Ákos és Mohai V. Lajos kötetei más-más viszonyulással ugyan, de a természet esztétikájából indulnak ki, és ha más-más utakon is, de (majdnem) ugyanoda érkeznek. A „természeti líra” kifejezést szándékoltan kerülöm. Ha olyan szerzőkről ír az ember, akik egy ilyen aláaknázott, ingoványos terepen is képesek voltak szembehelyezkedni a műfaj kliséivel és kikerülni a giccs és a kocsmafilozófia lesben álló csapdáit, a recenzensnek is illő erre törekednie.
A méltóság búvóhelyei
2007 végén immár harmadjára jelent meg Spiró-kötet Álmodtam neked címmel. A Szépirodalmi Kiadó első, 31 novellát tartalmazó 1987-es kiadását 2000-ben követte egy újabb novellákkal bővített, immár 44 írást magába foglaló Scolar-kiadás. Ennek tartalmilag változatlan, külsőleg azonban megújult változatát vehetjük most kézbe.
Egy vidék meghatározása
„Sok-sok latolgatás után arra az elhatározásra jutottak, hogy tartózkodási helyül nem valamely nagyobb itáliai várost vagy általuk is jól ismert országot választanak, hanem valamely határvidéket, amely még sincs Itáliától túlontúl messze. Legyen hát a Határvidék, legyen a Duna melléke, tanácsolta Pamfilo. Az a föld olyan veszedelmes, hogy határairól még a kósza hírek is visszafordulnak.”
Versben tűnődik
Noha olyan szerzők, mint Bodor Béla, Tábor Ádám, Tandori Dezső, vagy Zsávolya Zoltán már a kilencvenes években értően hangsúlyozták a Marno-líra egzisztenciális-gondolati és transzironikus-melankolikus megalapozottságát, az irodalomkritika jellemzően mégis mintha csak a közelmúltban ébredt volna rá a Marno-szövegekkel kapcsolatos értetlenségére, és kezdte el tematizálni, revizionálni.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés