irodalom / lapszemle
2026. 01. 29.
Az eheti Élet és Irodalom írásait a vallomások fűzik össze: a versekben, a prózákban és a kritikákban egyaránt az önfeltárás határai rajzolódnak ki, miközben egyéni sorsok, történelmi traumák és identitáskérdések is találkoznak.
2026. 01. 20.
A legutóbbi Élet és Irodalom lapszámában fontos a búcsú, az emlékezés és az önvizsgálat. Tarr Béla alakját pályatársai idézik meg, Kafka Milenához írt levelei új nézőpontot adnak az életműnek. A családi kapcsolatok és a veszteségek megtapasztalása is jelentős szerepet kap az írásokban.
2026. 01. 13.
A lapszámban hangsúlyosan jelenik meg az emlékezés, a történelmi tapasztalat és a személyes nézőpont kérdése. Az irodalom társadalmi és erkölcsi hatásának jelenléte közös vonás a megjelent írásokban.
2026. 01. 13.
Az ünnepek után, az új évben a legtöbb embernek általában jól esik, hogy leltárt készítsen saját életéről, a korról, amelyben él és azokról a mikro-makroközösségekről, amelyekben szocializálódott és/vagy mindennapjait tengeti. Az elmúlt időszak hideg-havas-zord időjárása még apropót is szolgáltat (vagy rákényszerít?) a lelassulásra, elmélyülésre. Az Alföld és Jelenkor januári lapszámai jó társnak és gondolatébresztőnek bizonyulhatnak ehhez a folyamathoz.
2025. 12. 20.
Az Élet és Irodalom ünnepi dupla lapszámában a friss Mészöly Miklós-díjas Barnás Ferenccel készített interjú mellett Thomas Mann naplói és Patti Smith memoárja állnak a középpontban ‒ legyen ez a lapszemle olyan betekintő, mintha az idei ÉS-fenyő fényfüzérjei villannának fel. A sokoldalú recenziók és kritikák sorát húsz költő és húsz író szövegei teszik színesebbé.
2025. 12. 16.
A legutóbbi Élet és Irodalom írásait többek között az érzelmek megélésének problematikája is összeköti, miközben a történelem is fókuszba kerül. Mások mellett Kassák Lajos, Spiró György és Rakovszky Zsuzsa műveiről is olvashatunk.
2025. 12. 16.
A Jelenkor és az Alföld decemberi számaiban gyakori az emlékezés: családtagokra, megbecsült alkotótársakra, önmagunk korábbi verzióira. A szépirodalmi szövegekben fontosak az emberi kapcsolatok és a természet jelenléte, a kritikákban és esszékben pedig, az irodalomértelmezés és az ihletfelfogás.
2025. 12. 05.
Sosem gondoltam volna, hogy valaha egy Máté Péter dalt választok cikkem címéül. Ígérem, a lapszemle során értelmet fog nyerni. Az eheti Élet és Irodalom írásainak fókuszában ugyanis az elmúlás, a mulandósággal való szembenézés, az eltemetett múltbéli én felszínre törése és halott szeretteink öröksége állnak. Legtöbbször nem is azon van a hangsúlyt, aki elment, hanem azon, aki itt maradt az emlékével, szellemével.
2025. 11. 28.
Miért fontos a múlt? Miért nem hagy nyugodni az, ami több éve, évtizede történt? Miért kell szembenézni vele ahhoz, hogy megértsük a jelent és továbbléphessünk a jövőbe? Csak a saját vagy mások múltját is cipeljük? Az eheti Élet és Irodalom írásai közül több is leereszkedik a múlt „mélységes mély” kútjába, de hogy mit találnak ott, az már korántsem mindig magától értetődő.
2025. 11. 23.
Az eheti Élet és Irodalomban összefonódnak az alkotók, a novellák szereplői és a különböző vándortémák – kiemelt szerepet kapnak az átiratok, az intertextualitás és a hagyományhoz való viszony feloldására tett kísérletek. A szövegek és azok szerzői tükröt mutatnak egymásnak, ön- és társértelmezésük is csak egymás tükrében tud kiteljesedni.
