bezár
 

irodalom / lapszemle

Elkerülhetetlen karabélyok
Elkerülhetetlen karabélyok
Érdemes-e a múlton rágódni? Többek között erre a kérdésre keresik a választ az eheti Élet és Irodalom írásai. A szövegek világában az álmok és az emlékek is megbízhatatlanok, a halálos csapásokat olyannyira nehéz elkerülni, akár az előítéleteket.
Az erdőben nem lehet csalódni
Az erdőben nem lehet csalódni
A természet talán az egyetlen közös pont minden ember életében. Azonban mindig is kölcsönös kiszolgáltatottság jellemezte az emberiség és a természet viszonyát: ahogy mi bánunk az életterünkkel, az életterünk is úgy fog bánni velünk, noha ezt nem mindig lehet azonnal észrevenni. Az Életünk téli számának a középpontjában a természet és a fenntarthatóság áll.
Töredékes vallomások
Töredékes vallomások
Az eheti Élet és Irodalom írásait a vallomások fűzik össze: a versekben, a prózákban és a kritikákban egyaránt az önfeltárás határai rajzolódnak ki, miközben egyéni sorsok, történelmi traumák és identitáskérdések is találkoznak.
Az emlékezés és önkeresés metszéspontjai
Az emlékezés és önkeresés metszéspontjai
A legutóbbi Élet és Irodalom lapszámában fontos a búcsú, az emlékezés és az önvizsgálat. Tarr Béla alakját pályatársai idézik meg, Kafka Milenához írt levelei új nézőpontot adnak az életműnek. A családi kapcsolatok és a veszteségek megtapasztalása is jelentős szerepet kap az írásokban.
Mint egy fekete-fehér némafilm
Mint egy fekete-fehér némafilm
A lapszámban hangsúlyosan jelenik meg az emlékezés, a történelmi tapasztalat és a személyes nézőpont kérdése. Az irodalom társadalmi és erkölcsi hatásának jelenléte közös vonás a megjelent írásokban.
Mindig van mit kikukázni
Mindig van mit kikukázni
Az ünnepek után, az új évben a legtöbb embernek általában jól esik, hogy leltárt készítsen saját életéről, a korról, amelyben él és azokról a mikro-makroközösségekről, amelyekben szocializálódott és/vagy mindennapjait tengeti. Az elmúlt időszak hideg-havas-zord időjárása még apropót is szolgáltat (vagy rákényszerít?) a lelassulásra, elmélyülésre. Az Alföld és Jelenkor januári lapszámai jó társnak és gondolatébresztőnek bizonyulhatnak ehhez a folyamathoz.
Van itt minden, mint a karácsonyfán
Van itt minden, mint a karácsonyfán
Az Élet és Irodalom ünnepi dupla lapszámában a friss Mészöly Miklós-díjas Barnás Ferenccel készített interjú mellett Thomas Mann naplói és Patti Smith memoárja állnak a középpontban ‒ legyen ez a lapszemle olyan betekintő, mintha az idei ÉS-fenyő fényfüzérjei villannának fel. A sokoldalú recenziók és kritikák sorát húsz költő és húsz író szövegei teszik színesebbé.
Ünnepélyességet adni a fájdalomnak
Ünnepélyességet adni a fájdalomnak
A legutóbbi Élet és Irodalom írásait többek között az érzelmek megélésének problematikája is összeköti, miközben a történelem is fókuszba kerül. Mások mellett Kassák Lajos, Spiró György és Rakovszky Zsuzsa műveiről is olvashatunk.
Szövegek emlékezete
Szövegek emlékezete
A Jelenkor és az Alföld decemberi számaiban gyakori az emlékezés: családtagokra, megbecsült alkotótársakra, önmagunk korábbi verzióira. A szépirodalmi szövegekben fontosak az emberi kapcsolatok és a természet jelenléte, a kritikákban és esszékben pedig, az irodalomértelmezés és az ihletfelfogás.
Egyszer véget ér
Egyszer véget ér
Sosem gondoltam volna, hogy valaha egy Máté Péter dalt választok cikkem címéül. Ígérem, a lapszemle során értelmet fog nyerni. Az eheti Élet és Irodalom írásainak fókuszában ugyanis az elmúlás, a mulandósággal való szembenézés, az eltemetett múltbéli én felszínre törése és halott szeretteink öröksége állnak. Legtöbbször nem is azon van a hangsúlyt, aki elment, hanem azon, aki itt maradt az emlékével, szellemével.
1   2   3   4   5   6   7   8 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés