bezár
 

irodalom / tudósítás

Séta a „Jókai-negyedben”
Séta a „Jókai-negyedben”
A május 21-én, a Fiatal Írók Szövetségének szervezésében tartott Hotel Jókai városnéző séta nemcsak a turista-tekintet felfedező szemlélődését tette lehetővé résztvevői számára, de a számtalan anekdotával és személyes történettel színezett program irodalom és tér szoros kapcsolatára is rávilágított. Górász Péter, a KRE hallgatója, az egyes állomásokon különböző emlékiratokat és naplóbejegyzéseket olvasott fel. A szövegek mintegy ráíródtak a megtekintett épületekre, így újra „olvashatóvá” tették a 19. század Budapestjének néhány szegletét.
Minden gondolkodás kockázat
Minden gondolkodás kockázat
Majd a címben idézett gondolatot Háy János így folytatta: „de vállalnod kell, hogy esetleg olyasmivel ütközöl, ami konszenzuálisan nagyon el van fogadva.” Ámbár a nap elbújt, és jó sok felhő lepte el az eget szombaton, amikor az Ország, város, fiú, lány bemutatkozott a Millenáris Szabadtéri Színpadán, azért Háy János legújabb könyvét derűs hangulat és népes érdeklődő közönség vette körül a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A színpadon az író mellett a két kérdező: Karafiáth Orsolya és Barna Imre, valamint a zeneileg, szál gitárral közreműködő Szűcs Krisztián, aki a Kicsi nagy isten című számot, Háy versét énekelte először, merthogy van benne litván, mongol és lett, márpedig ez egy utazós könyv, amit itt bemutattak.
Akut problémák, távlati lehetőségek
Akut problémák, távlati lehetőségek
A napilapokból lassan teljesen kikopik a kulturális rovat, a nagy hagyományú, klasszikus folyóiratok épp megszűnőfélben, mindez pedig negatív hatással bír a kortárs szépirodalom könyvpiaci helyzetére is, állították a FISZ Kritikustusa meghívott vendégei, Dávid Anna (Magvető), Mészáros Sándor (Kalligram), és Sárközy Bence (Jelenkor/Libri). A megszokottól eltérő közegben, a Városházán zajló beszélgetés moderátora Tóth-Czifra Júlia volt.
A szóvirágokat mellőzni érdemes
A szóvirágokat mellőzni érdemes
Mindig nagyon izgalmas olyan emberek tapasztalatait meghallgatni, akik számára a magyar nem anyanyelv, ám mégis munkaeszköz. Nézőpontjukba belehelyezkedve mi magunk is rácsodálkozhatunk egy-egy szokatlan szóképre, vagy akár olyan  nyilvánvaló önellentmondásokra, melyek felett a mindennapi rutin során elsiklik a figyelmünk. Így történt ez a Balassi Intézet egykori műfordító hallgatóinak kétnapos találkozóján (2016. április 7-8.) is, melynek csütörtök délelőtti programjain jártunk az intézmény Somlói úti központjában. 
A sorok között sortűz, élőlánc
A sorok között sortűz, élőlánc
Március 23-án az Írók Boltjában mutatták be a 2013-ban elhunyt, észak-ír, Nobel-díjas Seamus Heaney 2010-es, magyar fordításban most megjelent Élőlánc (Human Chain) című kötetét. Ferencz Győző és Imreh András kivételével a bemutatón az összes fordító jelen volt, s a köztudottabb információkon túl a fordítók együttműködésének történetéről, konkrét fordítási problémákról és Heaney-nek a fordításhoz, a nyelvhez, nyelvekhez (angol, óangol, ír, skót) való – ars poeticáját alapjaiban érintő – viszonyáról is szó esett. A fordítókkal Lesi Zoltán, a kötet szerkesztője beszélgetett.
A kételyek nélküli történetmesélés nagyregénye
A kételyek nélküli történetmesélés nagyregénye
Nagyjából a harimcadik oldalnál dől el minden. Hogy megvesz-e a regény, és lubickolsz a mély, súlyos, drámai párbeszédekben, vagy csupán egy hatásvadász, giccses, hiteltelen karakterek során felvonultató, néhol azért ügyesen megoldott tárcák összefüggő sorozatából szövődő szövegnek gondolod-e. Egy biztos, Bartis Attila A vége című regénye iránt nem maradhatsz közömbös. 
Egy szerep nélküli ember szerepkonfliktusai
Egy szerep nélküli ember szerepkonfliktusai
Túl minden jón és rosszon - talán ez a mondat fedi le legjobban Kertész Imre napokban megjelent A néző - feljegyzések 1991-2001 című naplójának lényegét. A könyvről az Előhívás sorozat legutóbbi estjén beszélgetett a Nyitott Műhelyben Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs.   
Nagyon bátor, nagyon vad, nagyon fájdalmas
Nagyon bátor, nagyon vad, nagyon fájdalmas
Hit és ima volt a központi témája Röhrig Géza az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit című verseskötetének bemutatója apropóján rendezett beszélgetésnek a Petőfi Irodalmi Műzeumban. A szerzővel Szabó T. Anna és Iványi Gábor beszélgetett.
Lehetőségek és erkölcsi dilemmák hálójában
Lehetőségek és erkölcsi dilemmák hálójában
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. révén 2016 elején egy új szereplő érkezett az irodalmi életbe. Az Orbán János Dénes szakmai vezetése alatt 150 millió forint közpénzt kapott társaság két okból keltett szakmai körökben felzúdulást: egyrészt az összeg nagysága, másrészt az előzetes szakmai egyeztetés hiánya miatt. Az ügyben hallatta hangját a legfiatalabb, magukat pályakezdőként definiáló generáció is, akik másfél hónappal ezelőtt kiadtak egy sajtónyilatkozatot, valamint megszervezték azt a beszélgetést, ami március 4-én pénteken az ELTE BTK Főépületében zajlott.  
Idegen föld, idegen test
Idegen föld, idegen test
A JAK Tanulmányi Napokat idén egyetlen napba sűrítette bele a József Attila Kör. Az Idegenség alakzatai címet viselő, az idegenség témakörét több irányból körüljáró tanácskozás egymást követő öt szekcióüléséből kettőn veszek részt – kellemetlen lenne tovább ücsörögni a Gödör Klubban, ahol felülről valami megfejthetetlen okból árad a hideg levegő a közönségre, hiába van még csak február. Az előadások színvonalára viszont nem lehet panasz.
52   53   54   55   56   57   58   59   60 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés