irodalom / tudósítás

Nehéz lenne  két ilyen távoli világot közelebb hozni egymáshoz. Magolcsay hátradől és keresztbe teszi a lábát, Peer előrehajol, a többiek szavába vág és hevesen gesztikulál. Az egyik oldalon Orpheusz siratja a halott kedvest, a másikon vizuális költemények, akrosztichonok, mezosztichonok és telesztichonok várják, hogy olvasójuk megfejtse őket. Esztergomban Urbán Bálint moderálása mellett ült le egy asztalhoz Magolcsay Nagy Gábor és Peer Krisztián.

A műfordító szemináriumosok utolsó napra sem fáradnak el, Nádasdy Ádám plusz foglalkozásokat is beiktat. A műhelyvezetők mind délelőtt osztják be az ún. Szövegpokol névsorát, a hagyományos maratoni hosszúságú esti felolvasást. Az ebédlőben az utolsó napon játsszák csak ki a makaróni kártyát, amire azért számítani lehetett.

Híresen sokáig alvó szobatársainkkal azt az igazságos módszert találtuk ki a reggelizésre, hogy négyünk közül minden nap egy valaki kel fel és szerzi be a „Trauma Placc” melletti büfében 9.30-ig kapható pékárukat. 

Ahol korrupció van, ott korrupció van. A korrupció az korrupció az korrupció az korrupció. A legnagyobb kisfesztiválként vagy a legcivilebb fesztiválként emlegetett Bánkitó tematikus programjai idén a korrupció köré épültek, én pedig azért indulok el a Nógrád megyei faluba, hogy elsősorban az irodalmi programokra figyeljek – ezek szintén a mutyizás témakörére fókuszálnak.

Aki már eljátszotta Jézust, maradt kettesben többszörös gyilkossal és felismerte, mi a jó a pánikbetegségben, annak biztosan írnia kell legalább egy könyvet. Herczeg Szonja, a Magyar Nemzet munkatársa éppen ezt tette. A Kis üdítő, kis krumplit a szerkesztővel, Elekes Dórával együtt mutatta be május 25-én, a budapesti iF Caféban.