színház

A Kiss Csaba rendezte Vízkereszt, vagy bánom is én című előadást a József Attila Színházban Nádasdy Ádám pontos és izgalmas fordításában mutatták be. A rendezés egyszerre szolgálja a szórakozni vágyók igényeit, és gondolkodtat el a színjátszás mibenlétéről.

Egy több mint kétezer éve született drámából készülhet ma is érvényes és érdekes előadás. Akinek eddig kétségei lettek volna, az Eiler Tamás, Tordai Éva, Karsai György, Térey János és Ferenczi Attila által készített legújabb fordítású komédiákat tartalmazó Plautus-kötet bemutatóján feltétlen meggyőződhetett erről.

Ha nehezen írok meg egy kritikát, általában azt jelenti, jó az előadás. Jó az előadás, mert beszippant, magával ragad, és hetekig gondolkodnom kell rajta. A nem is olyan régen alakult Loupe Színházi Társulás Cordelia O’Neill Bármi lehetséges, ha elég erősen gondolsz rá című drámáját Horváth János Antal fordításában és egyben rendezésében vitte színre.

Transzszexualitás és sámán kultúra egy entitásként olvad össze Choy Ka Fai digitális kollázsában. Az előadás többek között azt is vizsgálja, hogyan épül össze az identitás az interconnectedness, a posztinternet, a mesterséges intelligencia és a multikulturális divat korában, ahol egyidejűleg van hozzáférésünk több kultúrához, valláshoz és társadalmi nemhez, mint eddig bármikor, amellett, hogy egyszerre jeleníti meg a női sámánokat diszkriminatív pozícióban láttató narratívákat.

Megszületni, kisvárosban családban felnőni, Budapestre jönni, dolgozni, szerelembe esni, megházasodni, gyereket nevelni. Egy teljesen átlagos női élet. De mi van, ha a felsorolásba bekerül az is, hogy „férj által megveretni”, az is átlagos marad még? Az Örkény Emma című darabjáról.