színház
2025. 11. 09.
A Katona József Színház Behívó elnevezésű színházpedagógiai, művészetközvetítő és közösségépítő programja keretein belül működő DoKlub csapata október 12-én mutatta be az új évadra elkészült előadását.
2025. 11. 06.
A West End őszi bemutatói között minden bizonnyal Tracy Letts Mary Page Marlowe című drámáját övezte a legnagyobb érdeklődés, lévén az előadás sztárjai Susan Sarandon és Andrea Riseborough voltak. A kétszeres Oscar-díjas, október hónapban nyolcvanadik évébe lépő Sarandon e darabbal debütált angol színpadon. A színésznő Riseborough-val az oldalán megfelelt sztár mivoltának, beváltotta a közönség reményeit, ám a rivaldafény mégsem az övék, inkább a darabban fellépő további három – szintén a címszerepet alakító – színésznőé.
2025. 11. 01.
Őszelőn beszélgetünk Pécsett annak apropóján, hogy a színész idén két mérföldkövet is elért: betöltötte ötvenedik életévét, és pont huszonötödik évadjának vágott neki a Pécsi Nemzeti Színházban. Az elmúlt öt évben – a nézőtérről kísérve pályáját – nemegyszer szerettem volna megkérdezni tőle, mi újság vele, mi történik körülötte? Úgy örül-e a sorozatos szakmai elismeréseinek, ahogyan ezt a távolból képzelem, egyáltalán hogyan értékeli a pandémia óta eltelt évadjait, foglalkoztatja-e a változás, változtatás lehetősége, és miként érzi magát a Pécsi Nemzeti Színházban.
2025. 10. 30.
Új epizóddal folytatódott a Kertész Imre Intézet KultúrArc című irodalmi rendezvénysorozata. Az intézet célja a beszélgetésekkel a tulajdonába került szerzői hagyatékok (Pilinszky, Sziveri, Petri, Koestler) és a róluk szóló irodalmi anyagok feldolgozása, kortárs magyar művészek bevonásával. Az estén Őri Kovács Anna beszélgetett Kovács Tamás Junior Prima Díjas színművésszel, szó esett többek között, a biciklizés közben beszorult levegőről, Bukowski erotikus naturalizmusáról és a dadogás elsajátításáról.
2025. 10. 27.
Podlovics Laura elsőként a Bábszínházban rendezte meg a kiváló Nem félünk a sötétben című előadást, amely a kamasz- és fiatalkori depressziót, és az ettől nem független alkotásvágyat mutatja meg csodálatos kreativitással, sokszínű színházi reprezentációval, és egyben teljes lélektani hitelességgel. Második rendezésében egyszerre emeli a tétet, és szűkíti a fókuszt: egy huszonéves pár, Szofi és Bálint párkapcsolati drámáját látjuk, amit csak mi, a közönség, és egy titokzatos harmadik alak kísér. A tér fekete falakra és napraforgókra szűkül, a sokféle bábtechnika is egyszerűsödik, a probléma viszont szinte megoldhatatlan: tudjuk-e egymást jól szeretni?
2025. 10. 22.
A neurotikus Zeusz a bukástól tart, Prométheusz cselszövése után már-már paranoiddá válik, nem ismer irgalmat, ebben két segítője az Erő és az Erőszak. A Netflix KAOS-sorozatából könnyedén átcsúszunk a Szkéné Fenyvesi Orsolya által jegyzett Leláncolt Prométheusz című produkciójába. A hangulata hasonló a sorozatéhoz, a megbüntetett Prométheusz abból nyer vigaszt, hogy tudja, Zeusz sem sérthetetlen, és a vég ellenében az istenek atyja semmit sem tud tenni. Viktor Balázs rendező és alkotótársai Aiszkhülosz drámája alapján igazi show-t hoztak a színpadra, és Nagypál Gábor jobb színész Jeff Goldblumnál.
2025. 10. 20.
A „pintérbéla” mint színházi esemény és forma mára fogalommá vált. Persze ez legalább annyira áldás, mint átok, hiszen minden új bemutató megmérettetik a korábbi sikerek fényében. Függetlenül mindettől érdemes úgy tekintenünk Pintér Béla és Társulata produkcióira, mint nemzeti kincsre. Mindig rólunk szól, az „itt és most”-ról, akár történeti a távlat, akár nagyon mai. Minden előadásuk kreatív eredetiséggel csúsztat egymásba különböző idősíkokat, színházi hagyományokat, nemzetközi és magyar relevanciát, miközben egyszerre nevettet politikai kabaréval, és szorítja össze a nézők szívét emberi tragédiák megidézésével. A Kabuki ennek szép példája: táj-jellegű politika és színház, csak itt, csak nekünk – hálásak lehetünk érte.
2025. 10. 20.
Három, félig fekve pihenő test. Lassú mozgás, majd mozdulatlanság. Gyengéd érintések, majd a másik szájából kihúzott hosszú, kék madzag. A nézőtéren ülve pedig gyorsan zavarba jöhet, aki nem olvasott utána az előadásnak. farkas d. gergő, az európaszerte dolgozó táncos-koreográfus elméleti munkássága gyakorlati megvalósíthatóságának kereteit próbálgatta a trafóban.
2025. 10. 15.
A Trafó Az erőszak vége című, két hétvégés évadnyitó programsorozata – a kulturális központ öndefiníciója alapján – a világban egyre inkább elharapódzó erőszakkal szembeni viszonyulási lehetőségeinkkel, megküzdési stratégiáinkkal foglalkozik hazai és nemzetközi, különböző művészeti ágakhoz tartozó előadásokkal, sétákkal, installációkkal. A sorozat egyik kiemelkedő eseménye Jelena Jureša Aphasia című előadása volt, mely azt mutatta be, a béke beköszöntével, egy teljesen hétköznapi szituációban hogyan tör elő az erőszak emléke, és ez milyen érzelmi sokkot okoz.
2025. 10. 10.
A színház határai ma már messze túlnyúlnak a színpad deszkáin: nem csupán előadás, hanem párbeszéd, kísérlet, közösségi gondolkodás is lehet. Az utóbbi években egyre több olyan est születik, amely a művészet és a tudomány, a játék és a pszichológiai reflexió határvonalán mozog. Ezek az események nem a klasszikus nézői szerepet kínálják, hanem aktív részvételt: a színház mint közösségi tér, ahol a jelenlét, a figyelem és az improvizáció közösen hoznak létre valami megismételhetetlent. Ebben a szellemben zajlott le A függőség ezer arca és A jövő terápiái és az AI című két est is, amelyek különböző, mégis rokon módon vizsgálták az emberi viselkedés, a kapcsolódás és a technológia kérdéseit.
